Függetlenség, 1944. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-02 / 75. szám

Vasárnap, 1944 április 2 ffiaaetferuéq1 13 ­A szövetkezeti úton forgalomba kerülő ám sohasem tévedhet a zugpiacra Dömötör László és Wüuseher Frigyes beszámolója a Hangya közgyűlésén A Hangi/a Szövetkezet március 31-én tartotta XLV. rendes köz­gyűlését. A tagszövctkezetek ki­küldötteinek üdvözlése után dr. Dömötör László /elnök- Kossuth La­jos halálának 50/ évfordulójáról emlékezett meg és rámutatott­­arra, hogy Kossuth Lajos élete és a halála óta eltelt 5o esztendő arra tanított bennünket' hogy a függet­lenség é3 szabadság minden nem­zet nagyságának előfeltétele ugyan, de önmagában nem elegendő. A szabadságot be kell tölteni er­­kölcsiséggel, kultúrával és szaka­datlan munkával. A magyar szövetkezetek büszkék arra, hogy Kossuth népének a gaz­dásági függetlenség és szabad­ság kivívásában s a gazdasági ha­­ladá kultúlmunkájában segítségé­re lehetnek. A magyar nép hálája Kossuth Lajost „Kossuth apánk­nak neyezte, azonban mi csak ak­kor illethetjlik öt méltán ezzel a névvel és csalt úgy vallhatjuk ma­gunkat az ö népének, hogyha ha­zafias kötelességünk teljesítésében, függetlenségünk és szabadágunk védelmében Kossuth Lajos lelkese­désének, akaraterejének, önfcláldo. zó életének pékiáját követjük. Beszédének további részében a Hangya múlt évi működésére visz­­szapillantva hangsúlyozta, hegy a elért eredmények az alkalmazottá, kereskedelmi hivatottsága mellett a szövetkezeti elvek érvényesülésé­nek köszönhetők. Igen sok nehéz­éig, ami a közellátás terén mutat­kozik, onnan Származik, hogy a szövetkezeti szervezkedés az áru­forgalomban még nem érte el í^t a fokot, amit a termelő és fogyasztó érdeke egyaránt megkívánna. Az az áru, ambly a termelőtől legyen az gazda vagy Iparos — szövetkezeti utón kerül forgalom­ba. sohasem tévedhet a zugpiac út­vesztőjébe. Ezért a Hangya és tag­­szövetkezetel nem állapodhatnak meg szervezetük belsí megerősödé­sénél. hanem kötelességük a szö­vetkezeti szervezkedés munkáját folytatni. A szövetkezeti hálózat belső megerősödését bizonyítja az" alaptőkének Jelentékeny növekedé­se. A központ és tagszövetkezetei­nek megerősödése teszi lehetővé, hogy a Hangya szövetkezetek tag­jaik gazdasági szolgálatán felül mind nagyobb mértékben vesznplt részt közérdekű célok megvalósltá­­tában. A szaporodó és szépen fej­lődő mintafalvak és mintajárások minden elméletnél és hírverésnél meggyőzőbben tárják elénk a fej­lődés irányát és az eljárások mód­ját, amellyel a,Hangya a magyar falvak lakosságának boldogulását megvalósítani törekszenek. E munkában jelentékeny segít­séget várnak a Magyar Szövetke­zeti Liga tevékenységétől. Azt kí­vánja, hogy a liga fokozott erővel folytassa/a keresztény magyar tár­­' sadalom gazdasági megszervpzésé- 1 nek, a családvédelemnek, de külö- I nősen a szegényebb néposztályok anyagi és erkölcsi támogatásénak azt a munkáját, amelyet előde, a Magyar Szövetkezeti Asnzonyltga oly nagy eredménnyel megkezdett, Befejezésül dr. Dömötör László rámutatott arra, hogy az é’et hap­­ról-napra új feladatok elé állít bennünkrt, ezeket kell a gazdasá­gosság tanai, különösen pedig a szövetkezeti elvek betartásával megoldani. A szövetkezeti munka eredményei A nagy tetszéssel fogadott el­nöki megnyitó után dr. Wünscher Frigyes felsőházi tag, a’elr.