Függetlenség, 1944. augusztus (12. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-31 / 197. szám

-2 mindenkinek helyt­e dönt, ott, ahová a Főméltóságú Kor­mányzó Úr bizalma állítja- A kormány tagjai alázatos hűség­gel és minden tudásukkal kí­vánnak résztvenni a mai sors­döntő idők közös munkájában azzal az elhatározással, hogy ha Mi, életMót feladásándmá­ra szembeszálljanak azokkal a ve­szedelmekkel, amelyek a nemze­tet fenyegetik. Ebben a munká­ban a kormány minden tagja az­zal a hűséges önfeláldozással vesz részt, amellyel a nemzet fiai az arcvonalon küzdenek. A kormány úi Vitéz Lakatos Géza miniszterelnök Vitéz Lakatos Géza titkos taná­csos, szolgálaton kívüli vezérezre­des 1890.április 30-án Budapesten született. Római katolikus, Közép-Nirolát­­i Piaristák budapesti gim­náziumában végezte, majd a Ludo­­vika-akadámia növendéke lett s mint rangelsőt avatták hadnaggyá. Az első világháborút elejétől végig saint csapattiszt és vezérkari tiszt küzdötte végig és súlyosan meg is sebesült. A kitüntetések egész sorában ré­szesült. Tulajdonosa a hadi ékít­­ményes Vaskoronarendnek. Az első világháború után mint vezérkari tiszt, a Ludovika-akadémia tanára volt, majd különböző központi be­osztásokban teljesített szolgálatot. Később mint katonai attasé a prá­gai követségre került s hat évet töltött ebben a beoszásban. Utána a miskolci gyalogezredhez került csapatszolgálatra, majd hadtest­­vezérkari fűnök, két éven át pedig dandárparancsnok volt Budapes­ten. Utána másfél évig a 2. had­sereg vezérkari főnöke, majd két éven át a kassai 8. hadtest pa­rancsnoka volt. 1943 májusában mint a magyar megszálló erőik pa­rancsnoka a keleti arcvonalra ment s később ő vette át az 1. hadsereg parancsnokságát. Az ő nevéhez fűződnek azok a hadmű­veletek, amelyek 1944 április-máju­sában a szovjet haderőket a Kár­pátoktól elűzték. A második világháborúban vér­zett kitüntetései: a Magyar Ér­demrend nagykeresztje a kardok­kal a hadiszalagon; a különös di­­­csére elismerés a kardokkal a hadi­szalagon; a német Vaskereszt sor­vagkeresztje és az első osztályú Vaskereszt. Vitéz Hennyey Gusztáv­­k­ül­ügy­m­­­niszt­er Vitéz Hennyey Gusztáv 1888-ban született Kolozsvárott, ágostai evan­gélikus vallású. Középiskoláit és a hadapródiskolát gazte el. Itt avatták­­ a gya­logsági fegyver­nem hadnagyá­vá. Szolgálatát a 38-as Molli­­náry - gyalogez­redben kezdte meg. Az első vi­­lágháborúban mindvégig a harctéren teljesített szolgálatot. Részt vett mint csapat­, később mint vezérkari tiszt vala­mennyi arcvonal harcaiban. Az összeomlás után a honvé­delmi minisztérium különböző osz­­tályain teljesített szolgálatot. 1925-ben a párisi magyar követsé­gen működött, majd mint katonai attasé előbb Athénben, később Bel­­grádban szolgált. 1933-ban a vezér­kar külföldi osztályának vezetését vette át s itt töltött négyévi szol­­gája után­ 1937-ben dandárparancs­noknak nevezték ki. 1940-ben a székesfehérvári hadtest parancs­noka lett, 1943-ban pedig gyalog­­sági felügyelővé nevezték ki. 1944 óta a honvédelmi minisztérium munkaügyi főcsoportjának főnöke és a honvédelmi munkaszervezet vezetője. Emellett ő látta el az Or­szágos Munkaerőgazdálkodási Bi­zottság elnöki tisztét is. Tulajdonosa a ül. osztályú Vas­korona Rendnek, a ül. osztályú Érdem­keresetnek, a hadiszalagon vaalmint az ezüst és a bronz Sig­num Laudisnak. Rakovszky Iván ▼állás- és közoktatásügyi miniszter .