Gazdaság, 1980 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 2. szám - A KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL - Lengyel László: Húsz éves a Magyar Közgazdasági Társaság

HÚSZ ÉVES MKT I 141 közgazdaságtudomány elméleti és gyakorlati eredményeit, tájékoztatja a közvéleményt a közérdekű közgazdasági kérdésekről;­­ segíti a különböző területeken működő közgazdászok kölcsönös együtt­működését; a közgazdászok marxista-leninista szellemű szakmai és poli­tikai továbbképzését;­­ kapcsolatot tart fenn a külföldi rokonegyesületekkel és részt vesz nem­zetközi közgazdasági egyesületek és társaságok munkájában, rendezvényei­ken ismerteti a hazai tudományos eredményeket, külföldi tapasztalatokat tanulmányoz és ismertet, segíti a szakemberek kapcsolatainak bővítését;­­ a közgazdásztevékenység sajátos érdekképviselete, szakmai érdekvédelme részeként állami és társadalmi szervek kérésére véleményt nyilvánít, vagy egyéb módon segítséget nyújt a közgazdászok tevékenységét érintő általános intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához; segíti a fiatal közgazdászok beilleszkedését. Van ugyanakkor tudományos egyesületi életünkben, tevékenységünkben sok elem, mozzanat, amire — örvendetesen — e gyorsan elmúlt két évtized­ben is a változás volt a jellemző. Elsőnek említhető ezek közül az, hogy — különösen a második évtizedben — számottevően erősödött MKT nyitott jellege. Míg az újjáalakulást követő első évtizedben tevékenységünk túlnyomórészt Budapestre, a központi intéz­ményekben tevékenykedő közgazdászokra, s szinte kizárólag a közgazdaság­­tudomány elméleti területeinek a művelésére összpontosult, addig a második tíz évben fokozatosan kiépültek megyei szervezeteink s — a Budapesten működő 12 ágazati és funkcionális szervezetünkhöz hasonlóan — a megyei szervezetek keretében is a szakosztályok, szakcsoportok, munkabizottságok, ad hoc bizottságok sora. Gazdagodott tevékenységünk tematikája: ma már az elméleti és a gyakorlati kérdések megvitatása, művelése szervezeteinkben csaknem azonos arányt képvisel. Nőtt taglétszámunk: míg az első évtizedben 1500 körül állandósult a taglétszám, ma már mintegy 6000-re tehető társasá­gunk tagjainak száma. Az MKT nyitott jellegének erősítésében fontos mozzanat volt a jogi tagság intézményének a bevezetése. A vállalatok megértették és magukévá tették céljainkat és szívesen éltek a lehetőséggel, hogy mint jogi tagok kapcsolódjanak be a társaság munkájába. Az MKT számára ez a bekapcsolódás vállalati tag­­díjfizetést és így a korábbiaknál nagyobb anyagi biztonságot, de ami ennél is fontosabb, szélesebb, színesebb működési területet jelent. Az anyagi támogatás ugyanis — ha a lehetőségek kihasználásában még jelentősek is a tennivalók — érdemi együttműködést eredményezett az egyesületi munkába bekapcsoló­dó vállalati közgazdászok és társaságunk aktivistái között. Fokozódott — váltakozó sikerrel ugyan — tudományos-egyesületi tevé­kenységünk a fiatal közgazdászok körében. A megrendezett országos találkozók, több napos fórumok jó alkalmat kínáltak arra, hogy a fiatalok érdeklődési körükben közvetlen kapcsolatot tudjanak teremteni egymással s a gazdaságpo­litika irányító posztjain álló személyiségekkel. Szervezeteink „nyitottak” arra, hogy mind nagyobb számban teremtsenek lehetőséget, nyújtsanak fórumot a tudományos munka számára is alkalmas tehetséges fiatal közgazdászoknak. Fejlesztettük együttműködésünket a TIT-tel, a MTESZ-szel és a Magyar Jogász Szövetséggel.

Next