Fül- orr- gégegyógyászat, 2015 (61. évfolyam, 1-4. szám)
2015-02-01 / 1. szám
Otorhinolaryngologia Hungarica gyengébb a teljesítményük (Hamson et al., 2010). A befolyásoló körülmények között mindenképpen említeni kell a szurdopedagógiai foglalkozások minőségét és mennyiségét, amelyek jól korrelálnak a beszédfejlődéssel (20). Bizonyos demográfiai tényezők, mint pl. a gyermek neme, szociális és gazdasági körülményei és az egyéni adottságok szintén hatással vannak a nyelvi fejlődésre (9, 4). A cochlearis implantátum a hallássérült gyermekeknek a beszédhangokhoz való hozzáférést és ezek fonológiai feldolgozhatóságát teszi lehetővé. Az angol irodalomban általánosságban használt szülői értékelő tesztek a MAIS (Meaningful Auditory Integration Scale), (21), Infant Toddler Meaningful Auditory Integration Scale (IT-MAIS [27]), LittlEARS Auditory Questionnaire (LEAQ [3]), és The Parents’ Evaluation of Rural/Oral Performance of Children (PEACH) scale (2). A PEACH skála általánosan használt, bármely korcsoportba tartozó gyermekek esetében, olyan nagyothallások értékelésére, amelyek a közepes fokútól a súlyos fokúig terjednek ( 19). Az értékelő skála kiterjed a mindennapi helyzetekben fellelhető hallási viselkedésre, így a szülő aktív részvételére számít a gyermek hallása minőségének leírására ( 12). Ching és munkatársai (2) meghatározták a nyelvi képességeket a 33 hallássérült gyermeknél. A hétköznapi viselkedést a PEACH kérdőívvel mérték fel. Szignifikáns korrelációt írtak le a nyelvi fejlődés mértéke és a PEACH-értékek között. A PEACH skála a gyakorlatban bevált a hallássérült kisgyermekek hallókészülékkel vagy cochlearis implantátummal támogatott/habilitált hallás teljesítményének megítélésére (2). Magyarországon a Csányi Yvonne (5) általi fordításban többek között a Peabody Picture Vicabulary, a Glendonald Auditory Screening Procedure (GASP) és az Evaluation of Auditory responses to Speech (EARS) terjedt el (7). Mai napig azonban ezek olyan értelemben vett validálása nem történt meg, hogy az eredmények mennyire tükrözik a gyermek mindennapi környezetben mutatott beszédértési és beszédképzési képességét. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Debreceni Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikáján 2002-2010 között operált 32 prelinguális siket gyermek cochlearis implantáció utáni beszédfejlődését a szülői megítélés alapján felmérve minősítse a PEACH-teszt értékét, mint a legegyszerűbb és leggyakorlatiasabb felmérési lehetőséget az implantátumot viselő gyermekek beszédfejlődésének értékelésében. Ilyen típusú, egyszerű visszajelzés a gyermek hallásállapotáról, különösen a cochlearis implantáció utáni első 1 -2 évben szükséges, amikor az implantátum hallásigényhez történő illesztése a habilitációs folyamat meghatározó része. Kívánatos olyan adatbázis kialakítása, amely megszabja az átlagos beszédértés és beszéd expresszió határértékeit. Ettől való eltérés gyengébb fejlődés irányában megfelelő intézkedéseket tesz szükségessé: a mentális állapot, a családi környezet, a szegregált vagy integrált gyermekközösségben történő fejlesztés felmérése, a nyelvi fejlesztés intenzitásának változtatása, logopédus igénybevétele, gyermekpszichológus konzíliumának szükségessége tekintetében. Jelen dolgozatban a szülőknek, a gyermekük hallásteljesítményét csendes és zajos környezetben értékelő véleményét, a PEACH (Parents’ Evaluation of Aural/oral Performance of Children) (2) teszt kérdőívének kitöltésével állapították meg. Módszerek A felmérésben 32 cochlearis implantáción átesett prelinguálisan siket gyermek szüleinek a PEACH-teszt szerkesztett kérdő-I. táblázat: A PEACH-teszt kérdőívének kitöltését vállaló szülők cochlearis implantált, prelingualis siket gyermekeinek demográfiai adatai Jellemző Gyermekek száma 32 Életkor az implantációkor 1 -8 év Az implantátum használat ... * , ■ ■ , I -1 I év időtartama a felméréskor Integrált nevelés 12 gyermek Fiúk 58% Járulékos fogyatékosság 6 gyermek ívének kitöltése utáni kiértékelése szolgált alapul. A kérdőív által kínált értékelési szempontokat 3 csoportra osztottuk (Appendix). Egy, a hangokra történő felfigyelés értékelését, egy a beszédhangokra való figyelést és egy az implantátum viselésének és a készülék beállítása komfortosságának megítélését szolgálta. A gyermekek demográfiai adatait a 3. táblázat mutatja be. A gyermekek egyoldali implantátumot viselnek. Mindannyian a jobb belső fülükben használják. A felmérésben résztvevő gyermekek Med-EI (n = 13) és Nucleus 24 (n= 19) implantátumot viselnek. Beszéd processzoraik Sprint, Esprit, Freedom és Opus 2 voltak a felmérés időpontjában. A gyermekek súlyos fokú nagyothallása kongenitális 25 esetben, preverbális (meningitis) eredetű 2 esetben és genetikai (GJB2 35delG mutáció) eredetű 5 esetben. A PEACH-teszt eredményekkel nem találtunk konzekvens különbséget integrált vagy szegregált környezetben nevelkedő gyermekek szülői hallás teljesítmény megítélésében. Ezért nem is bontottuk két ilyen szempont szerinti csoportra a gyermekeket. A cochlearis implantátumok működő elektródáinak száma azért különböző, mert azok, amelyek impedanciája változó vagy nem mérhető, kikapcsolásra kerültek A nyílt szóteszt kivitelezése tisztán auditív módon közölt állatkép megnevezéssel és az állatkép helyes felismerésével történt (Peabody Picture Vocabulary magyarra adaptált verziója). Statisztika A regressziós egyeneseket a Quplot programcsomagjával számítottuk ki. Eredmények A PEACH kérdőív eredményének értékelése során a cochlearis implantátum bekapcsolt állapotban lévő elektródáinak számaránya és a nyílt szóértési teszttel való korrelációja tekintetében elemeztük az adatokat. A hang észrevételét megítélő szülői vélemények a működő elektródok számától függetlenül jó hallásteljesítményt állapítottak meg (I. ábra). Az egyes aktív elektródszámhoz tartozó PEACH-értékek azonban széles határok között változnak. Azonos pontértékek mellett a működő elektródok aránya 40% és 100% között változik. A beszédértést minősítő PEACH pontszámértékek ugyan inverz összefüggést mutatnak a működő elektródok arányával (1. ábra), ez azonban a nagy szórásnak tulajdonítható és jellemzőnek az fogadható el, hogy csakúgy, mint a hangok észrevételével kapcsolatban, itt sem befolyásolta a működő elektródszám a beszédértést. A szülői megítélés szerinti jó minőségű (pontszámérték: 4) beszédértés egyaránt előfordul 60% és 100% működésképes elektród használatánál. A szülők pontszámai