Függetlenség, 1943. május (11. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-09 / 104. szám

-12 Két héttel ezelőtt jelentek meg a próbák a Nemzeti Színházban NémethAntal dr. vezetésével a , Julius Caesar’’ felújítására. Shakespeare drámája már régen szerepelt a Nemzeti Színház műsorán és úgy volt, hogy a jövő szombaton, május 15-én kerül ismét a közönség elé Uray Tivadarral a címszerepben. Az előkészületek és a próbák meglehetős sietős tempóban folynak, de mivel a klasszikus darab előadása sok gondosságot igényel, úgy határozott a színház, hogy a felújítást egy héttel május 22- re elhalasztja. Ennek az elhalasztásnak a közönség körében sokan örülnek majd azok, akik Zilchy Lajos „Szépanyám” című új darabját kívánják megnézni Bajor Gizivel a főszerepben. Május 15—22-ig ugyanis sorozatos bérletszüneti előadásokban tűzi a színház műsorára a darabot a „Julius Caesar” helyett. Délelőttönkint egyébként nagy sürgésforgás van minden nap a Nemzeti Színház színpadán, amelyet kibővítettek és a zenekari árkot is beépítették, a több mint száz főből álló statisztéria részére. Uray Tivadar mellett a színház két fiatal tagja játssza a másik két főszerepet. Bruttig Szabó Sándor lesz, Antonius pedig Nagy István. A női szreposztást hétfőn adják ki. Két érdekes színházi jubileum volt szombaton este. Az gyik as Andrássy Színházban, ahol 200-adszor öltözött ■pólónői ruhába Muráti Ali, Páger Antal pedig páncélos főhadnagyi egyeruhába, hogy eljátsszák Zaszary János „Egy n ap a vidg” című nagyikerű aktuális darabjának főszerepeit. Az idény egyik lg nagyiűbb prózai sikere Zaszary darabja, amelyet aemutató óta zsúfolt házok■ val játszanak. A siker olyan artól, hogy ebben az évadban nem is lesz már prettier az Andrássy Színházban. Hasonlóan nagy siker egyében indult Szilágyi — Orbö k-operett, azEgy boldog pesti nyár” a Fővárosi Operettzínházban, ahol 25-ödször átszőttük szombaton este a nagykiálítású Milleneum koál felelevenítő daljátékot, huszonöt előre eladott tábás ház jelzi a siker útjának iső mérföldkövét. Hiába köszöntött be a május, esteől-estére zsúfolásig megteik a színház közönséggel, amely forró tapsokkal jutalmaan. n. föszereplö Ho nth v 'ffr&tter Hanna, Turay Ida, Csikós Rózsi, Csortos Gyula, Latabár Kálmán, Kertész Dezső és vitéz Gosmány György játékát. • * A filmen régen látott Szeleczky Zita, mint sziámi félvérű leány jelenik meg legközelebb a közönség előtt a mozi vásznán. Új filmjének, — amelynek címe a „Sziámi macska” — forgatását pénteken kezdték meg a Mester-film produkciójában a Hunnia Gyarmat utcai műtermében Kalmár László rendező vezetésével. Érdekessége az újdonságnak, hogy Szeleczky fekete hajjal játszik a filmen, mint maláji eredetű budapesti dizőz. A ,Sziámi macska” zenés filmvígjáték lesz, amelynek muzsikáját De Fries Károly komponálta. A Szeleczky kegyeiért vetekedő két jó barátot Hajmássy Miklós és Bilicsi Tivadar alakítják, elkényeztetett színészn, Erdélyi Mimi lesz és hálás feladat jutott Abonyi Tivadarnak is az új filmben. S Megjelent az első nyári fecske: a külteleki színházak népszerű és közkedvelt igazgatója, Erdélyi Mihály hagyományos nyári operettjének bemutatására megkezdte az előkészületeket. „Két kapitány” lesz az Erzsébetvárosi Színház idei nyarának a műsordarabja, amelynek szövegét és zenéjét maga Erdélyi Mihály írta és amelyet maga is rendez majd. Egy budai kis kávéházból az idegen légióba visz el a slágererekkel fűszerezett tarka mese és a két címszerepét Jávor Pál és Puskás Tibor fogják játszani. A szereposztásra vonatkozóan különben most folynak a tárgyalások. Szó van arról, hogy Csortos Gyula is kirándul a nyáron megint a Ligetbe, hogy egy világcsavargó bohém, két idegenlégiós őrmester figuráját eljátssza. Fejes Teri lesz