Gazdák Lapja, 1903. április (2. évfolyam, 14-18. szám)

1903-04-02 / 14. szám

az által, hogy a betegséget okozó gomba spó­rák tovaterjedését az által, hogy a beteg kér­get jól kivágjuk s a vágási sebet kenőc­csel bekenjük. A ,,Fekete-Ardói hitelszövetkezet“ márczius 29-én tartotta alakuló közgyűlését. A szövetke­zet működési köre kitérje: Fekete-Ardó, Csepe, Csorna, Hetény, Gyula és Hömlöcz községekre. Az alapszabály tervezetet 119 tag írta alá, kik összesen 295 üzletrészt, jegyeztek 14750 korona értékben. Igazgatósági elnök lett: Dr. Herman Rezső körorvos. Igazgatósági tagok: Mészáros Lajos (kinevezett), Klein Herman Teszlovits Sándor, Bukovics Károly, Riskó La­jos, Zelekovics Bernát, Seres Sándor, Csapóczi Pál, Fülep András, Paládi István, Jánvári La­jos, Császár Dávid. Felügyelő bizottsági elnök: Markoczán Sándor utbiztos; elnök: (kinevezett) Sárkány Lajos, Damjanovics Béla, Farkas Sá­muel. Könyvelő: Klein Sámuel. Pénztárnok: Tóth Lukács. KÜLÖNFÉLÉK A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet tagdíj nyugtázása. Rendes tagsági díj 1902. évre. korona 20 20 20 40 20 20 Összesen: 60 40 100 Meteorologiai feljegyzések. Szatmár, márcz. hó 26-tól, április hó 1-ig. Kedd 59.1 125 10­4 Ék2 0.6 Szerda 56.8 14.6 8.0 Ény Vásári jelentés: Az állatvásár az elmúlt hetihez hasonlítva sokkal csekélyebb aránya volt , tekintve a ki­sebb mérvű felhajtást, némileg magyarázatát találjuk a vásár elég gyenge lefolyásának. Szarvasmarha felhajtatott 173 drb­ igás és javított ökör, 238 drb. tejelő és vágó tehén,­ 640 drb. növendék és szopós borjú. Az árak az utóbbi hetek áraihoz viszonyítva csekély el­térést mutatnak s még mindig elég magasak. Eladatott 99 drb. ökör, 157 drb. tehén és 801 drb. növendék és borjú. Eladási ár ökörnél pá­ron­kint 640—750, tehénnél darabonkint 120-240, növendék és borjúnál darabonkint 28—110 ko­ronáig. Javított öklökből néhány drb. súly sze­rint is elkelt mátermázs ínként 40—44 koroná­val. Ló felhajtatott 397 drb., s ebből eladatott 153 drb., melyből a túln­yomó rész középminő­­ségü igás­ló volt. Sertés felhajtatott 21 drb. hizott, 272 drb. süldősertés és 186 drb. kocza, mintegy 550 drb. malaczczal. Hizott sertésnél a csekély felhaj­tással szemben élénk kereslet mutatkozott ; el­adatott 21 drb. kigrammonkint 1 kor. 20 fillé­ren. A sovány sertés ára a múlt hetihez képest némileg csökkent, páronkinti ár kifejlett ser­tésnél 140—170 kor., süldőnél 60—80 kor. s szopós malacznál 16—24 koronáig. Terményvásár." Nagyobb kínálat és vétel terményben elő nem fordult, az általános lanyha irányzat a hetivásár teljesen ü­zlettelen volt. Árak a következők : 2­­­4.6 Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. alapítvány 1. Szarka Andor Zsadány 2. ifj. Fényes Péter Batiz 20 3. Helmeczy Pál Szatmár 20 4. Makkay Kálmán Kolozsvár_____20 m/mHőmérsék : : 1 Szél Csapadék Légnyomás Max. Min. I Irány Erősség C ° 1 1 mm. Csütörtök 67.0 18.9 5.7K 3 — Péntek 65.8 21.0 6.9K 3 __ Szombat 66.1 22.3 10.7K 2 — Vasárnap 65.5 20.6 9.2 DK 2 — Hétfő 66.2 19.8 7.2K 2 5.2 TERMÉS VSzatmáron | Bnoston Jegyzet KfKf |k­fKf Búza 1360142014601490lanyha V gyenge12801340———— Rozs 11—112012951380 lanyha Árpa­tak­ 106011—11801220 tartott Zab 1080112012301250 tartott Szem. teng.11—1240————szilárd Száraz „ 13—136012501280 tartott Bükköny86092010­201060 lanyha Kölesz 8—11­5012—kevés Káp., rep.