Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-09-01 / 67. szám
kísérletek külföldi dohányuraggal. Az Ausztria legújabb (195) számában ezeket olvashatni: „Belgiumban egy idő óta amerikai dohánymagvakkal tétetnek próbák, így ültetett ki többek közt a varmi irodalmi társaság elnöke Zomerghemben , Van Havrebeek, egy kitűnő agronom, június végével havanna-palántát, mellynek szárai immár 5 lábnyi magasak, levelei pedig másfél lábnyi hosszak, s majd olly szélesek.“ Hogy illy kísérletek nálunk is létettek régóta, s teljes sikerrel, alig szükség mondanom. Harrestadt, dohánytermesztési és gyártási monographiájában ugyanazt állítja, hogy az amerikai magvakból termesztett dohánynak magvai nálunk (azaz Közép-Európa vidékein) meg nem érnek, de ez nem igaz, megérnek azok szintúgy, mint a hazai fajokéi, s nem is szükség a rászát későbben (mint Van Havrebeek június végén) kiültetni, hanem lehet ezt nálunk május elején is, mint azt szinte hazai fajainkkal teszszük. A havannai magvakból nyert dohány pedig honunkban , jó földbe ültetve, nemcsak másfél lábnyi hosszú leveleket ad, de (zöld állapotban értem) fél éleseket is. Szabadjon ez alkalommal saját kísérleteimről egypár szót említenem. A magyar ezelőtt csupán pipázott, makra vagy podrecsányi pipából; dohány ekkor nem hozatott külföldről hazánkba, hanem felesleges termésünket a külföldiek vették, s így honunk tetemesen nyert. A legújabb időben azonban hazánkat a szivarozás divata rögtön lepte meg. Sem szivardohányainkat nem ismertük, sem szivargyáraink nem léteztek , s igy a kereskedés, hogy a rögtön keletkezett szükséget kielégítse, külföldi szivarokhoz folyamodott, s azon botrány történt, hogy Európa a dohányban leggazdagabb országa, Amerikának évenként dohányért sok százezer forinttal adózott. E helyezet aggasztó volt, s rögtöni segítséget kívánt. Mit kellene tennünk ? Így kérdezte mindenki egymást. Én azt gondoltam: először szivardohányainkat meg kellene ismernünk , s azután a szivarkészítés módját megtanulnunk. Összeállottam tehát Fuchs Rudolffal. Kihirdettem a gazdasági lapokban, hogy a termesztők terményeikből próbákat beküldeni szíveskedjenek, mit meg is tettek. Fuchs Rudolf pedig e dohányból azután szivarokat készítetett. A próbák kimutatták, hogy hazánkban a legjobb szivardohány Szathmár megyében , a szamosközi járásban terem, s Biharban Furta körül, úgy mint Hont megye, Nógráddal szomszéd némelly vidékein , Erdélyben pedig Maros-Vásárhely körül. Ezt nem úgy érintem itt, mint bevégzett eredményt, hanem mint első kísérletet szivardohányunk felfedezésében. Többet mondhatna e tekintetben cs. kir. pénzügyi tanácsos Krause úr, ki sok évi hivatalos utazásai következtében , dohányainknak alkalmasint teljes topographiáját bírja. Magamnak is szerencsém volt nála Magyarország olly térképét látni, mellyen dohányaink egész sorozata fel vola jegyezve. Egyébiránt hogy a szükség magának utat tört, s szivargyáraink utóbb úgy keletkeztek, mint meleg eső után a gomba, s most már a szükség kielégítésére elég honi szivarunk van , ezt nem szükség bizonyítanom. Szivardohány körüli fáradozásomat azonban mindezzel még koránsem hittem bevégzettnek. Az éjszakamerikaiak tudván, hogy Cuba szigetén terem a világ legjobb dohánya, onnan szereztek magvakat, s e magvakból keletkezett dohány, képez most kereskedésükben olly nevezetes kihordási czikket. Nekünk is, gondolom, ezt utánoznunk kellene , hogy bizonyosak legyünk az iránt, milly tökélyben állítható kínálunk a dohány s belőle a szivar? Eleinte csak éjszakamerikai magvakat szerezhettem, s azok közt a legszebb , legnagyobb s leggazdaságosabb fajnak a Louisiána-félét talál— 67 67. Pest, September 1. GAZDASÁGI LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM: Kísérletek külföldi dohánymaggal. (Szontagh Gusztáv.)—A lovak hágatási betegségéről. (Dr. Szabó.) Ajánlat és felszólítás a gazdasági eszközök ügyében. (Vidacs.) — A muraközi földmivelő nép. — A korom haszna a virágkertészetben. — Aratási eredmények. — Új vetőgép. — Kormányi rendelet a háziadó ügyében. — Kereskedelmi tárcza.