Fül- orr- gégegyógyászat, 2015 (61. évfolyam, 1-4. szám)

2015-02-01 / 1. szám

Otorhinolaryngologia Hungarica gyengébb a teljesítményük (Hamson et al., 2010). A befolyásoló körülmények között mindenképpen említeni kell a szurdope­­dagógiai foglalkozások minőségét és mennyiségét, amelyek jól korrelálnak a beszédfejlődéssel (20). Bizonyos demográfiai té­nyezők, mint pl. a gyermek neme, szociális és gazdasági körül­ményei és az egyéni adottságok szintén hatással vannak a nyelvi fejlődésre (9, 4). A cochlearis implantátum a hallássérült gyermekeknek a beszéd­hangokhoz való hozzáférést és ezek fonológiai feldolgozhatósá­gát teszi lehetővé. Az angol irodalomban általánosságban használt szülői értékelő tesztek a MAIS (Meaningful Auditory Integration Scale), (21), Infant Toddler Meaningful Auditory Integration Scale (IT-MAIS [27]), LittlEARS Auditory Questionnaire (LEAQ [3]), és The Parents’ Evaluation of Rural/Oral Performance of Children (PEACH) scale (2). A PEACH skála általánosan használt, bármely korcsoportba tartozó gyermekek esetében, olyan nagyothallások értékelésére, amelyek a közepes fokútól a súlyos fokúig terjed­nek ( 19). Az értékelő skála kiterjed a mindennapi helyzetekben fellelhető hallási viselkedésre, így a szülő aktív részvételére szá­mít a gyermek hallása minőségének leírására ( 12). Ching és mun­katársai (2) meghatározták a nyelvi képességeket a 33 hallássé­rült gyermeknél. A hétköznapi viselkedést a PEACH kérdőívvel mérték fel. Szignifikáns korrelációt írtak le a nyelvi fejlődés mér­téke és a PEACH-értékek között. A PEACH skála a gyakorlatban bevált a hallássérült kisgyermekek hallókészülékkel vagy cochlearis implantátummal támogatott/habilitált hallás teljesítmé­nyének megítélésére (2). Magyarországon a Csányi Yvonne (5) általi fordításban többek kö­zött a Peabody Picture Vicabulary, a Glendonald Auditory Scree­ning Procedure (GASP) és az Evaluation of Auditory responses to Speech (EARS) terjedt el (7). Mai napig azonban ezek olyan értelemben vett validálása nem történt meg, hogy az eredmények mennyire tükrözik a gyermek mindennapi környezetben mutatott beszédértési és beszédkép­zési képességét. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Debreceni Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikáján 2002-201­0 kö­zött operált 32 prelinguális siket gyermek cochlearis implantáció utáni beszédfejlődését a szülői megítélés alapján felmérve minő­sítse a PEACH-teszt értékét, mint a legegyszerűbb és leggyakor­latiasabb felmérési lehetőséget az implantátumot viselő gyerme­kek beszédfejlődésének értékelésében. Ilyen típusú, egyszerű visszajelzés a gyermek hallásállapotáról, különösen a cochlearis implantáció utáni első 1 -2 évben szükséges, amikor az implantá­tum hallásigényhez történő illesztése a habilitációs folyamat meghatározó része. Kívánatos olyan adatbázis kialakítása, amely megszabja az átlagos beszédértés és beszéd expresszió határértékeit. Ettől való elté­rés gyengébb fejlődés irányában megfelelő intézkedéseket tesz szükségessé: a mentális állapot, a családi környezet, a szegregált vagy integrált gyermekközösségben történő fejlesztés felmérése, a nyelvi fejlesztés intenzitásának változtatása, logopédus igény­­bevétele, gyermekpszichológus konzíliumának szükségessége te­kintetében. Jelen dolgozatban a szülőknek, a gyermekük hallásteljesítményét csendes és zajos környezetben értékelő véleményét, a PEACH (Parents’ Evaluation of Aural/oral Performance of Children) (2) teszt kérdőívének kitöltésével állapították meg. Módszerek A felmérésben 32 cochlearis implantáción átesett prelinguálisan siket gyermek szüleinek a PEACH-teszt szerkesztett kérdő-I. táblázat: A PEACH-teszt kérdőívének kitöltését vállaló szülők cochlearis implantált, prelingualis siket gyermekeinek demográfiai adatai Jellemző Gyermekek száma 32 Életkor az implantációkor 1 -8 év Az implantátum használat ... * , ■ ■ , I -1 I év időtartama a felméréskor Integrált nevelés 12 gyermek Fiúk 58% Járulékos fogyatékosság 6 gyermek ívének kitöltése utáni kiértékelése szolgált alapul. A kérdőív által kínált értékelési szempontokat 3 csoportra osztottuk (Appen­dix). Egy, a hangokra történő felfigyelés értékelését, egy a be­szédhangokra való figyelést és egy az implantátum viselésének és a készülék beállítása komfortosságának megítélését szolgálta. A gyermekek demográfiai adatait a 3. táblázat mutatja be. A gyermekek egyoldali implantátumot viselnek. Mindannyian a jobb belső fülükben használják. A felmérésben résztvevő gyermekek Med-EI (n = 13) és Nucleus 24 (n= 19) implantátumot viselnek. Beszéd processzoraik Sprint, Esprit, Freedom és Opus 2 voltak a felmérés időpontjában. A gyermekek súlyos fokú nagyothallása kongenitális 25 esetben, preverbális (meningitis) eredetű 2 eset­ben és genetikai (GJB2 35delG mutáció) eredetű 5 esetben. A PEACH-teszt eredményekkel nem találtunk konzekvens különb­séget integrált vagy szegregált környezetben nevelkedő gyerme­kek szülői hallás teljesítmény megítélésében. Ezért nem is bon­tottuk két ilyen szempont szerinti csoportra a gyermekeket. A cochlearis implantátumok működő elektródáinak száma azért különböző, mert azok, amelyek impedanciája változó vagy nem mérhető, kikapcsolásra kerültek A nyílt szóteszt kivitelezése tisztán auditív módon közölt állatkép megnevezéssel és az állatkép helyes felismerésével történt (Peabody Picture Vocabulary magyarra adaptált verziója). Statisztika A regressziós egyeneseket a Qu­plot programcsomagjával számí­tottuk ki. Eredmények A PEACH kérdőív eredményének értékelése során a cochlearis implantátum bekapcsolt állapotban lévő elektródáinak számará­nya és a nyílt szóértési teszttel való korrelációja tekintetében elemeztük az adatokat. A hang észrevételét megítélő szülői vélemények a működő elektródok számától függetlenül jó hallásteljesítményt állapítot­tak meg (I. ábra). Az egyes aktív elektródszámhoz tartozó PEACH-értékek azonban széles határok között változnak. Azo­nos pontértékek mellett a működő elektródok aránya 40% és 100% között változik. A beszédértést minősítő PEACH pontszámértékek ugyan in­verz összefüggést mutatnak a működő elektródok arányával (1. ábra), ez azonban a nagy szórásnak tulajdonítható és jellem­zőnek az fogadható el, hogy csakúgy, mint a hangok észrevéte­lével kapcsolatban, itt sem befolyásolta a működő elektródszám a beszédértést. A szülői megítélés szerinti jó minőségű (pont­­számérték: 4) beszédértés egyaránt előfordul 60% és 100% működésképes elektród használatánál. A szülők pontszámai

Next