Gazdálkodás, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
49 GAZDÁLKODÁS, XXVII. évfolyam, 2. szám, 1983. keretek e termelő berendezéseket megfelelő módon tudnák hasznosítani. 6. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tavaly őszi ülésére készült előterjesztés felveti egy modellüzem kialakításának lehetőségét (80—100 ezer hektoliterig). Szövetkezetünk a VI. ötéves terv végére 30 ezer hl terméssel számol, ezenkívül tíz kilométeres körzetben 150—200 ezer hl-re ehet növelni a volument (Bekecs, Bodrogkeresztúr, Mád, Szerencs, Rátka, Tárcás, Tállya szövetkezeteinek bevonásával). Szakszövetkezetünk — miután a felsorolt községek középpontjában van, s mert egy megépítendő feldolgozóház a szükséges ittas, villannyal, vezetékes vízzel, szennyízderítővel, vasúthálózattal rendelkezik — vállalni tudja az említett modellüzemialakítását, az arra háruló feladatok elírását. Ezzel a Tokaj-hegyalján kialakult szükségeket mérsékelni, ugyanakkor az sportképes árualapot növelni lehetne. IRODALOM : Dorgai L.—Farkas A.: Lehetséges-e azőlő—bor vertikum fejlesztésének önfinancirozása Tokaj-hegyalján'( Gazdálkodás, 1813. — (2) Farkas A.: Tokaj-hegyalja előtermesztésének és borgazdálkodásának élüzete és fejlesztési lehetőségei, különös tüntettel az integrációra. Doktori értekezés,ebrecen, 1980. — (3) Kostyál It.: A mezőtzdaság pénzügyi szabályozói. Figyelő, 182/49. — (4) Kostyál It.: Az élelmiszermelés jövedelemszabályozása a gyorsan okozó feltételek között. Pénzügyi Szemle, 82/11. — (5) Kiss A.: A mezőgazdaság főrendszere. Figyelő, 1982/49. — (6) Néthy L.-né: Tokaj-hegyalja szőlő—bor verzumának helyzete és fejlesztési lehetőségei. AОТ elnökségi ülésén elhangzott hozzállás, Budapest, 1982. — (7) Papp Zs.: A 516—bor vertikum helyzete és költségveti kapcsolatai. Gazdálkodás, 1982/6. — (8) Kes Gy.: Az élelmiszer-gazdaság fejlődése finanszírozása Magyarországon. Gazdáldás, 1982/3. — (9) Szepsy L.: A mádi ikóczi Szakszövetkezet szőlő—bor ágazatak fejlesztési irányairól, módozatairól, (jegyzés а ТОТ elnökségi ülése anyagához, d, 1982. — (10) Varga Gy.: A háztáji, dsegítő és egyéb kisgazdaságok várható ődése 2000-ig (Prognózis). Agrárgazdai Kutató Intézet, Bp., 1980. — (11) Jóczki L.: A szőlő—bor vertikum kialakulnak és fejlesztésének közgazdasági probái a tokaj-hegyaljai szakszövetkezetekben (Vitafórum a szőlő- és bortermelési vertikum közgazdasági kérdéseiről). A Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete, Kecskemét, 1982. — (12) Visóczki L.: A szőlőtermelés eredményei a mádi Rákóczi Szakszövetkezetben és a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban. Gazdálkodás, 1982/2. — (13) Zsitvai A.: A szőlő—bor vertikum fejlesztésének gazdasági kérdései (Vitafórum a szőlő- és bortermelési vertikum közgazdasági kérdéseiről). A Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete, Kecskemét, 1982. •— (14) A mezőgazdasági szövetkezetek szőlő- és gyümölcstermelésének helyzete. Előterjesztés a ТОТ Elnöksége 1982. novemberi ülésére. A BÚZATERMELÉS JÖVEDELMEZŐSÉGE A KSZE NÖVÉNYTERMELÉSI RENDSZERBEN GAZDAG LÁSZLÓ dr. Hazánkban a kukorica után a legnagyobb területet a búza foglalja el: a szántóföldek 26—27 százalékán termeljük. A világban az elmúlt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a termésátlagok: a 3 tonnás határt 1971-ben léptük túl először, a 4 tonnát pedig 1977- ben. 1970—1980 között megdupláztuk az országos termésátlagot (évente átlagosan 113 kg-mal nőtt az országos hektáronkénti termés). Jelentős volt az egy főre jutó termelés is. Ezt mutatják az alábbi adatok: A búzatermelés alakulása ÉvekMagyarországon: kg/ha kg/fő 1951—1960 1480_ 1961—1970 2170— 1970 2130— 1971 3070— 1972 3100—