Függetlenség, 1943. május (11. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-09 / 104. szám

-12 ­ Két héttel ezelőtt jelen­tek meg a próbák a Nem­zeti Színházban Németh­­Antal dr. vezetésével a , Julius Caesar’’ felújítására. Shakespeare drámája már régen szerepelt a Nemzeti Színház műsorán és úgy volt, hogy a jövő szombaton, május 15-én kerül ismét a közönség elé Uray Tivadar­ral a címszerepben. Az elő­készületek és a próbák meg­lehetős sietős tempóban foly­nak, de mivel a klasszikus darab előadása sok gondos­ságot igényel, úgy határo­zott a színház, hogy a fel­újítást egy héttel május 22- re­ elhalasztja. Ennek az el­halasztásnak a közönség kö­rében sokan örülnek majd azok, akik Zilchy Lajos „Szépanyám” című új da­rabját kívánják megnézni Bajor Gizivel a főszerepben. Május 15—22-ig ugyanis so­rozatos bérletszüneti előadá­sokban tűzi a színház mű­sorára a darabot a „Julius Caesar” helyett. Délelőttön­­kint egyébként nagy sürgés­­forgás van minden nap a Nemzeti Színház színpadán, amelyet kibővítettek és a zenekari árkot is beépítet­ték, a több mint száz főből álló statisztéria részére. Uray Tivadar mellett a színház két fiatal tagja játssza a másik két főszerepet. Bruttig Szabó Sándor lesz, Antonius pedig Nagy István. A női szreposztást hétfőn adják ki. Két érdekes szín­házi jubi­leum volt szombaton este. Az gyik as Andrássy Színházban, ahol 20­0-adszor öltözött ■pólónői ruhába Muráti Ali, P­á­g­er Antal pedig páncélos főhadnagyi egyer­­uhába, hogy eljá­tsszák Z­a­sza­r­y János „E­g­y n ap a vidg” című nagy­­ikerű aktuális darabjának főszerepeit. Az idény egyik lg nagyi­­űbb prózai sikere Zaszary darabja, amelyet a­emutató óta zsúfolt házok­­■ val játszanak. A siker olyan artól, hogy ebben az évad­ban nem is lesz már pre­ttier az Andrássy Színház­­ban. Hasonlóan nagy siker egyében i­ndult Szil­á­­gyi — O­rbö k­-operett, az­­Egy boldog pesti n­y­á­r” a Fővárosi Operet­t­­zínházban, ahol 25-ödször átszőttük szombaton este a nagykiálítású Milleneum ko­­ál felelevenítő daljátékot, huszonöt előre eladott táb­­ás ház jelzi a siker útjának iső mérföldkövét. Hiába köszöntött be a május, este­­ől-estére zsúfolásig megte­­ik a színház közönséggel, amely forró tapsokkal jutal­­­m­aan. n. föszereplö H­o nth v 'ffr&tter Hanna, T­uray Ida, C­s­i­­k­ó­s Rózsi, C­s­o­r­t­o­s Gyu­la, Lat­ab­ár Kálmán, Kertész Dezső és vitéz Go­s­mány György játé­kát. • * A filmen régen látott Sze­­leczky Zita, mint sziámi fé­l­­vérű leány jelenik meg leg­közelebb a közönség előtt a mozi vásznán. Új filmjének, — amelynek címe a „Sziá­mi macska” — forgatását pén­teken kezdték meg a Mes­­t­er-film produkciójában a Hunnia Gyarmat­ utcai mű­termében Kalmár László ren­dező vezetésével. Érdekessége az újdonságnak, hogy Sze­­leczky fekete hajjal játszik a filmen, mint maláji eredetű budapesti dizőz. A ,Sziámi macska” zenés filmvígjáték lesz, amelynek muzsikáját De Fries Károly komponál­ta. A Szeleczky kegyeiért vetekedő két jó barátot Haj­­mássy Miklós és Bilicsi Ti­vadar alakítják, elkényezte­tett színészn­, Erdélyi Mimi lesz és