ök­­vezérigazgató előterjesztette az igazgatóság jelentését az 1943. üzletévről. A jelentés bevezető ré­szében , rámutat azokra az irány­elvekre, amelyek a Hangya mun­káját vezérlik. A fogyasztási ága­zatban a Hangya arra törekszik, hogy piacszabályozó hivatásának a mostani rendkívüli időkben is meg­feleljen. A szabadón beszerezhető cikkek lehető Igazságos elosztásá­val igyekszik tagszövetkezetei ut­ján a fogyasztóközönségnek segít­ségére sietni. A kötöttforgalmú cikkek szétosztásánál pedig egész szervezetét a közellátást intéző ha­tóságok rendelkezésére bocsátja és minden erejével azon van, hogy munkájukat megkönnyítse. Az ér­tékesítés terén felfogása az, hogy a kisember csak akkor számíthat l'ermelvényeinek eredményes érté­kesítésére, ha lehetővé teszik, hogy azokat alkalmas időben bocsát­hassa a fogyasztóközönség rendel­kezésére. Ezért a Hangya az el­múlt esztendőben is folytatta mag­tárak, kukorlcagórék építését, ba­romfikeltetőgépek üzembehelyezé­sét és egyéb berendezések létesíté­sét. Az őstermelés terén abban lá.tja feladatát, hogy a kisgazda­ságokat ellássa azokkal a gépek­kel és eszközökkel, amelyeket kö­zösen használva, a középbirtok színvonalán álló gazdálkodást foly­tathatnak. A Hangya megfelelő vetőmag, tenyészállat és üzem­anyag ei'.átásáról is gondoskodik. Nagy gondot fordított a Hangya mind a központ, mind pedig a tagszövetkezetek belső megerősíté­sére. A közPont üzletrésztőkéje az év végével meghaladta a 30 millió Pengőt, a tagszövetkezetek üzlet­­résztölcéje Pedig már lOiü-ben 10 8 millió pengőről tg.8 millió pengőre emelkedett. A szövetkezetek 1943. évi mérlegadatai még nem állnak rendelkezésre, de máris megálla­pítható, hogy az üzletrésztöke gyarapodása múlt évten Is erőtel­jesen folytatódott. A tagszövetkezeték száma az év végén 1995 volt. A Hangya forgalma 1913-ban az előző évi 45 j millió pengővel szem­ben ösS;e.sen 602 millió pengőre emelkedett. A fogyasztási üzletág­ról szóló beszámolónak ezúttal is különösen az a része tarthat szá­mot általános érdeklődésre, amely a Hangya által kormánymegbizás alapján lebonyolított akciókat is­merteti. Ilyenek voltak: a „Zöld­­kereszt” cukor- ég Szappanakció, a gazdasági munkásruházati és mun­­kdsbakancs-akciók, a mezőgazda­sági ruházati akció, erdélyi vasútépítő munkásoknak, a kár­pátaljai kincstári erdőbirtokok, valamint az állami sőbányák és ércbányák munkásainak élelme­zése stb. A Hangya saját ipari termelő­üzemei múlt évben is erőteljesen fejlődtek. Az értékesítési üzletágak for­galma nem alakult egyenletesen. Baromfiból a Hangja 1943-ban 574 vagont vásárolt, 28 százalékkal ke­vesebbet, mint az előző évben. A csökkenés a zugforgalomra és a baromfipestisre vezethető vissza. A Hangya által múlt évben értéke­sített friss gyümölcs mennyisége 1500 vagon volt, lényegesen több, mint 1942-ben. Az állatértékesí lés terén jelentős változás követke­zet be. A sertésblzományasság forgalma dárabazámna csökkent, ezzel szemben a bérhízlaló üzletág és a zsírg-yüjtés erősen fellendült. A marhabizományosság forgalma nagymértékben emelkedett. Műit évben a Hangya fokozott mérték­ben gondoskodott’ különféle közü­letiek, hadiüzemek és vállalatok alkalmazottai fehéráru- é3 húsáru­­szükséglaíének kielégítéséről. A gyenge méztermés következtében a Hangya mézforgalma lényege­sen kisebb volt, mint az előző évben. Terményárukból a Hangya központi szükségletre 3373 vagont vásárolt, több mint háromszor ahnyit, mint 1942-ben. Ezenkívül­­a