Fül- orr- gégegyógyászat, 2011 (57. évfolyam, 1-4. szám)

2011-11-01 / 4. szám

FÜL-ORR-GÉGEGYÓGYÁSZAT 2011; 57 (4): 215-216. Útmutató a Fül-Orr-Gégegyógyászat szerzői számára 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1.1 A Fül-Orr-Gégegyógyászat szaklapról A Fül-Orr-Gégegyógyászat című szaklap tulajdonosa a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete, kiadója a Promenade Orvosi Lapkiadó (1122 Budapest, Pethényi út 7). Célja, hogy az Egyesület tagjai részére szakma­ilag kontrollált tudományos fórumot biztosítson. Pub­likálja az Egyesület tagjainak (vagy egyéb, a Főszer­kesztő által felkért szerzők) arra alkalmas tudomá­nyos munkáit, referátumokkal segíti a klinikai és alap­tudományos ismeretek bővítését, továbbá a társasági rovatban az egyesületi élet híreiről számol be. Szorosan együttműködik az Egyesület honlapjával (www.or.hu), amely az egyesületi hírek közlésének legfontosabb médiuma, ennek üzemeltetője a Promenade Orvosi Lapkiadó. A szaklap tartalma a honlapon elektronikus, internetes formában is meg­jelenik, lehetőséget nyújtva szélesebb képi és egyéb csatolt anyagok publikálására, illetve a tudományos tartalomban történő keresésre. 1.2 A közlemények formái A lap elsősorban új tudományos eredményeket, kli­nikai vizsgálatokat bemutató dolgozatokat, ún. ere­deti közleményeket publikál. A munkákat minden esetben két, egymástól független, anonim lektor bí­rálja el. Amennyiben a szerzők a lektori vélemények szerint dolgozatukat korrigálják (ha szükséges), úgy azt a főszerkesztő publikációra alkalmasnak nyilvá­nítja, majd a lektori a vélemények alapján átdolgozott kéziratokat (továbbra is a lektor személyének felfe­dése nélkül) a Szerkesztőbizottság részére ismerteti. A megjelenésről a szerkesztőbizottság dönt. Korábban már más, hazai vagy külföldi folyóiratban megjelent dolgozatok közlésére is lehetőség van, amennyiben az eredeti forrást a szerzők megjelölik, és írásos hozzájárulást mutatnak be a szerzői jogot birtokló kiadótól A főszerkesztő felkérésére a szakma hazai vagy kül­földi, kiemelkedő képviselői, referátumok megírásával segítik a szakmai ismeretek bővítését egy-egy adott témakörben. Ezeket a tudományos munkákat nem lektorálják, csak a főszerkesztő egyeztet a felkért szerzővel a szakmai tartalomról, és ő dönt a megjele­nésről is. Ezeket a közleményeket „felkért közlemény­ként” jelöljük. A lapban hirdető cégek által felkért (és a főszerkesztő által jóváhagyott) dolgozatokra is ugyanezek az elvek vonatkoznak. 1.3 Szerzőség - Szerzőségre jogosult az, akinek a közlemény elké­szítésében való közreműködése magában foglalja az alábbiakat: 1. elgondolás, tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása; 2. a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szel­lemi tartalmának felülvizsgálata; 3. a megjelenő, végső változat elkészítése. 4. Multicentrikus klinikai vizsgálatokban a szerzőnek nem minősülő résztvevők a köszönetnyilvánítás­ban vagy külön függelékben jelentethetők meg­­.4 Szerzői jogok, etikai normák betartása, pénzügyi kapcsolatok A közlemény megjelentetésének a joga a megjele­nésig a szerzőké, amely a megjelenéssel automatiku­san a szerkesztőségre száll át, kivéve, ha a szerző a benyújtáskor erről másként nyilatkozik. A szerzők dolgozat beküldésével automatikusan el­fogadják a Fül-Orr-Gégegyógyászatban való megje­lentetés feltételeit a szerzői jogokról, továbbá kijelen­tik, hogy a munka tartalmát valamennyi szerző ismeri, azzal egyetért, köztük érdekütközés nincs. A továb­biakban az egész világra kiterjedő kiadói jogokat a szerkesztőség jogosult gyakorolni. A szerkesztőség és a kiadó a másodközlésre irányuló kérést nem utasítja el A közlésre benyújtott kézirat nem tartalmazhat ko­rábban már megjelent vagy közlésre máshol benyúj­tott, vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot (azonos betegcso­port). Írásbeli engedélyek szükségesek, ha: - már közölt adat, ábra kerül ismételten felhaszná­lásra; - személyt felismerhetően ábrázoló fotó, betegada­tokat tartalmazó szövegrész, táblázat közlése in­dokolt; - etikai bizottsági engedély volt szükséges a klinikai vizsgálathoz; - másodközlésről van szó. Valamennyi szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy pénzügyi kapcsolatban áll-e (ún. financial conflicts of interest) a közleményben szereplő diagnosztikus vagy terápiás eljárás hatóanyag gyártójával/forgalma­­zójával, illetve a közleményben szereplő vizsgálat szponzoraival. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy jelentős pénzügyi kapcsolat fennállása esetén ezt a tényt a közlemény mellett ismertesse. 1.5 Tudományos információ idő előtti felszabadítása Egy közlésre elfogadott, de még meg nem jelent köz­lemény tartalmát, illetve annak részleteit csak a fo­lyóiratszám hivatalos megjelenési napján hozhatja először nyilvánosságra akár a szerző, akár a szerkesz­tőség vagy a szakértő. Kivételt képez, ha a közle­ményben vagy levélben a szerzők jelentős terápiás előrelépésről vagy súlyos egészségkárosító hatásról számolnak be, de ebben az esetben is előzetesen a szerkesztő beleegyezését kell kérni. 1.6 A betegek személyiségi jogainak védelme Azonosításra alkalmas információ (szövegben, ábrá­kon) csak a beteg beleegyezésével közölhető, ennek meglétéért a kézirat benyújtója felelős. 1.7 Lektorálás Az eredeti közlemények kettős, anonim lektoráláson esnek át (peer review). A lektorok személyét a fő­­szerkesztő és a szerkesztő jelölik ki, illetve kérik fel a feladat elvégzésére, nevüket semmilyen körülmények között sem adják ki, hacsak ezt a lektor saját maga nem kezdeményezi, akár a szerkesztőbizottság, akár a szerzők felé. A lektor az elbírálandó közleményt a szerzőkre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg. A lektor a titkosság felbontását kezdeményez­heti, és a szerzőkkel konzultálhat, amennyiben a szerzők is hozzájárulnak személyük felfedéséhez. A kézirattal és annak elbírálási folyamatával kapcso­latos információkat a szerkesztőség kizárólag a szerzőnek, illetve a kézirat beküldőjének és a lektor­nak ad. A lektor nem készíthet saját részére másolatot a cikkről vagy annak részleteiről A szerkesztőség tagjai és a szakértők nem tarthatnak meg saját példányt a munkából vagy annak részleteiből. A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy több lektori vélemény bekérése alapján hozza meg döntését a cikk közléséről, amely döntés nem feltétlenül egyezik meg az egyik lektori véleménnyel Ha a lektori vélemények alapján a dolgozat nem felel meg formai vagy szakmai szempontból a lap elvárá­sainak, nem tartalmaz új tudományos eredményt, a főszerkesztő és/vagy a Szerkesztőbizottság a közlés­től elállhat, vagy annak átdolgozását kérheti 2. A KÉZIRATRÓL VALÓ TUDNIVALÓK 2.1 A kéziratok tagolása 2.1.7 Címoldal A dolgozat tömör címe (maximum 100 karakter, rö­vidítés nélkül). A szerzők teljes neve és beosztása (egyetemi doktori fokozat esetén a név utáni dr. jelzéssel). Munkahely (az intézet és osztály elnevezése, a tele­pülés neve). A levelező szerző címe, telefon és faxszáma, e-mail címe. 2.1.2 Összefoglaló Lehetőség szerint maximum 250 szó, illetve szóközzel 1500 karakter legyen. A szerkesztőség az ésszerű mértéket meghaladó esetben korlátozhatja az össze­foglaló terjedelmét (a főszerkesztő döntése, tartalmi és tördelési szempontok alapján). Tartalmaznia kell a dolgozat célját, lényegét, legfon­tosabb megállapításait és a munka számszerű ered­ményeit! Ne tartalmazzon rövidítéseket és hivatkozást! 2.1.3 Summary A dolgozat angol nyelvű összefoglalója, amelynek tö­kéletesen egyeznie kell a magyar nyelvű megfelelőjé­vel. Az angol nyelvű összefoglaláson szerepelnie kell a dolgozat címének. 2.1.4 Kulcsszavak A dolgozatra a legjellemzőbb 5 kifejezés, ABC-sor­­rendben. 2.1.5 Keywords A dolgozatra a legjellemzőbb 5 kifejezés angol nyel­ven, ABC-sorrendben, a magyar nyelvű kifejezések pontos megfelelői.

Next