hálás feladat jutott Abonyi Tivadarnak is az új filmben. S­ Megjelent az első nyári fecske: a külteleki színhá­zak népszerű és közkedvelt igazgatója, Erdélyi Mihály hagyományos nyári operett­jének bemutatására meg­kezdte az előkészületeket. „Két kapitány” lesz az Er­zsébetvárosi Színház idei nyarának a műsordarabja, amelynek szövegét és zené­jét maga Erdélyi Mihály ír­ta és amelyet maga is ren­dez majd. Egy budai kis kávéházból az idegen légió­ba visz el a slágererekkel fűszerezett tarka mese és a két címszerepét Jávor Pál és Puskás Tibor fogják ját­szani. A szereposztásra vo­natkozóan különben most folynak a tárgyalások. Szó van arról, hogy Csortos Gyula is kirándul a nyáron megint a Ligetbe, hogy egy világcsavargó bohém, két idegenlégiós őrmester figu­ráját eljátssza. Fejes Teri lesz a szubrett és az idén egyetlen pesti színpadon fel nem lépő Barabás Sári lesz a primadonna , ha ugyan a kitűnő hangú énekesnő nem szerződik le Fényes Szabolcshoz, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon terve­zett „Vígözvegy” előadá­saira. Veit Harlan, a kiváló né­met rendező rendezi az UFA új színes filmjét, az „Opfer­­gang”-ot, forgalmi akadály volt né­hány nappal ezelőtt a Belvá­ros egyik szűk utcájában, ahol a most készülő Hausz­­film, a ,A f­akrancos hölgy” egyik külső jele­netét forgatták. Rendőrök­nek kellett visszatartani a tömeget, amely nagy kíván­csisággal kísérte a film női főszereplője, K­a­r­á­dy Ka­talin és a egyik vezetősze­­r­epet alakító L­eh­ola­y Árpád között lepergő utcai je­lenetet Martonffy Emil rendező irányításával .­s készült ugyanis a film utolsó jelenete. A medren vígjáték férfihőse Jávor Pál, aki­nek Karádyval folyta­tott kutya-macska szerelmi harca adja a filmújdonság rendkívül mulatságos mesé­jét. A Nemzeti Gyerekhét nagyszabású szórakoztató programjának egyik kima­gasló eseménye lesz az a vidám gyermekdélután, ame­lyet hétfőn, május 10-én délután 8 órakor tartanak meg a Művelődés Házában. A gazdag szórakoztató mű­soron az iskolák tánc- és énekszámain kívül cserkész­­cirkusz, zsonglőrök, bűvé­szek, vidám tréfák és mó­kák, színes és rajzfilmek szerepelnek. Szabó Sándor Muráti Lili Lehotay Árpád im­firvira Vasárnap, 1943 május 9 KÖZMONDÁSOK Irtai Ujh­ely József A fiatal és jelentéktelen kis banktisztviselő, aki a nagy bank legsötétebb zugában körmölt már évek óta, hirtelen „beérkezett“. A Vezér kinevezte magántitkárá­­nak­ Törte az egész bank a fejét, hogy mi okozta e szenzációs előlépést, le nem­ jöttek rá. Pedig nagyon egyszerű eset volt: a fiatalember kiszimatolta, hogy a Vezér kora reggelenkint ivókúrát tart a híd alatti gyógy­vizeknél és ő is megjelent naponta a víznél. Pohárral kezükben sétálgattak reggelenkint a csobogó víznél a nagy Vezér és a kis tisztviselő, akinek sikerült a séták unalmát szellemes csevegéssel elűzni. S a Vezér a vizek mellett felfedezte a tisztviselőben az ideális titkárt... Szegény ember vízzel főz. Két árdrágító átlőtt a bíróság előtt. Az egyik tizen­öt libát adott el „feketén“, felemelt helyárai, a másik viszont egy sertést értékesített