­­ Rakovszky Iván 1885-ben szüle­tett. Római katolikus vallású. Apja nőit Rakovszky István, a szucsányi kerü­let képvise­lője, majd az ál­lami számvevő­­szék elnöke. Kö­zépiskolai és egyetemi tanul­mányait Buda­pesten végezte. 1907-ben avat­ták a­­jogtudo­mányok dokto­rává. Képesíté­sének elnyerése után mint tiszte­letbeli főjegyző Turóc vármegye Szolgálatába lépett. Az 1910. évi választásokon munkapárti program, mai­d turócmegyei Stubnya-fürdő kerület képviselőjévé választották. Miharpan feltűnt leginkább közjogi és közigazgatási kérdéseket tár­gyaló felszólalásaival és már egész fiatalon mint az akkori belügymi­niszter és gróf Tisza István bizal­masa, a képviselőház közigazgatási bizottságának állandó előadója lett. A háború kitörése után egy ideig a kolera-megfigyelőállomások szer­vezésének miniszteri biztosa, majd a kárpáti német parancsnokság mellett országos polgári biztos volt. Katonai felmentéséről lemondva, bevonult az 1-es honvéd huszár­ezredhez. A Károlyi-forradalom idején a később karhatalommal fel­oszlatott Keresztény Párt igazgatója volt. A kommün kitörése után fel­vidéki birtokára menekült. A cseh­­szlovák uralom kezdetén élénk részt vett a magyar pártok szervezkedé­sében és a magyar pártok tátra­­loirmici közös értekezletén elnök, a magyar és német pártok karlsbadi értekezletén pedig magyar alelnök volt. 1921-ben kénytelen volt Cseh­szlovákiát elhagyni és Magyaror­szágra költözni. Az akkori Teleki­kormány megbízásából fontos pol­­­tikai feladatokat végzett s mint a csehszlovákiai magyarság egyik képviselője, a genfi kisebbségi ér­tekezleten is részt vett. 1922-ben a második Bethlen­­kormány belügyminiszterévé ne­vezték ki. Erélyes fellépésének volt köszönhető, hogy az országban a belső rend helyreállott. Belügymi­­niszterségének idejéhez sok fontos közigazgatási és egy választójogi törvény megalkotása fűződik. Meg­szervezte a vízből mentési szolgá­latot és az Országos Mentő Egye­sület megalakulásában élénk bésze volt. 1926-ban hosszabb betegsége min­t lemondott a belügyminiszteri tisztségéről és visszavonult az ak­tív politikától, bár továbbra is tagja marad­t a képviselőháznak. 1928 elején a Közmunkatanács el­nökévé nevezték ki s itt 1935 vé­géig eltöltött szolgálata alatt Bu­dapest városrendezési kérdéseiben sojt hasznos újítást vezetett be. Kü­lönös érdemeket szerzett a Mar­gitsziget és a főváros tereinek új, korszerű parkosításával is. A Köz. A Jubiláris kiadás második soroza­tában most jelent meg BU*5 Lajos Kétlelkű szerelem A legszebb lírai regényeit egyike. Küzdelem a földért s a szere­lemért. Ara félvászonkötésben 22 P. Kapható és megrendelhető Stádium könyvkiadóválalatnál (Budapest, VI., Rózsa­ u. 111. tel.: 111-245), Stádium : könyvesboltban (József­­körút 5), Pfeifer Ferdinand (IV., Kossuth Lajos­ utca 5) és minden könyvkereskedésben. Joag&ma Csütörtök, 1944 augusztus 3. munkatanács hatáskörének kiter­jesztési terve és a később elfoga­dott törvényjavaslat első tervezete az ő munkája volt. A közmunka­tanácsi elnökségről való távozása után visszavonult gazdálkodni, míg­nem 1941-ben a Közigazga­ási Bí­róság elnökévé nevezték ki, ahol a közigazgatás minden terén szerzett