a szubrett és az idén egyetlen pesti színpadon fel nem lépő Barabás Sári lesz a primadonna , ha ugyan a kitűnő hangú énekesnő nem szerződik le Fényes Szabolcshoz, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tervezett „Vígözvegy” előadásaira. Veit Harlan, a kiváló német rendező rendezi az UFA új színes filmjét, az „Opfergang”-ot, forgalmi akadály volt néhány nappal ezelőtt a Belváros egyik szűk utcájában, ahol a most készülő Hauszfilm, a ,A fakrancos hölgy” egyik külső jelenetét forgatták. Rendőröknek kellett visszatartani a tömeget, amely nagy kíváncsisággal kísérte a film női főszereplője, Karády Katalin és a egyik vezetőszerepet alakító Leholay Árpád között lepergő utcai jelenetet Martonffy Emil rendező irányításával .s készült ugyanis a film utolsó jelenete. A medren vígjáték férfihőse Jávor Pál, akinek Karádyval folytatott kutya-macska szerelmi harca adja a filmújdonság rendkívül mulatságos meséjét. A Nemzeti Gyerekhét nagyszabású szórakoztató programjának egyik kimagasló eseménye lesz az a vidám gyermekdélután, amelyet hétfőn, május 10-én délután 8 órakor tartanak meg a Művelődés Házában. A gazdag szórakoztató műsoron az iskolák tánc- és énekszámain kívül cserkészcirkusz, zsonglőrök, bűvészek, vidám tréfák és mókák, színes és rajzfilmek szerepelnek. Szabó Sándor Muráti Lili Lehotay Árpád imfirvira Vasárnap, 1943 május 9 KÖZMONDÁSOK Irtai Ujhely József A fiatal és jelentéktelen kis banktisztviselő, aki a nagy bank legsötétebb zugában körmölt már évek óta, hirtelen „beérkezett“. A Vezér kinevezte magántitkárának Törte az egész bank a fejét, hogy mi okozta e szenzációs előlépést, le nem jöttek rá. Pedig nagyon egyszerű eset volt: a fiatalember kiszimatolta, hogy a Vezér kora reggelenkint ivókúrát tart a híd alatti gyógyvizeknél és ő is megjelent naponta a víznél. Pohárral kezükben sétálgattak reggelenkint a csobogó víznél a nagy Vezér és a kis tisztviselő, akinek sikerült a séták unalmát szellemes csevegéssel elűzni. S a Vezér a vizek mellett felfedezte a tisztviselőben az ideális titkárt... Szegény ember vízzel főz. Két árdrágító átlőtt a bíróság előtt. Az egyik tizenöt libát adott el „feketén“, felemelt helyárai, a másik viszont egy sertést értékesített zugban. És noha a sertésdrágító többet keresett az egyetlen sertésen, mint a hidakban ludas vádlott a libákon, mégis a libás ember kapta a súlyosabb büntetést... Sok lúd disznót győz Csúnyán összekapott két fiatal színész a próbán. Eleinte csak szidalmazták egymást, ámde a vita elmérgesedett és verekedéssé fajult. Buzgón dulakodtak és igyekeztek egymást megpofozni. S ez végre sikerült is. De míg az egyik csak egy pofont tudott elhelyezni ellenfele arcán, a másik — mivel gyorsabban mozgott — ugyanabban a pillanatban kettőt kent le... Kétszer ad, aki gyorsan ad. * Elveszett a gazdag hentesmester kedvenc pincsikutyája ... Egy szegény ember megtalálta, etette, ajnározta, majd amikor az újságban olvasta, hogy kinek a kutyáját találta meg, nagyot ugrott örömében. Boldogan vitte a kutyust a henteshez és előre örült, hogy milyen nagy darab szalonnát kap majd a becsületes megtalálásért- Ámde csalódott. A hentes mindössze tíz pengővel honorálta a szegény embert... Kutyából nem lesz szalonna. Az ifjú költő — a Sorsharag édes testvére — nagy nyomorban éldegélt. Kapzsi és szívtelen hitelezői pereket indítottak ellene, zord végrehajtókat küldtek nyakára és kitüzették szerény kis ingóságaira az árverést. Az ifjú költő remegve várta a pillanatot, amikor megperdül a dob vagyonkája felett és tehetségén kívül mindenét elveszti. A határidő vészesen közelgett. A hivatalos írás szerint 10 órakor kezdődött volna a végrehajtás, ámde a kitűzött időben senki sem jelentkezett. Múltak az órák, sehol semmi. A költő