Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5-8. szám)

1907-02-01 / 5. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA holmi munkástörvényekkel még jobban meg­nyomorítják, már segítve van a bajon? Téves nézet! Ezzel a viszony még jobban elmérgese­dik, mert ezáltal a gazda munkájában nem segédet, de egy oly objektumot fog látni, ki az ő súlyos terheit még súlyosabbá teszi s így még az embertársához fűzött erkölcsi köteléke­ket is meglazítja. Ám a magyar gazda türelme kifogyhatat­lan ! Zúgolódik, káromkodik, elégedetlen, de hogy azért összetartana s az összetartás hatal­mával a reá zuduló lavinát feltartóztatná s ekként a terhet súlyosító gazdálkodásnak gátat vetne, azt nem teszi, hanem vagy vigasztalást keres Mózsi korcsmájában s pusztulását ezzel még inkább elősegíti, vagy fogja a vándorbo­tot s jobb hazát keresve, bizonytalan jövőnek dobja oda önönmagát és pusztulni engedi ős­hazáját, aminek jövendőjében már nem remél, mert a reményt és hazafiságot a nyomor szivé­ből és lelkéből rég kitörölte, mert érzi és látja, hogy az egykor oly édes anya, a magyar haza, melynek virágzását hajdan oly szép jövővel biz­tatták, mostoha anyává vált, ahol reá csak sanyaruság, örökös gond és sikertelen hiú küz­delem leselkedik. A történelem azt bizonyítja, hogy a tatár­járás és a török invázió idejében Magyarország nagyobb megrázkódtatást is kihevert, de kihe­verte azért, mert a pusztulást idegen és ellen­ség idézte elő s mert akkor még tényleg úgy volt meggyőződve, hogy „A nagyvilágon e kí­vül, nincsen számodra hely, s a hazafiság erős hangja mellett az önfentartás ösztöne is helyi segélyére volt, azonban ma már, midőn a baj önön nemzetétől jön, a kozmopolitizmus terjedésével s annak tudatában, hogy igenis munkával más földrészen biztosabb existenciát talál: ha nem sietünk segélyére, ha nem ápol­­­­juk és fejlesztjük lelkében a hazaszeretetet s különösen a földműves osztályban nem egy el­­­­hagyatott honpolgárt, hanem csak adó­médiu­mot látunk: egyáltal­án nem csodálkozhatunk azon,­ ha azon veszélyes elvet valja, hogy „Ubi bene, ibi patria!“ (Ott a haza, ahol jó dolgom van.) Nincs sok vesztegetni való időnk! Az egy­szer felvetett kis- és közép­birtok terheinek könnyítését és tehermentesítését tehát a napi­rendről levennünk nem szabad! c­om­ány. február 1 Gazdák gyűlése a munkáskér­désben. A Szatmár megyében megindított szervezkedés be­fejezésével a munkásügyi központi bizottság január 30-án tartott gyűlést Szatmáron abból a célból, hogy az egyes járások viszonyai és munkás szükséglete tekintetében tájékozza magát s megállapította a szük­séges teendőket. Az ülésen Domahidy Sándor elnökön kívül a központi bizottságból jelen voltak: Pethő György és Poszvék Nándor, azonkívül a szövetkezetek képvise­letében berencei Kovács Jenő, berencei Kovács Miklós, Kanizsay Jenő, Rébay Dezső, Madarassy Dezső és Marosán Kornél. A járások képviselőinek tájékoztatása után az ülés elhatározta, hogy 1. általános jelentés kapcsán felkérik a földmive­­lésügyi miniszter urat, hogy szükség esetén az állam kisegítő támogatását a központi bizottság útján bocsássa rendelkezésre, 2. az O. M. G. E. munkás közvetítési feltételei közlendők úgy az összes körzeti elnökökkel, mint a bejelentett birtokosokkal, kik a munkás szükséglet fedezése végett direkt lépjenek az „O. M. G. E.“-vel érintkezésbe, 3. az O. M. G. E. munkás közvetítési feltételei a „Gazdák Lapjá“-ban is közzéteendő, 4. tekintve a vármegyei szövetkezetnek az állam­vasutak gépgyárával aratógép tartalék raktár és aratás alatt rendelkezésre álló szerelőkre vonatkozó megálla­podására, az államvasutak gépgyárának aratógép kész­letének kifogyta előtt a gazdák figyelme körlevélileg hívandó fel, hogy aratógép szükségletüket még bizto­sítani idejük legyen. Gazdasági tanulmányai Német­országban. Semmiféle tanulság sem lehet hasznosabb annál, amit az utazás s főleg társaságban való utazás nyújt, ha az utitársak célja s hivatása azonos. Azok az isme­retek és tapasztalások, amiket az ember útközben sze­rez, sokkal élénkebb nyomot hagynak az elmében, mintha ezt csupán hallja, vagy olvassa a tudnivalót. Útközben sok minden megragadja a figyelmet s nem­csak abból okulhat az utas, amit lát, hanem abból az állandó eszmecseréből is, amit utitársaival foly­tat. A megfigyelés élénkebb, több szem többet lát s naphosszat egyebet sem teszünk, mint megbeszéljük a a látottakat. Ez az első különös haszna a társas tanul­­mányútnak. De nevezetes előny az is, hogy nemcsak új viszo­nyokkal, nézetekkel, szaktársakkal ismerkedünk meg külföldön, hanem ismeretség, barátság szövődik azok között is, akik együtt utaznak. Több napi együttlét, változatosság, közös élmények és emlékek egymáshoz Minta­gazdaságban adl­BUzheteten eszközi és SA“ SSSSSSt gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidő szerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztításhoz berendezett különleges gépe­ket, szerelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre­­ azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci­ utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztító gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.

Next