————20 602160 nincs Lenmag —————_——nincs F. bab 20 ——— ——nin­sen T. paszuly 16—18———_— Lóhere 136—146—112-142— Luczerna­llo—130—92—108— Burgonya 3504————— Széna 360380 ——— Szalma 110 100———— Szalonna 136—140—135-141— Zsir­ír­­—164,—160—161— Szilva 34—36—26—3150 I Melléklet a „Szamos“ 27-ik számához. II. évfolyam, Szatmár, 1903. április 2. 14-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A Szatmári­ negyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Cserepéldányok és kéziratok a szerkesztő czímére küldendők. Szerkeszti: Poszvék Nándor várm. gazd. egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamácziók is intézendők. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET­, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET­ ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. Hogyan fokozhatjuk gazdaságunk jöve­delmezőségét? Az az általános közgazdasági depres­­­szió, amely Európán végighúzódva, bennün­ket talán legérzékenyebben érintett, tettre serkentette gazdaközönségünk egy­keny részét is s ma gazdáink nagy jelentő­része czeruzával dolgozik a kezében, tehát számít is, kísérletez is, ilyen módon igyekszik reá­akadni arra a termési ágra, mely az ő vi­szonyai között a legjövedelmezőbb. Nagy haladás ez ezen a téren kétségen kívül, de még távolról sem olyan, hogy to­vább haladni ne lehetne. A nyugati államok termésátlagai azt mutatják, hogy mi ma­­gyarok még igen messze vagyunk a le­hető legnagyobb termésátlagoktól. Gazdaságunk jövedelmezőségének fo­kozása ezé­­ából három körülményt kell folytonosan szem előtt tartanunk, u. m. a talaj megmunkálását, a talaj trágyázottságát s a vetőmag minőségét. A talaj munkálását oda kell irányítani, hogy a termőréteget minél mélyebbé tegyük, a talajnak minél jobb beeredését lehetségessé tegyük s minél jobban megszabadítsuk azt a gyomtól. E hármas ezek elérésére okve­­tetlenül szükséges a tarlót aratás után azon­nal lebuktatnunk, hogy a gyom­magvak a talajba kerülvén, még ugyanazon évben ki­keljenek, hogy a talaj következő felszántása alkalmával megsemmisüljenek. Az őszi szán­tás, különösen a tavasziak alá, legyen ok­­vetetlenül mély, sőt nagyon czélszerű, ha répa alá altalaj-porhanyitót is így aztán rendre minden tábla használunk, talaja mé­lyen lesz meglazítva, hogy az eső és hő jobban behatolhasson, maga a talaj ennek következtében jobban beeredjen s termőké­pessége fokozódjék. Ez eljárást rendszere­sen s állandóan kell alkalmaznunk, mert hatása máról holnapra nem lesz nagyon szembeötlő, fokozatosan is lassan bár, de folytonosan emelni fogja termés átlagainkat, sőt a termést függetleníti az időjárás mos­­tohaságától, illetőleg különösen a száraz­ságtól. Nagy hibát követünk el azután or­szágszerte az­által, hogy földjeinket nem trágyázzuk kellőleg, s ennek következtében annak termőképességét nem fokozzuk, de csökkentjük. A növények jelentékeny men­­­nyiségű tápláló anyagot vonnak el a talaj­ból s a legtöbb gazdaság nem termel annyi istálló-trágyát, hogy az elvont tápláló anya­gokat visszaadhassa, a műtrágyafiléhez pe­dig fél hozzányúlni. Pedig azzal tisztában kellene már egyszer lennünk, hogy különö­sen váltó­gazdaságokban nagy termésre csak akkor számíthatunk, ha a talajban bőven van tápláló anyag s különösen, ha foszforban és mészben nem szenved az hiányt. Ele­gendő trágyát pedig csak az a gazdaság termel, a­mely szántóföldjének legfeljebb

Next