kedve lassan visszatért és azt hitte, hogy valami titkos Mecénás kifizette a hitelezőket s ő megmenekült az árverés rémétől. De csalódott szegény, mert az ügyvédek és végrehajtók a megfelelő hiéna-kísérettel néhány órai késéssel megjelentek és az utolsó párnát is kihúzták az ifjú költő feje alól.. Ami késik, nem múlik. A Nagy Művésznő titokban lángolt egy fiatalemberért, aki a, Nagy Művésznőnek — mi tagadás — a fia lehetett volna. A Nagy Művésznőnek — ugyancsak titokban — volt egy leánya, aki viszont nem sokkal volt fiatalabb a fiatalembernél, akiért a Nagy Művésznő titokban lángolt. Minderről a világ nem tudott sokat. A világ általában ritkán tud sokat. De annál többet, vél tudni. Ez esetben például azt vélték tudni, hogy a fiatalember fülig szerelmes a Nagy Művésznőbe és rövidesen leérő gyanánt jelentkezik nála, csak megvárják a Nagy Művésznő Nagy Filmjének díszbemutatóját. A fiatalember természetesen ott volt a díszbemutatón, megnézte a Nagy Művésznőt s azután csakugyan mint kérő jelent meg nála. Megkérte a Nagy Művésznő titkos lányának kezét, mert úgy látta ,hogy jövendőbelije hozománya a Nagy Film átütő sikere következtében biztosítva van... Nézd meg az anyját, vedd el a lányát- Az arany meg az asszony Kenessey Jenő operájának bemutatója Mindig örömünnep, ha egy új magyar opera készül el. Méginkább az, ha a fokozott érdeklődést alátámasztja az opera értékálló mivolta. A Magyar Operabarátok Egyesületének szombati estjén került először a közönség elé Kenessey Jenőnek egyfelvonásos operája, az „Arany meg az asszony”. Kenessey Jenő az Operaházban és a hangversenytermekben hivatott interpretálója az új magyar muzsikának. De nemcsak biztoskezű és gazdagízlésű karmester, hanem maga is mélykultúrájú, alapos felkészültségű komponista, aki műveivel már nem egy hazai és külföldi sikerekre nézhet vissza. Operakomponistáinknak régi átkuk a megfelelő szövegkönyv hiánya. Kenessey Jenő azonban igen szerencsés kézzel nyúlt szövegkönyv után, amikor kiásta a feledés homályából Krúdy Gyulának 1908-ban bemutatott egyetlen színművét. Ez a szürrealista stílusú, egyéni hangú alkotás telítve van költői szépségekkel, cselekménye szimbolikus értelmű, nyelvezete pompázó és zamatosan magyar. A XVI. századi Lőcse világát kelti életre és szembeállítja ennek a jómódú kereskedővárosnak kiegyensúlyozott életű, öregedő, bölcs polgárát a nyugtalan, kalandokra vágyó, vagyont és asszonyt szabadprédának tekintő zsoldos katonával. A konfliktus középpontjában a fiatal, Szerelemre áhítozó asszony áll, akit megrészegít a házba betörő zsoldos heves udvarlása, de az otthonát féltő polgár résen áll, tőrbe csalja a zsoldost, aki az asszony szerelme helyett mohóságában az aranyat választja. De az arany hamis, a zsoldost elfogják, az asszony összetört szívvel kér megbocsátást megértő és az élet kicsinyességein felülemelkedni tudó férjtől. Ehhez a poétikus szöveghez szerzett muzsikát Kenessey Jenő, aki szemmeláthatólag nem akart fölébe kerekedni a szövegnek, hanem zenéjével annak mélységes költészetét szolgálja és fűzi szerves egységbe. Kenessey Jenő harmóniavilági választékos és mintegy szintézisét adja az utolsó évtizedek törekvéseinek. Nagy ügyességgel használja fel a disszonanciákat, de nem él vissza velük. Zenekara színes, kifejező és kamarajellegével egy pillanatnyilag sem nyomja el az éneket. Dallamszövésében a magyar népdalokon megfigyelt új parlandós stílus uralkodik, prozódiája ízig-vérig magyar lejtésű és híven követi Krúdy szövegének rejtett melódiáit. Alakjait zeneileg is jól jellemzi. Az új magyar dalmű egy fölényes tudású muzsikusnak szívvel és lélekkel írt munkája mentesen minden nagyképű teoretizálástól, de egyben a giccses hatásvadászattól is. Értékes, komoly alkotás, amely