zugban. És noha a ser­tésdrágító többet keresett az egyetlen sertésen, mint a hidakban ludas vádlott a libákon, mégis a libás ember kapta a súlyosabb büntetést... Sok lúd disznót g­y­őz­ Csúnyán összekapott két fiatal színész a próbán. Eleinte csak szidalmazták egymást, ámde a vita elmér­gesedett és verekedéssé fajult. Buzgón dulakodtak és igyekeztek egymást megpofozni. S ez végre sikerült is. De míg az egyik csak egy pofont tudott elhelyezni ellenfele arcán, a másik — mivel gyorsabban mozgott — ugyanabban a pillanatban kettőt kent le... Kétszer ad, aki gyorsan ad. * Elveszett a gazdag hentesmester kedvenc pincsi­kutyája ... Egy szegény ember megtalálta, etette, ajná­­rozta, majd amikor az újságban olvasta, hogy kinek a kutyáját találta meg, nagyot ugrott örömében. Boldogan vitte a kutyust a henteshez és előre örült, hogy milyen nagy darab szalonnát kap majd a becsületes megtalá­lásért- Ámde csalódott. A hentes mindössze tíz pengővel honorálta a szegény embert... Kutyából nem lesz s­z­al­o­n­n­a. Az ifjú költő — a Sorsharag édes testvére — nagy nyomorban éldegélt. Kapzsi és szívtelen hitelezői pere­ket indítottak ellene, zord végrehajtókat küldtek nya­kára és kitüzették szerény kis ingóságaira az árverést. Az ifjú költő remegve várta a pillanatot, amikor meg­perdül a dob vagyonkája felett és tehetségén kívül mindenét elveszti. A határidő vészesen közelgett. A hiva­talos írás szerint 10 órakor kezdődött volna a végre­hajtás, ámde a kitűzött időben senki sem jelentkezett. Múltak az órák,­­ sehol semmi. A költő kedve lassan visszatért és azt hitte, hogy valami titkos Mecénás ki­fizette a hitelezőket s ő megmenekült az árverés rémé­től. De csalódott szegény, mert az ügyvédek és végre­hajtók a megfelelő hiéna-kísérettel néhány órai késéssel megjelentek és az utolsó párnát is kihúzták az ifjú költő feje alól.­­. Ami késik, nem múli­k. A Nagy Művésznő titokban lángolt egy fiatalember­ért, aki a, Nagy Művésznőnek — mi tagadás — a fia lehetett volna. A Nagy Művésznőnek — ugyancsak titok­ban — volt egy leánya, aki viszont nem sokkal volt fiatalabb a fiatalembernél, akiért a Nagy Művésznő titokban lángolt. Minderről a világ nem tudott sokat. A világ általában ritkán tud sok­at. De annál többet, vél tudni. Ez esetben például azt vélték tudni, hogy a fiatalember fülig szerelmes a Nagy Művésznőbe és rövidesen leérő gyanánt jelentkezik nála, csak megvár­ják a Nagy Művésznő Nagy Filmjének díszbemutatóját. A fiatalember természetesen ott volt a díszbemutatón, megnézte a Nagy Művésznőt s azután csakugyan mint kérő jelent meg nála. Megkérte a Nagy Művésznő titkos lányának kezét, mert úgy látta ,hogy jövendőbelije hozo­mánya a Nagy Film átütő sikere következtében bizto­sítva van... Nézd meg az anyját­, vedd el a lányát- Az arany meg az asszony Kenessey Jenő operájának bemutatója Mindig örömü­nnep, ha egy új magyar opera készül el. Méginkább az, ha a fokozott érdeklődést alátámasztja az opera értékálló mivolta. A Magyar Operabarátok Egye­sületének szombati estjén került először a közönség elé Kenessey Jenőnek