elméleti és gyakorlati ismereteit módjában volt érvényesítenie. So­kat foglalkozott zenével és művé­szetekkel. A Képzőművészeti Tár­sulat és a Hubay Jenő Társulat el­nöke és sok más kultúregyesület rendte Bébee­la állandó tevékeny részt vett. Aktív részese volt a legkülönbözőbb sportágaknak­, a bírószövetségnek s a Pólóklubnak, éveken át elnöke, a Testnevelési Tanácsnak pedig tagja volt s élénk részt vett a magyar sport igazga­tásában. Tudását és látókörét számtalan külföldi tanulmányúttal­­ gazdagí­totta. Számos jogi és kulturális műve jelent meg. Ifjúkora óta írt cikkeket napilapokba és szakfolyó­­iratcatba kulturális, jogi és politi­kai kérdésekről. (MTI) Vladár Gábor igazságügy miniszter Nagycsepcsényi és muthnai Vla­­dár Gábor 1881-ben született, ág. h. ev. vallású. Állami szolgálatát 1903-ban kezdte meg mint bíró­sági joggyakor­nok; jegyzővé történt kineve­zése után az igazságügy­­minisztériumba rendelték be, ahol többévi szolgálat után 1928-ban minisz­teri tanácsos lett. 1932-ben a kir. Kúriához tanácselnökké nevezték ki és szolgálattételre továbbra is az igazságügyminisztériumban ma­radt. A minisztériumban először a polgári jogi ügyosztályon műkö­dött, majd ennek az osztálynak vezetője lett. 1939-ben pedig a tör­vényelőkészítő osztály élére került. (MTI) A jogi élet minden terére kiter­jedő ismereteivel, rendkívül éles ítélőképességével és páratlan mun­kabírásával hamarosan kitűnt s a törvényelőkészítő osztály élén teljesített értékes szolgálatával­ pe­dig különösen jelentős érdemeket szerzett. 1928-ban a kormányzó, a II. osztályú Magyar Érdemkereszt­tel tüntette ki, 1933-ban pedig leg­felsőbb elismerésben részesítette. Törvényelőkészítő munkásságában megnyilvánuló nagyértékű tudomá­nyos működéséért a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjává választotta. 1914 augusztusától 1918 szeptem­beréig harctéri­- szolgálatot teljesí­­­­tett; háborús katonai kitüntetései:­­ ezüst és bronz katonai érdemérem a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesülési érem és háborús emlék­érem. (MTI.) Vitéz Gyulay Tibor iparügyi miniszter Vitéz Gyulay Tibor 1887-ben szü­letett Kolozsváron, unitárius val­­l­an. Kie­­piskolai és egyetemi ta­nulmányait Ko­lozsváron vé­gezte és a Fe­renc József tu­domány­egyete­men sub auspi­­ciis regis avat­ták az államtu­­dományok dok­torává 1911-ben. Állami szolgála­tát 1909-ben a Központi Statisztikai Hivatalban kezdte. 1911-ben a földmívelésügyi minisztériumba helyezték át. A háborúban 1915 szeptemberétől 1918 áprilisáig harctéri szolgálatot teljesített és többszörösen kitün­tették. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1935-ben emléklapos fő­hadnagyi rendfokozatot nyert, 1936- ban vitézzé avatták. 1919-től 1921-ig külügyminiszté­­rimm gazdasági osztályában mint miniszteri titkár éljesített szolgá­latot, 1921-ben a budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara ügyvezető­­titkári állását foglalta el, 19311-ben pedig a kamara főtitkára lett. 1941 január 19. óta pedig a kama­ra miniszteri biztosa. 1942 decem­berében a Kormányzó, mint a Bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkama­rát képviselő érdekképviseleti ta­got, felsőházi taggá nevezte ki. Tagja az Erdélyrészt Gazdasági Tanácsnak, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának s több más or.