szervesen illeszkedik bele a magyar operai stílus fejlődésébe. Az újdonságot nagy szeretettel hozta ki az Operaház. A három főszereplő mintaszerű együtteséből elsőnek említjük meg Keréh Endre gránitba faragott Wolfgang polgárát. Ez a lélektanilag is mélyen hiteles alakítás színészileg is nagyszerű mozzanatokban bővelkedik. A polgári erények képviselője, rendíthetetlen, puritán, mindent megértő és emberi alázatában is szívós és ideálai mellett kitartó. Hangjának tömör szépségét talán nem is kell külön méltatnunk. Feleségének, Annának alakját a gyönyörű hangú Osváth Júlia viszi bensőséges átállással színpadra. A zsoldos kapitány szerepében Rosier Endre csillogtatja meg kiváló énekesi erényeit, de pompás kabinetfigurát alakít Lauricsin Lajos, Komáromy Pál és Szabó Miklós is. A méltóságteljes vonalú díszlet Oláh Gusztáv fantáziáját dicséri, a minden részletre kiterjedő, gondos, kiváló rendezés pedig Nádasán Kálmán érdeme. TÓTH DÉNES A müncheni filharmonikusok első estje München városának világszerte elismert szinfónikus együttese pénteken tartotta első estjét Kabala Osbald vezényletével a Vigadó zsúfolt nagy- és kisterme előtt. A müncheni filharmonikusok képességeit már jól ismerjük, ezúttal is elragadtatással hallgattuk nagyszerű összjátékukat és élveztük fenntartásnélküli azt a magasrendű művészi szellemet, amely fegyelmezett produkciójukból kiárad. Nemcsak a vonósok gyönyörűen zengő tónusát kell dicsérnünk, hanem a réz- és különösen a fafúvóiknak mintaszerű intonációját, virtuozitását, könnyedségét és hajlékonyságát. Nagy hagyományokon nevelkedett ez a zenekar és ezt a töretlen művészi hitet a legmagasabb művészi ideálok szolgálatának alázatát és emelkedett szellemét megőrizte mind a mai napig. Lelkiismeretes dolgozási mód, a részletmegmunkálás puritán komolysága épúgy jellemzi előadásukat, th,vnt a muzsikálás tisztult öröme. Ez az etikai magatartás legkomolyabb biztosítéka annak, hogy minden produkciójuk élményt tud nyújtani a hallgatóságnak. A lelkes, derék, nagy tudásúi K ab a sa föeneigazgató vezénylete alatt elsőnek Wagner Tannhauser nyitányának párisi feldolgozását hallottuk, itt különösen remekeltek könynyed hangvételükkel és mozgékonyságukkal a fúvóshangszerek művészei. Azután hallottuk a fiatal Berger Theodor Prinz Eugén legendáját. Ez a mű nemrégen előadásra került a Székesfővárosi Zene egyik hangversenyén is, akkori kedvezőtlen benyomásunk a mostani lényeges jobb előadás ellenére sem változott. Kellő művészi súllyal nem bíró, hatásvadászó mű, helyette szerettünk volna egy méltóbb német újdonságot megismerni. Strauss Richárd Till Eulenspiegel szimfónikus költeménye viszont a zenekari virtuozitás teljes pompájában ezúttal is megtette a maga hatását. A műsor második részében Beethoven 111. szimfóniáját hallgattuk. A tökéletesen stílushűen és hagyománytisztelő felfogás különösen az első két tételben érvényesült. A Gyászinduló költői tolmácsolása mély hatást keltett, de a harmadik tétel tempóját kissé hajszoltunk éreztük, ezt megszenvedték a kürtők is. A kiváló zenekart és nagytudású vezetőjét az előkelő közönség elhalmozta egész este lelkes ünneplésével. x. D. (*) SZERENCSÉS FLOTÁS. Betörőt alakít Latabár Kálmán a Jupiter Szerencsés flátás” című filmbohózatában, amolyan „falazó” társa Szi lass y nak, aki éjnek idején indul szívét rabolni egy magányos kastélyba. A kis Latyi azonban nem a legbátrabb egyéniség s gyávaságát alaposan próbára teszik a kastély urai is, akik felfedezve a besurrant látogatókat, minden alkalmat megragadnak, hogy megijesszék őket egy kicsit. A humoros helyzetek végeláthatatlan sora teszi ellenállhatatlanul kacagtatóvá a ragyogó vígjátékot, amelyben Töltsny, Bilicsi, Mihályi és Makiára jutottak még hálás főszerepekkel.