Fül- orr- gégegyógyászat, 2005 (51. évfolyam, 1-4. szám, 1. Suppl.)

2005-08-01 / 3. szám

BERA eredményeit (16 Hz) összehasonlítva a C csoporton regisztrált eredményekkel — a III-as és a IV/V-ös hullámok esetén - szignifikáns latencia-növekedést és amplitúdó­­csökkenést találtunk. Az A és B csoport BERA eredmé­nyei között 16 Hz ingergyakoriságon szignifikáns különb­ség nem volt kimutatható, a 64 Hz-es vizsgálat során azonban az A csoport fenti hullámparamétereinek romlá­sa a C csoporthoz képest kifejezettebbé vált, míg а Ĺ cso­portnál az A csoporthoz képest a IV/V-ös hullám esetén szignifikáns látencia csökkenés volt detektálható. Σ Œ csoportban a III-as és a IV/V-ös hullám amplitúdója szig­nifikáns csökkenést mutat az A csoporthoz képest is. Ez alapján feltételezhető, hogy a hallópálya agytörzsi szakaszán a fiziológiás szintet megközelítő inzulin-pótlás hatására az ingerületvezetés javul, amit a perifériás ideg­­rendszeren és a látóideg­pályán végzett hasonló vizsgála­tok is alátámasztanak. A­­ csoportban észlelt amplitúdó csökkenés egyik lehetséges magyarázata a diabétesz fenn­állásának hosszabb időtartama lehet, ami az ezt előidéző patológiás elváltozás irreverzibilitására utalhat, de ennek eldöntésére további vizsgálatok szükségesek. E15 Protone-Audio Kft., Budapest „CAPD” - A hallás centrális feldolgozási zavarainak hatása az időskori nagyothallás rehabilitációjában Katona Erzsébet, Luki Beáta, Fülöp Ferenc Szerzők a presbyacusis klasszikus felosztását figyelembe véve próbálták megjósolni a hallókészülék ellátás várható eredményeit különböző korcsoportokba tartozó idős egyé­neken. Az életkoron túlmenően, a tisztahang küszöb audiometria konfigurációja és a küszöb és beszédaudio­­metria egymáshoz való viszonya voltak a csoport­képzés szempontjai. Mivel a CAPD-re vonatkozóan magyar nyel­vű szubjektív audiometriás tesztcsomag nem áll rendelke­zésre, így a centrális feldolgozás zavarát is feltételező kér­dőívre adott válaszok alapján tételezték fel a perifériás ká­rosodás mellett jelenlévő centrális feldolgozási zavart. A kérdőíves kiértékelés mellett elvégezték a beszéd ér­tés vizsgálatát hallókészülékkel csendben és 4 dB S/R bab­­ble-noise jelenlétében. A kísérlet része volt az ún. „Dicho­­tic Digit” teszt is, majd a tesztek eredményét összevetve a kérdőív eredményeivel próbáltak magyarázatot találni ar­ra, hogy az időskori hallókészülék ellátás miért jár az ese­tek jelentős százalékában nagyobb csalódással, mint ame­lyet a rutin audiometriás tesztek alapján elvárhatnánk. El6 Szegedi Tudományegyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged 10 éves a Szegedi Cochleáris Implantációs Progam Czigner Jenő, Jóri József, Szam­osközi Alice, Tóth Ferenc, Torkos Attila, Jarabin János, Brzózka Marek, Kiss József Géza A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján 1995-ben indult el a Cochleáris Implantáció (Cl). Ezzel Magyarországon a második Cl központ létesült — tíz évvel a Budapesti SE Fül-Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Cl centrumát kö­vetően - az elméleti, gyakorlati és műtéttechnikai ismere­tek lényegesen jobb szintjén. Az agykutatás évtizedének a Cl-ra vetülő eredményeiből akkor vált világossá, hogy az agy plaszticitása a hallókéreg megfelelő kialakulását és fej­lődését az élet első hat évében teszi lehetővé dominálóan, továbbá hogy az egyébként egészségesek siketsége csak­nem mindig a belsőfül ill. szőr­sejtjeinek károsodására ve­zethető vissza és a hallóidegrostok - legalábbis részben - működőképesek maradnak. Ezek mind a beteg kiválasz­tásra, mind a műtéttechnikára nagy behatással voltak. Az 1994-ben publikált „soft surgery” műtéti technikát adaptáltuk, amely megőrzi a lig. spirálét, a netán még mű­ködő szőrsejteket és a hallóideg rostjait. A műtét techni­káját néhány apró elemmel magunk is gazdagítottuk. Be­vezettük - az operatőr-team számára is megnyugtató - intraoperatív monitorizálásként a stapedius-reflex és tele­metriás vizsgálatokat. Az indulás nehéz volt. A támogató Nucleus-Cochlear cég ajándékaként 1995-ben egy magyar, másodikként egy külföldi gyermek, majd 1996-ban egyetlen felnőtt Cl-ját végezhettük. A rendkívül ígéretes Szegedi CI-program ek­kor bizonytalan szünethez érkezett, de sorsát alapvetően megváltoztatta, hogy az OEP 1997-ben vállalta a már be­indított program teljes finanszírozását - még ha limitált számban is. 1998-tól a CI-­ száma meghaladhatta az évi tí­zet, és a betegirányítás/irányultság úgy hozta, hogy klini­kánk lett a kisgyermekkori siketség sebészetének „elsődle­ges” központja. Az első 10 év alatt 137 beteget operáltunk és ezeknek 74,5%-a a gyermekkori cochleáris implantáció. E17­­Heim Pál Gyermekkórház, Fül-Orr-Gége és Bronchológiai Osztály, Budapest 2Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály, Budapest Hallásjavítás csontvezetéses (BAHA) hallókészülékkel Katona Gábor1, Liktor Bálint2, Z. Szabó László2 Ismert, hogy az iskoláskor előtti több hónapig tartó, akár unilaterális halláscsökkenés is gátolja a normális beszéd és nyelvi fejlődést. Ez maga után vonhatja a mentális, intel­lektuális és magatartási zavarokat az iskolában. Fokozot­tan érvényes mindez a kétoldali halláscsökkenésre. A congenitalis malformatiok azon formáiban szenvedő gyermekek, akiknél a cochlearis funkció ép, ideális jelöl­tek BAHA csont­vezetéses készülékkel való rehabilitációra. A BAHA fontos előnye a különböző hallójáratképző mű­tétekkel szemben, hogy a beavatkozás korábban, a beszéd­­fejlődés szempontjából fontos periódusban végezhető; a hallásjavítás (kitűnő) eredménye prognosztizálható, a mű­tét nem veszélyezteti a cochleát és a n. facialist; a poszt­operatív szak lényegesen rövidebb és probléma­mente­­sebb. Az indikáció jelenleg Magyarországon a kétoldali halló­járati atresia (Treacher-Collins syndroma), külföldön ugyanakkor lényegesen szélesebb: a krónikus otitis media bizonyos formái, az otosclerosis egyes esetei, az unilaterális FÜL-, ORR-, GÉGEGYÓGYÁSZAT 51 (3), 2005

Next