egy­­felvonásos operája, az „Arany meg az asszony”. Kenessey Jenő az Operaházban és a hangversenytermekben hiva­tott interpretálója az új ma­gyar muzsikának. De nem­csak biztoskezű és gazdag­­ízlésű karmester, h­anem maga is mélykultúrájú, ala­pos felkészültségű kompo­nista, aki műveivel már nem egy hazai és külföldi sike­rekre nézhet vissza. Operakomponistáinkna­k ré­gi átkuk a megfelelő szö­vegkönyv hiánya. Kenessey Jenő azonban igen szeren­csés kézzel nyúlt szöveg­könyv után, amikor kiásta a feledés homályából Krúdy Gyulának 1908-ban bemuta­tott egyetlen színművét. Ez a szürrealista stílusú, egyéni hangú alkotás telítve van költői szépségekkel, cselek­ménye szimbolikus értelmű, nyelvezete pompázó és zama­tosan magyar. A XVI. szá­zadi Lőcse világát kelti életre és szembeállítja ennek a jómódú kereskedővárosnak kiegyensúlyozott életű, öre­gedő, bölcs polgárát a nyug­talan, kalandokra vágyó, vagyont és asszonyt szabad­­prédának tekintő zsoldos katonával. A konfliktus kö­zéppontjában a fiatal, Szere­lemre áhítozó asszony áll, akit megrészegít a házba be­törő zsoldos heves udvar­lása, de az otthonát féltő polgár résen áll, tőrbe csalja a zsoldost, aki az asszony szerelme helyett mohóságá­ban az aranyat választja. De az arany hamis, a zsoldost elfogják, az asszony össze­tört szívvel kér megbocsá­tást megértő és az élet ki­csinyességein felülemelkedni tudó férjtől. Ehhez a poétikus szöveg­hez szerzett muzsikát Ke­nessey Jenő, aki szemmelát­hatólag nem akart fölébe kerekedni a szövegnek, ha­nem zenéjével annak mély­séges költészetét szolgálja és fűzi szerves egységbe. Ke­nessey Jenő harmóniavilági választékos és mintegy szin­tézisét adja az utolsó év­tizedek törekvéseinek. Nagy ügyességgel használja fel a disszonanciákat, de nem él vissza velük. Zenekara szí­nes, kifejező és kamarajel­­legével egy pillanatnyilag sem nyomja el az éneket. Dallamszövésében a magyar népdalokon megfigyelt új parlandós stílus uralkodik, prozódiája ízig-vérig magyar lejtésű és híven követi Krúdy szövegének rejtett melódiáit. Alakjait zeneileg is jól jellemzi. Az új ma­gyar dalmű egy fölényes tudású muzsikusnak szív­vel és lélekkel írt mun­kája mentesen minden nagyképű teoretizálástól, de egyben a giccses hatásvadá­szattól is. Értékes, komoly alkotás, amely szervesen il­leszkedik bele a magyar operai stílus fejlődésébe. Az újdonságot nagy szere­tettel hozta ki az Operaház. A három főszereplő minta­szerű együtteséből elsőnek említjük meg Keréh Endre gránitba faragott Wolfgang polgárát. Ez a lélektanilag is mélyen hiteles alakítás színé­­szileg is nagyszerű mozza­natokban bővelkedik. A pol­gári erények képviselője, rendíthetetlen, puritán, min­dent megértő és emberi alá­zatában is szívós és ideál­ai mellett kitartó. Hangjának tömör szépségét talán nem is kell külön méltatnunk. Fele­ségének, Annának alakját a gyönyörű hangú Osváth Jú­lia viszi bensőséges átállással színpadra. A zsoldos kapi­tány szerepében Rosier Endre csillogtatja meg kiváló éne­kesi erényeit, de pompás kabinetfigurát alakít Lauri­­csin Lajos, Komáromy Pál és Szabó