gctbonabizományossággal foglal­kozó szövetkezeink 8440* vagon terményárut forgalmaztak. A szö­vetkezeik által gyűjtött kamillá­ból a Hangya 12.3 vagon szárított kamillát állított elő, szárított fő­zelékfélékből pedig 15.4 vagont, a közérdekű paprikáért ékesítő szö­vetkezetek 418 vagon őrleményt váltottak be. A Vas ipari cikkéit értékesítése tarén a Hangya múlt évben is eredményes működéit fáj­té tt ki a falusi házdiparosok érde­kében. Az 1942-ben megalakult őster­melő osztály rés/tvett a • földmíve­­lésügyi mtnieztérium tenyészüsaő­­akciójában és saját hatáskörében Is osztott ki tenyészüszőket. Terme­lési szerződések' alapján magter­mesztésre 19'vcgonjnz állami yctf> magkicicré'é3 keretében ped!g 154 vagon vetőmagot osztott ki. Kende­resen és Tordnson, valamint a ta­tai és gesztesi szövetkezeti minta­­járásokban folytatta a műtrágyá­zás! és talajjavítási kísérleteket. Az őstermelő csoportok és szövetkeze, tek részére másfélmillió pengő é ­­tékü mezőgazdasági gépet jutta­tott és megkezdte a gépszolgálati körzetek szervezését. * Az igazgatósági jelentéshez Fo­dor Ferenc ügyvezető elnök. Király­­egyháza, Szilágyi Károly tanító, szöv, ügyvezető, Bélmegyer, Ma­ródi/ József szöv. elnök Köbá yk. Dicsők János igazgató Táp)lóság szóltak hozzá, akik meleg szavak­kal méltaták a Központ vezetörí-^ gének eredménye? munkáját. Vein-/ mennyi felszólaló kifejezést* adott annak a ragaszkodásnak és biza­lomnak, amellyel a földművelő laé kosság saját szövetkezeti intézmé­nyei iránt viseltetik és hangsú­lyozta azt a meggyőződését, hogy a mai sorsdöntő időkben fokozott hivatás vár a szövetkezetekre. Ezután a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette az igazgatóság ál­tal elterjesztett mérleget és üzl“t­­eredményszámlát, amely az előző övi P 1,838.803.30-al szemben- P 2,280-029.07 tiszta felesleggel zá­rait annak ellenére, hogy az üz­­leteredémny terhére, elszámolt vá­sárlási visszatérítés összege az előző évi P 2,908005- 27‘rö1 P 5,001.359-53-ra, a különböző ado­mányoké P 2.087 172 70-ról *P 2,09.1.114.10-re, a leírásoké pedig P 805.8 !0.35-ról P 1,327 998.35-pe' emelkedett. A közgyűlés az igaz­gatóság javaslata# értelmében úgy határozott, hógy a feleslegből az üzletrészek 6%-os osztalékára P 1.415 300 50 é3 a tartalékalap gyarapítására P 800.000.— fordit­­tassék. Uj igazgatósági taggá megvá­lasztották dr. Pósch Dezsőt, a Hangya vezérigazgatóhelyettesét. JapáF&ol* a holland gyarmatokon A hátsóindiai szigetek elvesztése Hollandia népét sokkal inkább érintette, mint bármilyen mils ese­mény, ami a rriostani háború során történt. Mindazonáltal, akik közt­iünk az egykori holland Kelet- Indlát 4ámefték és szerették, ez a fájdalom nem is annyira gazdasági megfontolásokból ered, vagy abból a t felismerésből, hogy Hollandia Esetleg egyszersmináenkorra meg­szűnik gyarmati állam, lenni, ha­nem azért, njert életük túlnyomó résiében a gyarmatok íz'.mára dolgozlak. • azokra gondillák és valamilyen formában niiadanr.yiuk élete szorosan' összekapcsolódott ezekkel a szigetekkel. A hollandokat mindenki mint jó gyarmatosítókat ismeri, akik bölcs és előrelátó módon . a legmesz­­szebbmenöen pacifikálni tudták a bennszülött lakosságot politikai­­szempontból. A Reletindiai szigete­ken bennszülött politikájuk eret* ményes volt különösen, ha .figye­lembe vesszük, hogy az egész vilá­gon ailj van rnég olyan' gyarmati terület, ahol a lakosság kü'önféle“ gigában bizonyos határozott gyrr­­. matpelitikai célok elérése oly ne­héz volna, mint ott. Má réazt viszont a túlságosan é'esen állt:'’..má­zott gyarmati kaplfa!lzrru* az. utóbbi években hi;’«g ég3t ered­ményezett a gyarmatosító nép és a bennszülött lakosság kö­zött. Az is kétségtelen, hogy azok a hqjlandok, akik odahaza, de főként a gyarmatokon az utolsó két évti­zedben éljek harcot folytattak an­nak érdekli .