Gánti Tibor 1933-2009 (Életrajzi tabló)

Környezetvédelem

KÖRNYEZETVÉDELEM MTESz Központi Környezetvédelmi Tanácsa "A környezetvédelembe én tulajdonképpen beleszülettem. ” „ ...Az embernek alapvető kötelessége az önvédelem, de az önvédelmet felülírja a családvédelem. A családvédelmet felülírja a közösségem védelme, pl. városom védelme. És ugyanígy a városom védelmét, érdekét felülírja az országom érdeke. És az országom érdekét fölülírja az emberiség érdeke. Mert hiszen, ha az emberiség érdekét sérelem éri, akkor azon belül az országomét is sérelem éri és azon belül a városomat, a családomat és végső soron saját magamat is. Bennem kialakult egy ilyen értékrend, hogy semmi olyat nem szabad csinálni, ami az emberiség érdekeit sérti. Következésképpen az egész környezeti probléma ennek az értékrendnek a mentén fogalmazódik meg bennem.” /Hujbert István G.T-vel készített riportjából: „...ahogy ismerkedtem az Univerzum fejlődésével és ezen belül aztán a Naprendszer fejlődésével, majd a Föld fejlődésével, fejlődéstörténetével, akkor bizony láttam, hogy itt a környezetben nagyon drasztikus változások történtek az idők folyamán és ezeket a drasztikus változásokat elsősorban az élővilág megjelenése okozta. Az élővilág megjelenése és fejlődése okozta. Úgy­hogy amikor írtam a 70-es évek elején a Kvarkoktól a galaktikus társadalmakig c. könyvemet, akkor már külön alfejezetet írtam a globális felmelegedésről meg az ózonlyukról és annak veszélyéről. A tudományos világ már látta ezeket a veszélyeket, de Magyarországon még nem volt téma.” /Hujbert István G.T.-vel készített riportból/ Az 1980-as évek elejétől kezdve azonban a környezetvédelmi kérdések egyre sürgetőbben jelentkeztek. Az évtized közepén már lehetett látni, hogy számottevő szerephez jut a környezetvédelem. Célszerűnek látszott, hogy a MTESz keretein belül jöjjön létre egy olyan központi testület, mely koordinálja, összefogja és képviselje az egyes szakmai véleményeket. Így született meg a MTESz Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa (KKTT), elnöke dr Madas András. 1986-tól a KKTT alelnöke, majd elnöke A Tanács munkája: - A Djurgyeváci Vízerőmű véleményezése /1987/ - A Kisköre­i tározó (ma Tisza-tó) /1987/ - G-10 jelű Környezetgazdálkodási Kutatások véleményezése /1988/ - Állásfoglalások a Bős-Nagymarosi Vízlépcső Rendszer kérdéseiről /1988/ - Jövevényvadak kérdéskörének szabályozása/1988/ - Dél-Dunántúl­i szarvasállomány /1989/ - Koncepció tervezet a vadgazdálkodás, vadászat új rendszerére /1989/ - Középtávú környezetgazdálkodási kutatási koncepció/1990/ - Vélemény az 1992. évi Környezet és Fejlődés Világkonferenciára készülő nemzeti beszámoló tervezetéről /1991 / - Környezetvédelmi törvényjavaslat véleményezése /1992/ - Táj- és természetvédelem szabályozásával kapcsolatos elképzelések véleményezése /1992/­­ PHARE program környezeti vonatkozásainak előzetes szakvéleménye /1993/ A környezetvédelemben végzett munkáért kapott kitüntetések KOGITÁTOR GMK /1991-2001/ A Hazafias Népfront Országos Tanácsa „Környezetünk védelméért, fejlesztéséért kitüntető jelvény”-t adományozta /1984/ Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszter „Pro Natura” emlékérmet adományozta /1989/ „Feleségem nyugdíjba ment. Elhatároztuk, hogy csinálunk egy Gmk-t. Ő rendszerszervezési feladatokat vállalt, engem meg megkerestek a VIZITERV-ből kivált mérnökcsoportból (TÉRTERV KFT), hogy készítsek környezetvédelmi hatástanulmányt a Duna rehabilitációjához.” /Hujbert István G.T.-vel készített riportjából/ így kezdődött a TÉRTERV és a KOGITÁTOR egy évtizedes közös munkája. Ők készítették a műszaki, mérnöki terveket, a KOGITÁTOR pedig a biológia különböző területeit művelő szakemberek bevonásával a környezeti hatástanulmányokat Több mint 30 környezetvédelmi hatástanulmány, véleményezés, javaslat készült. Az anyagok többsége a Bős-Nagymaros Vízlépcső témájára vonatkozik: a Pilismaróti kavicsbánya-öbölre, Budapest-Szap duna szakaszra, alsó vízlépcső telepítési változataira, Gönyű-Budapest Duna-szakaszra, nagymarosi szükséghelyreállításra, Nagymaros-Visegrád körtöltés bontás és szükséghelyreállításra, haváriaterv a visegrádi Duna-öblökre, Apátkuti-patakra, dömösi gázló rendezésére, mellékágak rehabilitációjára. De készültek anyagok a Hernád és Sajó kisvízerőműveire, Ráckevei (Soroksári) Duna-ágra, Borsodi Sörgyár szennyvízszikkasztó rendszerére, Borsodi Hőerőmű Vállalat zagytereire, stb. is. A vízlépcső építés kezdete, robbantás a Duna-mederben A vízlépcső miatt elterelt Duna medre Könyvek kifejezetten környezetvédelemmel foglalkozó könyve tulajdonképpen nincs, de vannak ismeretterjesztő stílusban környezetvédelemmel, természetismerettel kapcsolatos könyvei. „Ismeretterjesztő stílusa teljesen egyéni, rendszerint valami személyes tapasztalatból, élményből, többnyire gyermekkorának emlékeiből kiindulva mutatja be a témát....Ezáltal ezeket a könyveket akár irodalmi alkotások­nak is felfoghatnánk...” /Természet kebelén c. könyvből, Dr Simon Tibor Ajánlás­ából/ A természet kebelén /NOVUM Verlag, 2009/ „ Ajánlás A könyv 2009. április 24-én jelent meg. Ez a kézirat az ismeretterjesztés legfelsőbb kategóriájába tartozik. Nem is csodálkozhatunk rajta, hiszen a szerző nemcsak nemzetközileg ismert tudós, hanem kiváló ismeretterjesztő is. A biológiai tudományok doktora, Herman Ottó-díjas és 1989-ben Pro Natura Díjjal is kitüntették. Volt a Magyar Biológiai Társaság főtitkára, valamint a MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsának az elnöke is. Több környezetvédelmi miniszter tanácsadó testületében is dolgozott. Létrehozott egy környezetvédelmi céget is, amely legfőképpen a vízerőművek környezeti hatásainak a kérdésével foglalkozott. Számos könyve és cikke jelent meg, amelyek részben elméleti biológiai szakkönyvek, részben ismeretterjesztő, környezetvédelemmel, természetismerettel kapcsolatos könyvek, írások. Ismeretterjesztő stílusa teljesen egyéni, rendszerint valami személyes tapasztalatból, élményből, többnyire gyermekkorának emlékeiből kiindulva mutatja be a témát, majd ezt követően különböző sztorikkal fűszerezve tárgyalja a hatásokat és az ellenhatásokat, a következményeket és a következmények elkerülhetőségét. Ezáltal ezeket a könyveket akár irodalmi alkotásoknak is felfoghatnánk, ha nem szigorúan tudományos témákat, nem szigorúan tudományos igényességgel tárgyalnának, így könyvei - ahogyan ez a könyv is - rendkívül olvasmányossá válnak, és akár fejezetenként külön is olvashatók. A jelen könyv hetven év tapasztalatának a legérdekesebb eseteit emeli ki, olyanokat, amelyek ma is egyre növekvő problémát jelentenek. A témákban ide-oda csapong, de mindegyik tárgykör azért kapcsolódik az előzőekhez, és észrevétlenül rávezet a következőkre. Az élő és élettelen természet váltakozva adja a témáit, beleértve az egykori tudóstársak értékelését vagy újraértékelését is. Jellemzői a rendkívül finom megfigyelőképesség és a borotvaéles logikai következtetések. A legkisebb ellentmondásnak sem hagy helyet az írásaiban, és a gondolkodását rendszerint logikai összefüggések hiánya indítja el. Szigorú természetvédő, de nem kíméli a mai természetvédelem tevékenységét sem, ha úgy látja, hogy az nem a jó irányban halad. Az egyes fejezetekben írottakat dokumentumfotók illusztrálják. Számos közülük jellegüknél fogva­­ fél évszázados, így műszaki, technikai, művészi értéküket tekintve igen különböző minőségűek, ám hitelesek. Ez adja értéküket, és a hitelességükkel erősítik a fejezetekben elmondottakat. /Natura, 1983/ „’Minden­ minden mesél önmagáról, ha avatott szem vizsgálja’ - írja a szerző könyvében. Ilyen avatott szemű ember e könyv írója is, aki elvezeti az olvasókat a karsztok, a barlangképződés és a hegyek világába, de vele tarthatunk a vizek, az erdők és a mezők élőlényeivel való ismerkedésben is. Emellett saját megfigyeléseiről és következtetéseiről is beszámol, pl. a varázsvesszővel kapcsolatos tapasztalatairól. Gánti szenvedélyesen szereti szűkebb hazáját, Vácot és gyönyörű környékét. Ezzel a szenvedéllyel ír a szeretett környezet romlásáról és hívja fel a figyelmet az okos környezetvédelem jelentőségére.” A fiatalok számára a könyv feltárja a múltat, az idősek számára pedig megpezsdíti az emlékezetet, és közben mindig és mindig észrevétlenül tanít.” Hátoldalon: Dr. Simon Tibor Az ELTE emeritus professzora „A nemzetközi hírű tudós, elméleti biológus rendkívüli megfigyelőképességgel, borotvaéles logikával, lenyűgöző stílusban nyújtja át hegyeken-völgyeken, vizeken szerzett tapasztalatainak, élményeinek egy bőséges csokrát e legújabb könyvében. Nem nélkülözi az enyhe iróniát és a kemény kritikát a tudomány, a környezetvédelem, de akár a politika irányában sem. El kell olvasni!” Eltűnő szigetek Emlékek, tapasztalatok, gondolatok

Next