­­ fl STÁDIUM nagysikerű kiadványai: PAPP VIKTOR nagysikerű zenei könyvei: ARCKÉPEK ÉLETRAJZOK 22 zeneművészeti arcképpel. Ara ... . . . . 7.10P ZENEKARI ESTÉK Tö­bbszáz zenekar mű ismer­tetése. Ara . . . . 14.— P Salvattore Gotta:­­ HÁROM SZERELMES ASSZONY A híres olasz író nagyszabású társadalmi regén­ye Ara 10.— I OPERAISMERTETÉMSE Ars ........................................ 8.80 F. Sebessy László: REPtlLOHÖSK­K Eredeti felvételekkel tilos*. trélt nagysikerű könyv a re­­pülőteljesitményekről. Ara 0.— P ISTANBUL KULISSZÁI MÖGÖTT Érdekes könyv az Istanbul a­ plomáciai életéről Ara . . 10— !‘ Segesváry Izabella/ A PÖTTÖM-CSALÁD Gyönyörű színes képek a HA­­gán keresztül a legszebb me­sebirodalomba vezet bennün­ket a könyv Ara.................0.80 | FEHÉR POKOL A Szovjet elleni téli hadjárat küzdelmeit hősi erőfeszítéseit megrázó erővel elevenítik­­meg előttünk kiváló haditudósítók Ara ... . J— t Alihoz István: TAMAS­­ Dickensi szépségű Ifjúsági re­gény Ars ......................A— t Kapható és megrendelhető Victicin könyvkiadóvállalatnál (VI Rózsa­ utca 111), Stádium könyvesboltja (VIII. József-könyt 6. sí ) Pfeifer Fer­dinand (Kossuth Lajos­ utca 51 .s min­den könyvkereskedésben ===e­lit, art, akkut, ez a m­agyar jövendő' Ezért harcol a ====Wmetífeivég.. A Szid, írni újdonsága: Kisl­öy EmitícM Egon: Zalai honvédése a teleti arcosialei A háborús riportregények között első hely illeti meg ezt a könyvet, amely be­pillantást enged a szovjetorosz front ese­ményeibe, megismerjük a Szovjet hadi­gépezetét s egy honvédhadosztály diadal­mas harcain keresztül a front vonalit Kurszktól Voronesig Színes tollal, magyar szívvel megírt hiteles írás a ma hőseiről a ma magyar­jainak. Számos eredeti felvétellel ilusz­­trálva , Ara fűzve 16.— P Kötve Bt — P Kapható és megrendelhető STÁDIUM Könyvkiadóvállalat Budapest, VI. Rózsa­utca H1 (tel.: 111-24.’)), Stádium Köny­vesbolt József­ körút 5, Ffeiser Ferdinand Kossuth Lajos­ utca 5 és minden könyv­­kereskedésben szágos jellegű gazdasági, ipari, ke­reskedelmi és­ pénzügyi tanácsnak és más szervezetnek. Elnöke a Keresztény Kereskedők Hiteligé­nyeinek Elbírálására Hivatott Bi­zottságnak. Az elnöke a Magyar Gazdaságkutató Intézetnek a végre­­hajtó bizot­tsági tagja volt a Buda­pesti Nemzetközi Vásárnak. A Magyar Érdemrend közép­keresztjének és a bolgár Polgári Érdemrend nagy tiszti keresztjének tulajdonosa. Hadikitüntetései: az 1. és 2. osztályú ezüst vitézségi érem, bronz Signum Landis és a Károly-csapatkereszt. (MTI) Markos­­Olivér kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Markos Olivér 1888-ben született Budapesten, görögkatolikus vallású. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti Páz­mány Péter Tu­­dományegyete­­men jogtudor­ oklevelet szer­zett, majd az ügyvédi és bírói vizsgát is letette. Állami szolgá­latát 1911-ben kezdte meg a kassai törvény­széknél, mint gyakornok. 