Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-01-20 / 6. szám

kolván: az oda szivárgó vizek távolitassanak el. A­g­y­a­g földben mélyebbre ásni igen költséges len­ne; homok vagy kavicsföldben pedig, ha a folyam közel van, a viz olly erővel nyomni elő, hogy alig lehet azon túladni. Mi okból a Tisza homokos mellékein, s ott, hol számos mocsárok vannak, csak jól távol a víz környezettől engedhető a fenék viz­­szinén aluli mélyítés. Ha a szivárgó vizszin külön­böző magasságban mutatkozik az átvágás egész hosszában, úgy a legközelebbi folyórész vizsziné­­vel tartván, a feltorkolatban magasbra esik, mint az altorkolatban. Melly körülmény az ásatásnak az u­­tóbbi ponton megkezdésére utal, ott olly mélyre e­­reszkedvén le, hogy a feltorkolattól aláfelé szivár­gó vizek elfolyhassanak. A feltorkolat az ásatási idő alatt zártan tartatik az átvágás tökéletes elkészültéig A feltorkolati gáton kívül, az egész átvágás hosszában, a leendő meder­vonalak­tól arányos távolra, ideiglenes, kisszerű gátak vo­natnak az árszelvény sikeres megszorítására, s ez­által a sodram­ tetemes öregbítésére. E gátakat egy­szerűen s úgy lehetne felhányni, hogy az új meder­nek kifejlődése után, a két parti töltésezéssel meg­felelő mértékben összeköttetnének. De az átvágásban csak úgy kaphat erőre a sod­rai­ , teljes siker csak akkor remélhető, ha az át­vágás feltorkolatától kezdve lefelé az elhagyandó mederparton végig, legalább a kanyar­ könyök irá­nyáig, közönséges gát vettetik fel,melly általa viz­­árnak­ a kanyaron belül szokott menete gátoltatván, a feltorkolat előtt magasra duzzad a víz, öregbült erővel, esettel nyomul az átvágásba, és rendesen szembetűnő eredménnyel. Magas vizek járván, az altorkolatba is gát vettetik, és a távolsághoz,­­földnemhez képest, ad­dig folytathatni az ásatást, míg tartós vízárral az át­vágás fele szivárogván, az lehetlenné válik. Az em­lített gátolások öregbítik ugyan az átvágás költsé­geit , de mérsékelhetik is az által, hogy az ásatás­sal kikerült föld egyúttal mindjárt az átvágási hossz­gátak előállítására használta­k fel. Az átvágások lehetőleg mélyen eszközöltessenek. A legkisebb vizszínig szokás vinni, és közönségesen az átvágás fenek szí­ne az altorkolati vizszínre vezetik. E rendszabály a fel­saltorkolati vizszínek ol­ykor tetemes különbsége miatt, nem egyszer zavart okoz, mert ez által az átvágás rendes alakját már elöljáróban veszteni szok­­ta. Mert a bebocsátott első víz a féltorkolati ugrás­nál fogva nagyobb szerű lesz, mint alantabb; a part megtámadása tehát aránytalan , és a­hol legcseké­lyebb a sebesség, zátonyulástól tarthatni. Továbbá a felgátnak gyakran elhamarkodott eltávolítása a bajt öregbiti is. Mi okból czélszerűbb az átvágás fenek­­színének az átmenendő folyam esetét már ásatással körülbelől megadni. Az átvágás oldalai rendesen merede­kek, hogy annál könnyebben szakadásnak indulva , széles­ülést engedjenek. Mindazáltal ügyelni kell, hogy az oldalsejtek (Dossirung) a megnyitási időig megálljanak, és idő előtti leszakadozás által az anél­kül is igen mérsékelt mélységet meg ne szorítsák. Czélszerűnek látszik tehát a földnemhez képest az oldalaknak ’/1 — 1 arányú sejtet adni. H­a g­en 1 — 2 arányút ajánl. Az átvágás mindkét oldalán, si­keresebb széles­ülés végett, arányos távolságban felszedett gyephantok, a feltorkolati és oldal­gá­tak beterítésére szolgálnak. (Foly. köv.) Kovács Elek, mérnök. Mezőgazdaságot érdeklő kormányi rendeletek s intézkedések. (Körrendelet a kerületi főispá­nokhoz a közlekedési eszközök ügyé­­b­en.) Az anyagi közlekedési eszközök, utak és hi­dak állapota, a kormánynak gondoskodását már most is nagy mértékben igénybe veszi, miután az utóbbi hónapok az ország sok vidékein olly pusztításokat idéztek elő, mellyek a nyilvános közlekedés annyira kívánatos fölélesztésének nem kis akadályául szol­gálnak. Hogy e részben a kormány részéről még a maga idején segítve legyen, felhívom önt, hogy ne­kem mielőbb jelentse fel : is Milly állapotban vannak főképen az utak ön kerületében ? 2) Melly hidak, s folyam-átjáratok stb. és milly kiterjedésben rongáltattak meg a hadi esemé­nyek által, s helyreállításuk valljon ugyanazon mód szerint, vagy pedig milly változtatásokkal szükséges a helyre s összeállításra nézve. 3) Miféle pénzek és munkaerők fordíthatók reá, s kit illet a helyreállítás kötelezettsége ? 4) Az elmellőzhetlen s azonnal reá fordítandó — minden hosszas technikai kutatás nélkül mielőbb felszámítandó költségek körülbelől mennyire rúg­nak ? 5) Valljon, mindezen építési tárgyak vissza­állítására a szükséges vezető és biztos szaktudo­mánynyal bíró technikai személyzet helyben rendel­kezésre áll-e ? Midőn önnek tudósítását ezen kérdésekre a lehető legrövidebb idő alatt a további intézkedések megtételére nézve­­ várom , fölteszem, hogy ön maga is időközileg a legszorgosabb előkészülete­ket szem elöl nem tévesztendi, s a hatáskörében álló segélyt mindenütt, hol az szükségeltetnék, a kedvező évszak haszonra fordításával életbe léptetendi. — Pest, nov. 8. 1849. Geringer.

Next