-en, hogy kizáró.agoa Üzleti szellem ismét háttérbe szo­ruljon és a hagyományos patriar­kális szellem térjen vissza a hol­land gyarmatpolitikába, háttérbe szorultak és nem tudták érvénye itenl szán­dékaikat. JaDán ezt a körülményt hasz­nálja* fel, amikor most mindenek­előtt a keletindiai szigeteken élő népek politikai öntuda át igyekszik felébreszteni. A mcgfcie'ő szak.s­­kolák és továbbképző intézetek­­egész sorát állítják fel és ezek mindenütt az ott éI5 1 ennszü­lő ftc-k nyelvén működnek. Iparkodnak azonkívül az egészség­űid szolgálatot 1* messzemenően kiépíteni és remélik, hegy ezzel a más- mindig igen ma-as megbete­­.gedéá indexet a b'iwiozü'ött lakos­ság tíöréber leszoríthassák. A japánok azonkívül messze­menő gazdasági terveket Is.dolgoz­tak ki, így a tö bek között egy trassumatra vasútépítéshez ’9 hozzáfogtak, amit a eziget gazda, sági kihasználást az eddiginél sok­kal nagyobb mértékben teszi majd I lehetővé. A lóvsrsenyesyleteknél is megkezdődött a tisztogató munka . . . Aj. elmúlt napokban a Magyar Lovar'Egylet és a Magyar ügető, verseny Egyesület felhívással for­dult a lótenyísztökhöz és a futtá­tokhoz, hogy lovhikat csakis az igazgatóság engedélyével szállít­hatják egyik helyről a másikra. Sőt az ügetőegylet igazgatósága úgy határozott, hogy a zsidó haj­tól: többé nem ülhetnek sulkyba. Miután a lovaregyletnél már esz­tendőkkel ezelőtt eltanácsolták a zsidó idomárokat és lovasokat, a galoppon nincs szükség' különösebb intézkedésre. Minden tekintetben cs«k helye­selni lehet a tisztogató munka meg­indulását, mert főként" nz ügbtön már tűrhetetlen volt a helyzet. Ugyanis az utóbbi két évben gem­­bamódra szaporodtak a zsidó fut­tatók, akik minden sportszerűséget sutba dobva, a mérhetetlen .nye­részkedési lehetőség reményében, valósággal ellepték a tattersaali pályát. Egyre-.Tásra vásárolták öí*zv a lovakat, ár nem számított náluk és soha nem tapasztalt kap­­, zsisággal vásárolták össze a vala­mirevaló ügetőket. f ritásuk azonban itt is balul Ütött ki, mert a hatóságok még idejében megtették a szükséges in­tézkedéseket a zsidókkal szemben. Az Urlovasok mssnyitó-verse­­nyének zárónapja Vasárnap rendezi az Ür ovasok Szövet­kezete tavasz 4 napos megnyitó miting­­jének búcsúnapját Megveren. ^ program elég változatos Az emlékversenyek kő­iül egy gátverseny, a többi síkvers^ny. A Nugommorv akadályversenyben 5:6 I gyakorlott ugró fog mérkőzni az 5000 pengős díjért. Közülük Hugó és Hoo­­sina már nyertek rz évben 1—1 akada y­­versenyt 45 így kondicíófölényben lesz­nek társaik felett Dobsina oly fölényes könnyedséggel nyerte versenyét, hbgy ezúttal is Vv0zem.it vrájuk. A síkver­senyek közül az Áprílisi-díj a legjelen­tősebb, melyben nagyon jó társaság vesz részt. S cbb jövő,. Robcrány. Ha­mulus mérr nerr. futottak az Id^ri. A lá­tottak közii' Szimuláns és Vis majsr esélyesek, de az idén Gencsy főhadnagy kezében már íiét győzelmet aratott Pn­­pageno óriási súlya ellenére újból sze­rephez juthat a tüneményes úrloyas vezényletével. Jelöltjeink: l. Baku — JLeffentyű — Drága ^kines II. Bigorre — Carola III. Dobsina — Hugó — Srabadka IV. Peri — Weis unsicher Sclyeot­ke.ndn . ­V Szimuláns — Vis major — Papageno» VI, Szebb jövő — Bag am ér — Honfiú VII. DaríUsíészök — Bumbó — K rasznaliorka VIII. Vessző — Suttogó — Barnalegény A versenyek délután 2 óra 5 perckor kezdődnek Heti versenynaptár: Április 5. és €: Ügető. 