1913-ban berendelték az igazságügyminisz­tériumba s 1917-ben törvényszéki bíróvá, majd­ 1918-ban­ az igazság­ Ügyminisztérium személyzetének­­ létszámában miniszteri titkárrá ne­­­­vezté­k ki. 1920-ban ideiglenesen nyugdíj­aztatott és ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1929-ben a budapesti királyi ítélőtáblához bí­róvá nevezték ki. 1934-ben a MÁV- hoz igazgatóhelyettes főügyésznek nevezték ki s 1941-ben MÁV-igaz­­gatóvá lépett elő. 1943 tavaszán a kereskedelem, és közlekedésügyi minisztériumba ren­delték be s államtitkári hatáskörrel a közlekedési szakosztályok felül­vizsgálatával bízták meg, ugyanaz év július 1-én pedig államtitkárrá nevezték ki s ebben a tisztségében érte a mostani miniszteri kinevezés. (MTI) ★ Reményi-Schneller Lajos, vitéz Csatay Lajos, Juresek Béla és vi­téz Bonczos Miklós megmaradtak eddigi tárcáik élén. Az új miniszterek átvették hivatalukat Szász Lajos, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium veze­tésével is megbízott iparü­gyi mi­niszter lemondása után kedden dél­után mindkét minisztériumban él-, búcsúzott a minisztérium tisztvise­lői karától. Markos Olivér, az új kereskede­lem- és közlekedésügyi miniszter szerdán reggel átvette hivatalát , meghallgatta az államtitkárok és a szakosztályvezetők jelentését. Vitéz Gyulay­­Tibor, az új­­ par­ü­­gyi miniszter is átvette szerdán reggel hivatalát s fogadta az ál­lamtitkárokat és az egyes szak­osztályok vezetőit. (MTI) Antal István búcsúztatása és Vladár Gábor üdvözlése az igazságügy minisztériumban Antal István igazságügyminiszter szerdán délelő­t 10 órakor búcsú­zott el az igazságügyminisztérium tisztviselői karától. A búcsú szavait Gn­éczy Dénes igazságügyi állam­titkár in­ézte­­a távozó miniszter­hez, kiemelve azokat a nagy, szo­ros kapcsolatokat, amelyek hosszú évek során összefűzték a magyar igazságszolgáltatást Antal István­nal. Antal István válaszbeszédében meghatott szavakkal vett búcsút munkatársaitól. Ezután Vladár Gábor titkos ta­nácsost, az új igazságügyminisz­­tert, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő oszt­ályának ed­digi vezetőjét üdvözölték az ügy­osztályok vezetői. Ghyczy Dénes államtitkár Üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy azzal a szere­tettel köszönti az igazságügymi­nisztérium új miniszterét, amely szeretet három évtizedes munkájá­ban összeforrasztotta a minisztériu­mot Wladár Gábor személyével. Az igazságügyminiszter válaszá­ban rámutatott arra, hogy a leg­nagyobb megnyugvást jelenti szá­mára ezekben a sorsdöntő napok­ban a minisztérium ti­ztviselőkara részéről irányában tanácstott szere­­tet, valamint az a közös erkölcsi világszemléleti felfogás, amely őt az igazságügyminisztérium tisztvi­selők­arával összefűzi. Kérte a mi­nisztérium tisztviselő karát, hogy felelősségteljes munkájában teljes erővel támogassa őt. (MTI) Ezer leventelelkész irányítja a levente­ifjúság valláserkölcsi oktatását A megújhodott leventeintézmény nagy súlyt helyez a magyar ifjúság valláserkölcsi alapon álló hazafias nevelésére. Szoros együttműködést fejt ki­ az egyházakkal. A vallási, erkölcsi nevelés munkájának ellen­őrzésére és irányítására minden hadtest, kiegészítő kerület és járás számára egy-egy leventelelkészt ne­veztek ki. A katolikus és protestáns leventelelkészek névsorát az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője most küldte el az egyes leventeparancsnokságoknak. A le­­ventelelkészek kinevezésével sike­rült biztosítani az ifjúság vallás­erkölcsi hazafias oktatását. Küldjük el beteg pi­zt­ó tartozóin, ha* a legközelebbi tü­dőbeteggond­olozóba, a vizsgáin, mindenki szá­­mára ingyenes.

Next