Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-01-20 / 6. szám
kolván: az oda szivárgó vizek távolitassanak el. Agyag földben mélyebbre ásni igen költséges lenne; homok vagy kavicsföldben pedig, ha a folyam közel van, a viz olly erővel nyomni elő, hogy alig lehet azon túladni. Mi okból a Tisza homokos mellékein, s ott, hol számos mocsárok vannak, csak jól távol a víz környezettől engedhető a fenék vizszinén aluli mélyítés. Ha a szivárgó vizszin különböző magasságban mutatkozik az átvágás egész hosszában, úgy a legközelebbi folyórész vizszinével tartván, a feltorkolatban magasbra esik, mint az altorkolatban. Melly körülmény az ásatásnak az utóbbi ponton megkezdésére utal, ott olly mélyre ereszkedvén le, hogy a feltorkolattól aláfelé szivárgó vizek elfolyhassanak. A feltorkolat az ásatási idő alatt zártan tartatik az átvágás tökéletes elkészültéig A feltorkolati gáton kívül, az egész átvágás hosszában, a leendő medervonalaktól arányos távolra, ideiglenes, kisszerű gátak vonatnak az árszelvény sikeres megszorítására, s ezáltal a sodram tetemes öregbítésére. E gátakat egyszerűen s úgy lehetne felhányni, hogy az új medernek kifejlődése után, a két parti töltésezéssel megfelelő mértékben összeköttetnének. De az átvágásban csak úgy kaphat erőre a sodrai , teljes siker csak akkor remélhető, ha az átvágás feltorkolatától kezdve lefelé az elhagyandó mederparton végig, legalább a kanyar könyök irányáig, közönséges gát vettetik fel,melly általa vizárnak a kanyaron belül szokott menete gátoltatván, a feltorkolat előtt magasra duzzad a víz, öregbült erővel, esettel nyomul az átvágásba, és rendesen szembetűnő eredménnyel. Magas vizek járván, az altorkolatba is gát vettetik, és a távolsághoz,földnemhez képest, addig folytathatni az ásatást, míg tartós vízárral az átvágás fele szivárogván, az lehetlenné válik. Az említett gátolások öregbítik ugyan az átvágás költségeit , de mérsékelhetik is az által, hogy az ásatással kikerült föld egyúttal mindjárt az átvágási hosszgátak előállítására használtak fel. Az átvágások lehetőleg mélyen eszközöltessenek. A legkisebb vizszínig szokás vinni, és közönségesen az átvágás fenek színe az altorkolati vizszínre vezetik. E rendszabály a felsaltorkolati vizszínek olykor tetemes különbsége miatt, nem egyszer zavart okoz, mert ez által az átvágás rendes alakját már elöljáróban veszteni szokta. Mert a bebocsátott első víz a féltorkolati ugrásnál fogva nagyobb szerű lesz, mint alantabb; a part megtámadása tehát aránytalan , és ahol legcsekélyebb a sebesség, zátonyulástól tarthatni. Továbbá a felgátnak gyakran elhamarkodott eltávolítása a bajt öregbiti is. Mi okból czélszerűbb az átvágás fenekszínének az átmenendő folyam esetét már ásatással körülbelől megadni. Az átvágás oldalai rendesen meredekek, hogy annál könnyebben szakadásnak indulva , szélesülést engedjenek. Mindazáltal ügyelni kell, hogy az oldalsejtek (Dossirung) a megnyitási időig megálljanak, és idő előtti leszakadozás által az anélkül is igen mérsékelt mélységet meg ne szorítsák. Czélszerűnek látszik tehát a földnemhez képest az oldalaknak ’/1 — 1 arányú sejtet adni. Ha gen 1 — 2 arányút ajánl. Az átvágás mindkét oldalán, sikeresebb szélesülés végett, arányos távolságban felszedett gyephantok, a feltorkolati és oldalgátak beterítésére szolgálnak. (Foly. köv.) Kovács Elek, mérnök. Mezőgazdaságot érdeklő kormányi rendeletek s intézkedések. (Körrendelet a kerületi főispánokhoz a közlekedési eszközök ügyében.) Az anyagi közlekedési eszközök, utak és hidak állapota, a kormánynak gondoskodását már most is nagy mértékben igénybe veszi, miután az utóbbi hónapok az ország sok vidékein olly pusztításokat idéztek elő, mellyek a nyilvános közlekedés annyira kívánatos fölélesztésének nem kis akadályául szolgálnak. Hogy e részben a kormány részéről még a maga idején segítve legyen, felhívom önt, hogy nekem mielőbb jelentse fel : is Milly állapotban vannak főképen az utak ön kerületében ? 2) Melly hidak, s folyam-átjáratok stb. és milly kiterjedésben rongáltattak meg a hadi események által, s helyreállításuk valljon ugyanazon mód szerint, vagy pedig milly változtatásokkal szükséges a helyre s összeállításra nézve. 3) Miféle pénzek és munkaerők fordíthatók reá, s kit illet a helyreállítás kötelezettsége ? 4) Az elmellőzhetlen s azonnal reá fordítandó — minden hosszas technikai kutatás nélkül mielőbb felszámítandó költségek körülbelől mennyire rúgnak ? 5) Valljon, mindezen építési tárgyak visszaállítására a szükséges vezető és biztos szaktudománynyal bíró technikai személyzet helyben rendelkezésre áll-e ? Midőn önnek tudósítását ezen kérdésekre a lehető legrövidebb idő alatt a további intézkedések megtételére nézve várom , fölteszem, hogy ön maga is időközileg a legszorgosabb előkészületeket szem elöl nem tévesztendi, s a hatáskörében álló segélyt mindenütt, hol az szükségeltetnék, a kedvező évszak haszonra fordításával életbe léptetendi. — Pest, nov. 8. 1849. Geringer.