9: Megy er. Emir győzött a Sennyel-emíékversenybfn Asúfclt lelátok e ott rendezték* az ügető egylet áprilisi első versenyeit szombaton. Tíz futam kei ült lebonyolí­tásra népes mezőnyökkel, s a hagyomá­­nycí ’Sennyei-emlékveraeny állott az ér-f deklífcpés előterében. A négyévesek eső klasszikus versenyét Emir nyerte igen könnyen, kitűnő idővel Juhász és Lili­ana.' ellen. A nap legnagyobb meglepeté­­áét Bérén te győzelme hozta. Ez a lo­vacska hosszúidéig helyczelíenüí futko­sott s most a zsidók á tál alaposan le­fogadva biztosan gyözätf. már másod! ­­ben jobbosztályú ellenfelei ellen. Eredmények: I. Futam: 1. Esti fóny, Mkrschall R. (6:10), 2. Fütykös, Jónás J. (30), S. Etus. á II Futam •' 1. Berente. Kozmanovszki (6), 2. r'ágon Marschall (2), 3. Jaj Liza, Mann (12). % fii. Futam 1. U,. Galla (4), 2. Berlin, Simko (3). 3 Eger. Fekeje (6 6 11^. Futnm- 1. Celoffán Ga am';' a (8:10), 2. Patience. Csecsotka dr. (3), 3. Dömötör, Kaszás (8). V Futam: 1 Ermr,’ Jónás (1 és fél>. 2. Juhász, Raimer (5), 3. Liliana Kovács J. f3). "VI Futam: 1 Dévénv II . Hévíz} (4), 2. Farsang, Galla (8), 3. Gilha. Mar­schau (6) STADIUM NAOySIKERÜ ÚJDONSÁGAI! Padányi Viktor: Vörös vihar Egy egri Kisdiák életén Keresztül ismerjük n.f-p az 1918-as Kük Küzdelmeit e a vörös vihar után a felszabadító nadsereg nevo .nulását Budapestre. Az ifjúsági irodalom együr legszebb alkotása ez a Köuyv. amely tiszta utat és irány* mutat fiainknak es teán/afriknak. 4ra félvászonkötésben 12.— P. Lakatos Vince: Zúg a nádas * ‘ Liszt Nándor: 8^ ffc 1 a így a «tg ^ Az őrök magyar sorsot bálijuk átvonulni a nádasok zúgásában es a messze puszta­ságokon Dehavazot! katonasirokra gondo­lunk mikor ezt az irodalmi eseményt )e­­lentő könyvet olvassuk a Bajkái-tótói a Tiszához nazatért hadifogoly Küzdelmeit es még nem látott gyermeke utáni, mélyer emberi vágyakozását -tárja elénk a szerző Könny és mosoly minden mondata, a leg tisztábban zengő, magyar nysiven megírt balladás költeméiw n c'kl magyarok hőt) éietéröl Feie se tréfa A neves Költő és színpadi szerző es orszá goshirü Qumorlsta összegyűjtött irá. an artalrnazza -c2 a változatosan Crdekes könyv, melyben dérüs gúnyos szellemes seggel ,,Kor-töj<enetéf' adja a trianoni koi keserű oapjsrtnak A4 ire egyéniségének szatírájának vafázsa túléli a napokat. Ara félvászonkötésben 12.— P. Ara' félvászonUOtésbep 20.— P. V r Tormay Éva: Forgoszinpad Első regényével jelentkezik a fiatal írónő. az Un Középosztály es a máj modem fia­talság eietének őszinte, mesteri rajzával tc^lepö biztonsággal r.n’zo ja ttieg egr fiatal egyetemi nallgatónő életei es bebi­zonyítja. nogy ‘méltő rokona a nagy ma­gyar Írónőnek: Tormay Cecilnek Ara félvászonkötésben 15.— I*. Kapható és »ne^reade’haiO Stádium JCönyvkiadóváHaiat R.-T. (Biest, VI., Rózsa-u*ca 111. Telefonj 111—245) Stádiun könyvesboltja Vili., Józse?-korut 5. — Pfeifer Ferdináad könyvkereskedése Kossuth La'os-utca 5. sz. és dTnden könyvkereskedésben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék