Függetlenség, 1944. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-02 / 75. szám

Vasárnap, 1944 április 2 A szövetkezeti úton forgalomba kerülő ám sohasem tévedhet a zugpiacra Dömötör László és Wallseher Frigyes beszámolója a Hangya közgyűlésén A Hangy­a Szövetkezet március 31-én tartotta XLV. rendes köz­gyűlését. A tagszövetkezetek ki­küldötteinek üdvözlése után dr. Dömötör László­­elnök­ Kossuth La­jos halálának 50. évfordulójáról emlékezett meg és rámutatott­­arra, hogy Kossuth Lajos élete és a halála óta eltelt 56 esztendő arra tanított bennünket, hogy a függet­lenség és szabadság minden nem­zet nagyságának előfeltétele ugyan, de önmagában nem elegendő. A szabadságot be kell tölteni er­­kölcsiséggel, kultúrával és szaka­datlan munkával. A magyar szövetkezetek büszkék arra, hogy Kossuth népének a gaz­dasági függetlenség és szabad­ság kivívásában s a gazdasági ha­­ladó kultúrmunkájában segítségé­re lehetnek. A magyar nép hálája Kossuth Lajost „Kossuth apánk­nak nevezte, azonban mi csak ak­kor illethetjü­k őt méltán ezzel a névvel és csak­ úgy vallhatjuk ma­gunkat az ő népének, hogyha ha­zafias kötelességünk teljesítésében, függetlenségünk és szabadágunk védelmében Kossuth Lajos lelkese­désének, akaraterejének, önfeláldo­­zó életének pékláját követjük. Beszédének további részében a Hangya múlt évi működésére visz­­szapillantva hangsúlyozta, hogy a elért eredmények az alkalmazottak kereskedelmi hivatottsága mellett a szövetkezeti elvek érvényesülésé­nek köszönhetők. Igen sok nehéz­sig, ami a közellátás terén mutat­kozik, onnan származik, hogy a szövetkezeti szervezkedés az áru­forgalomban még nem érte el azt a fokot, amit a termelő és fogyasztó érdeke egyaránt megkívánna. Az az áru, amely a termelőtől legyen az gazda vagy iparos — szövetkezeti uton kerül forgalom­ba, sohasem tévedhet a zugpiac út­vesztőjébe. Ezért a Hangya és tag­­szövetkezetei nem állapodhatnak meg szervezetük belső megerősödé­sénél, hanem kötelességük a szö­vetkezeti szervezkedés munkáját folytatni. A szövetkezeti hálózat belső megerősödését bizonyítja az" alaptőkének jelentékeny növekedé­se. A központ és tagszövetkezetei­nek megerősödése teszi lehetővé, hogy a Hangya szövetkezetek tag­jaik gazdasági szolgálatán felül mind nagyobb mértékben vesznek­ részt közérdekű célok megvalósítá­­sában. A szaporodó és szépen fej­lődő mintafalvak és mintajárások minden elméletnél és hírverésnél meggyőzőbben tárják elénk a fej­lődés irányát és az eljárások mód­ját, amellyel a,Hangya a magyar falvak lakosságának boldogulását megvalósítani törekszenek. E munkában jelentékeny segít­séget várnak a Magyar Szövetke­zeti Liga tevékenységétől. Azt kí­vánja, hogy a liga fokozott erővel folytassa­ a keresztény magyar tár­­­­sadalom gazdasági megszervezésé-­­ nek, a családvédelemnek, de külön­­ nösen a szegényebb néposztályok anyagi és erkölcsi támogatásénak azt a munkáját, amelyet előde, a Magyar Szövetkezeti Asszonyliga oly nagy eredménnyel megkezdett. Befejezésül dr. Dömötör László rámutatott arra, hogy az élet nap­­ról-napra új feladatok elé állít bennünket, ezeket kell a gazdasá­gosság tanai, különösen pedig a szövetkezeti elvek betartásával megoldani. A szövetkezeti munka eredményei A nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó után dr. Wünscher Frigyes felsőházi tag, aleln­ök­­vezérigazgató előterjesztette az igazgatóság jelentését az 1943. üzletévről. A jelentés bevezető ré­szében , rámutat azokra az irány­elvekre, amelyek a Hangya mun­káját vezérlik. A fogyasztási ága­zatban a Hangya arra törekszik, hogy piacszabályozó hivatásának a mostani rendkívüli időkben is meg­feleljen. A szabadon beszerezhető cikkek lehető igazságos elosztásá­val igyekszik tagszövetkezetei út­ján a fogyasztóközönségnek segít­ségére sietni. A kötöttforgalmú cikkek szétosztásánál pedig egész szervezetét a közellátást intéző ha­tóságok rendelkezésére bocsátja és minden erejével azon van, hogy munkájukat megkönnyítse. Az ér­tékesítés terén felfogása az, hogy a kisember csak akkor számíthat t­ermelvényeinek eredményes érté­kesítésére, ha lehetővé teszik, hogy azokat alkalmas időben bocsát­hassa a fogyasztóközönség rendel­kezésére. Ezért a Hangya az el­múlt esztendőben is folytatta mag­tárak, kukoricagórék építését, ba­romfikeltetőgépek üzembehelyezé­sét és egyéb berendezések létesíté­sét. Az őstermelés terén abban lá­tja feladatát, hogy a kisgazda­ságokat ellássa azokkal a gépek­kel és eszközökkel, amelyeket kö­zösen használva, a középbirtok színvonalán álló gazdálkodást foly­tathatnak. A Hangya megfelelő vetőmag, tenyészállat és üzem­anyag ell­átásáról is gondoskodik. Nagy gondot fordított a Hangya mind a központ, mind pedig a tagszövetkezetek belső megerősíté­sére. A központ üzletrésztőkéje az év végével meghaladta a 30 millió Pengőt, a tagszövetkezetek üzlet­­résztők­éje pedig már iöiü-ben 10­8 millió pengőről 1­,8 millió pengőre emelkedett. A szövetkezetek 1943. évi mérlegadatai még nem állnak rendelkezésre, de máris megálla­pítható, hogy az üzletrésztőke gyarapodása múlt évben is erőtel­jesen folytatódott. A tagszövetkezetek száma az év végén 1995 volt. A Hangya forgalma 1913-ban az előző évi 45­­ millió pengővel szem­ben össze­sen 602 millió pengőre emelkedett. A fogyasztási üzletág­ról szóló beszámolónak ezúttal is különösen az a része tarthat szá­mot általános érdeklődésre, amely a Hangya által kormánymegbízás alapján lebonyolított akciókat is­merteti. Ilyenek voltak: a „Zöld­­kereszt” cukor- ég Szappanakció, a gazdasági munkásruházati és mun­­kásbakancs-akciók, a mezőgazda­sági ruházati akció, erdélyi vasútépítő munkásoknak, a kár­pátaljai kincstári erdőbirtokok, valamint az állami sóbányák és ércbányák munkásainak élelme­zése stb. A Hangya saját ipari termelő­üzemei múlt évben is erőteljesen fejlődtek. Az értékesítési üzletágak for­galma nem alakult egyenletesen. ffianetteruég 1 Baromfiból a Hangya 1943-ban 574 vagont vásárolt, 28 százalékkal ke­vesebbet, mint az előző évben. A csökkenés a zugforgalomra és a baromfipestisre vezethető vissza. A Hangya által múlt évben értéke­sített friss gyümölcs mennyisége 1500 vagon volt, lényegesen több, mint 1942-ben. Az állatértékesí­tés terén jelentős változás követke­zet be. A sertésbizományosság forgalma darabszámra csökkent, ezzel szemben a bérhízlaló üzletág és a zsírg­yűjtés erősen fellendült. A marhabizományosság forgalma nagymértékben emelkedett. Múlt évben a Hangya fokozott mérték­ben gondoskodott a különféle közü­letiek, hadiüzemek és vállalatok alkalmazottai fehéráru- és húsáru­­szükségletének kielégítéséről. A gyenge méztermés következtében a Hangya mézforgalma lényege­sen kisebb volt, mint az előző évben. Terményárukból a Hangya központi szükségletre 3373 vagont vásárolt, több mint háromszor annyit, mint 1942-ben. Ezenkívül­­a garbonabizományossággal foglal­kozó szövetkezeink 8440* vagon terményárut forgalmaztak. A szö­vetkezeik által gyűjtött kamillá­ból a Hangya 12,3 vagon szárított kamillát állított elő, szárított fő­zelékfélékből pedig 15­4 vagont, a közérdekű paprikáért­ékesítő szö­vetkezetek 418 vagon őrleményt váltottak be. A Vas ipari cikkeit értékesítése terén a Hangya múlt évben is eredményes működést fej­to­tt ki a falusi háziiparosok érde­kében. Az 1942-ben megalakult őster­melő osztály részt vett a­­ földmíve­­lésügyi minisztérium tenyészüsző­­akciójában és saját hatáskörében is osztott ki tenyészüszőket. Terme­lési szerződések­ alapján magter­mesztésre 19'vagont az állami vettő­magkicserélés keretében pedig 154 vagon vetőmagot osztott ki. Kende­resen és Tordason, valamint a ta­tai és gesztesi szövetkezeti minta­­járásokban folytatta a műtrágyá­zási és talajjavítási kísérleteket. Az őstermelő csoportok és szövetkeze­­tek részére másfélmillió pengő é­r­tékű mezőgazdasági gépet jutta­tott és megkezdte a gépszolgálati körzetek szervezését. * Az igazgatósági jelentéshez Fo­dor Ferenc ügyvezető elnök, Király­­egyháza, Szilágyi Károly tanító, szöv. ügyvezető, Bélmegyer, Ma­ródi­ József szöv. elnök Köbá­nk, Dicsők János igazgató Táp­lóság szóltak hozzá, akik meleg szavak­kal méltaták a Központ vezetőié-i­gének eredményes munkáját. Vein-/ mennyi felszólaló kifejezést­ adott annak a ragaszkodásnak és biza­lomnak, amellyel a földművelő la­­kosság saját szövetkezeti intézmé­nyei iránt viseltetik és hangsú­lyozta azt a meggyőződését, hogy a mai sorsdöntő időkben fokozott hivatás vár a szövetkezetekre. Ezután a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette az igazgatóság ál­tal elterjesztett mérleget és üzlet­­eredményszámlát, amely az előző évi P 1,838,803.30-al szemben- P 2,280-029.07 tiszta felesleggel zá­rult annak ellenére, hogy az üz­­leteredmmny terhére, elszámolt vá­sárlási visszatérítés összege az előző évi P 2,908005- 27-ről P 5,001.359-53-ra, a különböző ado­mányoké P 2,087 172 70-ról *P 2,09.1.114.10-re, a leírásoké pedig P 805.8­­0.35-ról P 1,327 998.35-re­ emelkedett. A közgyűlés az igaz­gatóság javaslata­ értelmében úgy határozott, hogy a feleslegből az üzletrészek 6%-os osztalékára P 1.415 300 50­­s a tartalékalap gyarapítására P 800.000.— fordít­­tassék. Új igazgatósági taggá megvá­lasztották dr. Pósch Dezsőt, a Hangya vezérigazgatóhelyettesét. Japán volt a holland gyarmatokon A hátsó indiai szigetek elvesztése Hollandia népét sokkal inkább érintette, mint bármilyen miss ese­mény, ami a­­m­ostani háború során történt. Mindazonáltal, akik közü­­ünk az egykori holland Kelet- Indiát támették és szerették, ez a fájdalom nem is annyira gazdasági megfontolásokból ered, vagy abból a­­ felismerésből, hogy Hollandia Esetleg egyszers mindenkorra meg­szűnik gyarmati állam, lenni, ha­nem azért, m­ert életük túlnyomó részében a gyarmatok szá­mára dolgoztak. • azokra gondollák és valamilyen formában m­indann­yiuk élete szorosan­ összekapcsolódott ezekkel a szigetekkel. A hollandokat mindenki mint jó gyarmatosítókat ismeri, akik bölcs és előrelátó módon , a legmesz­­szebbmenően pacifikálni tudták a bennszülött lakosságot politikai­­szempontból. A keletindiai szigete­ken bennszülött politikájuk ered­­ményes volt különösen, ha­­figye­lembe vesszük, hogy az egész vilá­gon altt van m­ég olyan­ gyarmati terület, ahol a lakosság különféle­ gigában bizonyos határozott gyar­­­­matpolitikai célok elérése oly ne­héz volna, mint ott. Má­részt viszont a túlságosan élesen állt:'’..má­zott gyarmati kapifa!sztru* az­ utóbbi években hi;’i g­éget ered­ményezett a gyarmatosító nép és a bennszülött lakosság kö­zött. Az is kétségtelen, hogy azok a hojlandok, akik odahaza, de főként a gyarmatokon az utolsó két évti­zedben éltek harcot folytattak an­nak érdeké­­­­en, hogy kizárólagon Üzleti szellem ismét háttérbe szo­ruljon és a hagyományos patriar­kális szellem térjen vissza a hol­land gyarmatpolitikába, háttérbe szorultak és nem tudták érvénye­steni szán­dékaikat. Japán ezt a körülményt hasz­nálja­ fel, amikor most mindenek­előtt a keletindiai szigeteken élő népek politikai öntuda­át igyekszik felébreszteni. A megfelelő szakis­­kolák és továbbképző intézetek­­egész sorát állítják fel és ezek mindenütt az ott él b­­­ennszü­lő stc-k nyelvén működnek. Iparkodnak azonkívül az egészség­ügz szolgálatot is messzemenően kiépíteni és remélik, hogy ezzel a más- mindig igen magas megbete­­­gedés indexet a k­ictözülött lakos­ság t­örében leszoríthassák. A japánok azonkívül messze­menő gazdasági terveket is­ dolgoz­tak ki, így a tö­bek között egy trassumatra vasútépítéshez ’s hozzáfogtak, amit a sziget gazda­­sági kihasználást az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben teszi majd­­ lehetővé. A lóversenyegületeknél is megkezdődött a tisztogató munka . . . Az­ elmúlt napokban a Magyar Lovar­ Egylet és a Magyar ügető,­verseny Egyesület felhívással for­dult a lótenyésztőkhöz és a futtá­tókhoz, hogy lovaikat csakis az igazgatóság engedélyével szállít­hatják egyik helyről a másikra. Sőt az ügetőegylet igazgatósága úgy határozott, hogy a zsidó haj­tól­ többé nem ülhetnek sulkyba. Miután a lovaregyletnél már esz­tendőkkel ezelőtt eltanácsolták a zsidó idomárokat és lovasokat, a galoppon nincs szükség­ különösebb intézkedésre. Minden tekintetben csak helye­selni lehet a tisztogató munka meg­indulását, mert főként" az ügleten már tűrhetetlen volt a helyzet. Ugyanis az utóbbi két évben gom­­bamódra szaporodtak a zsidó fut­tatók, akik minden sportszerűséget sutba dobva, a mérhetetlen­­nye­részkedési lehetőség reményében, valósággal ellepték a tattersaali pályát. Egyre-­Tásra vásárolták ötsze a lovakat, ár nem számított náluk és soha nem tapasztalt kap­­­­zsisággal vásárolták össze a vala­mirevaló ügetőket. A irtásuk azonban itt is balul ütött ki, mert a hatóságok még idejében megtették a szükséges in­tézkedéseket a zsidókkal szemben. Az Űrlovasok mesnyitó-verse­­nyének zárónapja Vasárnap rendezi az Űr­ovasok Szövet­kezete tavasz 4 napos megnyitó miting­­jének búcsúnapját Megyeren. A program elég változatos Az emlékversenyek kö­zül egy gátverseny, a többi síkverseny. A Nugommorv akadályversenyben 5,6 gyakorlott ugró fog mérkőzni az 5000 pengős díjért. Közülük Hugó és Hob­­sina már nyertek az évben 1,1 akadá­l­­versenyt 45 így kondiciófölényben lesz­nek társaik felett Dobsina oly fölényes könnyedséggel nyerte versenyét, hogy ezúttal is Vvszem­it vrájuk. A síkver­senyek közül az Áprilisi-díj a legjelen­tősebb, melyben nagyon jó társaság vesz részt. S­obb jövő,­ Robcrány, Ha­mulus mért nerr, futottak az idők­. A lá­tottak közü­l Szimuláns és Vis major esélyesek, de az idén Gencsy főhadnagy kezében már k­ét győzelmet aratott Pa­­pageno óriási súlya ellenére újból sze­rephez juthat a tüneményes úrlovas vezényletével. Jelöltjeink: I. Baku — J­effentyű — Drága­­kincs II. Bigorre — Carola III. Dobsina — Hugó — Szabadka IV. Peri — Weis unsicher Solyeot­ke­ndn .­­V Szimuláns — Vis major — Papageno­ VI. Szebb jövő — Bag­am­ér — Honfiú VII. Darlzsfészek — Bumbó — K­rasznah­orka VIII. Vessző — Suttogó — Barnalegény A versenyek délután 2 óra 5 perckor kezdődnek Heti versenynaptár: Április 5. és 8: Ügető. 9. Megy­er. I 13 - Emil győzött a Sennyei-emlékversenyben Asúfolt lelátók , ott rendezték­ az ügető egylet áprilisi első versenyeit szombaton. Tíz futam ker­ült lebonyolí­tásra népes mezőnyökkel, s a hagyomá­­nyoí­ű Sennyei-emlékverseny állott az ér­f­deklilépés előterében. A négyévesek eső klasszikus versenyét Emil nyerte igen könnyen, kitűnő idővel Juhász és Lili­ana­­ ellen. A nap legnagyobb meglepeté­­sét Beren­te győzelme hozta. Ez a lo­vacska hosszú ideig helyezel­enül futko­sott s most a zsidók á­tál alaposan le­fogadva biztosan győzött, már másod­ - ben jobbosztályú ellenfelei ellen. Eredmények: 1. Futam: 1. Esti fény, Marschall R. (6:10), 2. Fütykös, Jónás J. (30), S. Etus.­­ II Futam •­ 1. Berente, Kozmanovszki (6), 2. J­ágon Marschall (2), 3. Jay Liza, Mann (12). I iii. Futam 1. U,. Galla (4), 2. Berlin, Simko (3). 3 Eger. Fekeje (6 6 11). Futam­ 1. Celoffán Ga­am';' a (8,10), 2. Patience, Csecsotka dr. (3), 3. Dömötör, Kaszás (8). V Futam: 1 Ermi,­ Jónás (1 és fél), 2. Juhász, Raimer (5), 3. Liliana Kovács J. 13). "VI Futam: 1 Dévény II . Hévíz­ (4), 2. Farsang, Galla (8), 3. Gilha, Mar­schall (6) STADIUM NAGYSIKERŰ ÚJDONSÁGAI! Padányi Viktor: Vörös vihar Egy egri kisdiák életén keresztül ismerjük n.f-p az 1918-as Kük küzdelmeit , a vörös vihar után a felszabadító hadsereg levo­­nulását Budapestre. Az ifjúsági irodalom egyik legszebb alkotása ez a könyv, amely tiszta utat és irányt mutat fiainknak es teán/afriknak. 4ra félvászonkötésben 12.— P. Lakatos Vince: Zúg a nádas * ‘ Liszt Nándor: 8^ ffc­­ a így a «tg ^ Az őrök magyar sorsot bálljuk átvonulni a nádasok zúgásában es a messze puszta­ságokon Dehavazott katonasirokra gondo­lunk mikor ezt az irodalmi eseményt je­­lentő könyvet olvassuk a Bajkál-tótól a Tiszához hazatért hadifogoly küzdelmeit és még nem látott gyermeke utáni, mélyek emberi vágyakozását -tárja elénk a szerző Könny és mosoly minden mondata, a leg­tisztábban zengő, magyar nyelven megírt balladás költeméiy n­é'ki magyarok hét)­étetéröl Feje se tréfa A neves költő és színpadi szerző és orszá­goshirű humorista összegyűjtött iráb­an­artalm­azza -et a változatosan érdekes könyv, melyben derüs gúnyos szellemes­séggel ,,Kor-történetét" adja a trianoni kor keserű papisztnak Am ire egyéniségének szatírájának varázsa túléli a napokat. Ara félvászonkötésben 12.— P. Ara­ félvászonkötésben 20.— P. V . Tormay Éva: Forgószínpad Első regényével jelentkezik a fiatal írónő, az Un Középosztály és a más modern fia­talság esetének őszinte, mesteri rajzával te­lepő biztonsággal r.n’zo ja ttieg egr fiatal egyetemi nallgatónő életei es bebi­zonyítja, nogy ‘méltő rokona a nagy ma­gyar írónőnek: Tormay Cecilnek Ara félvászonkötésben 15.— I*. Kapható és »ne^reade’hatO Stádium J­önyvkiadóváHaiat R.-T. (Biest, VI., Rózsa-u*ca 111. Telefonj 111—245) Stádion könyvesboltja Vili., József-körút 5. — Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedése Kossuth Lajos­ utca 5. sz. és minden könyvkereskedésben

Next