Miklós is. A méltó­ságteljes vonalú díszlet Oláh Gusztáv fantáziáját dicséri, a minden részletre kiterjedő, gondos, kiváló rendezés pedig Nádasán Kálmán ér­deme. TÓTH DÉNES A müncheni filharmonikusok első estje München városának világ­szerte elismert szinfónikus együttese pénteken tartotta első estjét K­ab­a­l­­­a Os­­b­ald vezényletével a Vigadó zsúfolt nagy- és kisterme előtt. A müncheni filharmoni­kusok képességeit már jól ismerjük, ezúttal is elragad­tatással hallgattuk nagy­szerű összjátékukat és él­veztük fenntartásnélküli azt a magasrendű művészi szel­lemet, amely fegyelmezett produkciójukból kiárad. Nem­csak a vonósok gyönyö­rűen zengő tónusát kell di­csérnünk, hanem a réz- és különösen a fafúv­óiknak mintaszerű­ intonációját, vir­tuozitását, könnyedségét és hajlékonyságát. Nagy hagyományokon ne­velkedett ez a zenekar és ezt a töretlen művészi hitet a legmagasabb művészi ideálok szolgálatának alázatát és emelkedett szellemét meg­őrizte mind a mai napig. Lelkiismeretes dolgozási mód, a részletmegmunkálás puri­tán komolysága épúgy jel­lemzi előadásukat, th,vnt a muzsikálás tisztult öröme. Ez az etikai magatartás leg­komolyabb biztosítéka annak, hogy minden produkciójuk élményt tud nyújtani a hall­gatóságnak. A lelkes, derék, nagy tu­dásúi K ab a s­­­a fö­ene­­igazgató vezénylete alatt el­sőnek Wagner T­an­n­h­aus­er nyitányának párisi feldolgozását hallottuk, itt különösen remekeltek köny­­nyed hangvételükkel és moz­gékonyságukkal a fúvós­­hangszerek művészei. Azután hallottuk a fiatal Berger Theodor Prinz Eugén legendáját. Ez a mű nemrégen előadásra került a Székesfővárosi Zene egyik hangversenyén is, ak­kori kedvezőtlen benyomá­sunk a mostani lényeges jobb előadás ellenére sem válto­zott. Kellő művészi súllyal nem bíró, hatásvadászó mű, helyette szerettünk volna egy méltóbb német újdonsá­got megismerni. Strauss Richárd Till Eulen­spiegel szimfónikus köl­teménye viszont a zenekari virtuozitás teljes pompájában ezúttal is megtette a maga hatását. A műsor második részében B­e­e­t­h­o­v­e­n 111. s­z­i­m­­f­óniá­j­át hallgattuk. A tökéletesen stílushűen és hagyománytisztelő felfogás különösen az első két tétel­ben érvényesült. A Gyászin­duló költői tolmácsolása mély hatást keltett, de a harmadik tétel tempóját kissé hajszoltunk éreztük, ezt megszenvedték a kürtők­ is. A kiváló zenekart és nagytudású vezetőjét az előkelő közönség elhalmozta egész este lelkes ünneplésé­vel. x. D. (*) SZERENCSÉS FLO­­TÁS. Betörőt alakít Lat­a­­bár Kálmán a Jupiter Sze­rencsés flátás” című film­­bohózatában, amolyan „fa­lazó” társa S­z­i l­a­s­s y n­a­k, aki éjnek idején indul szí­vét rabolni egy magányos kastélyba. A kis Latyi azon­ban nem a legbátrabb egyé­niség s gyávaságát alaposan próbára teszik a kastély urai is, akik felfedezve a besur­rant látogatókat, minden al­kalmat megragadnak, hogy megijesszék őket egy kicsit. A humoros helyzetek vége­láthatatlan sora teszi ellen­állhatatlanul kacagtatóvá a ragyogó vígjátékot, amelyben T­ölts­n­y, Bilicsi, Mi­hályi és M­aki­ár­a ju­tottak még hálás főszerepek­kel.

Next