Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-12-08 / 81. szám

1407 fenségét, s a hitelintézetek teljes hiányát, honnan első pillanatra legalább enyhülést meríteni lehetne, mindezen körülményeket tekintve, nem fognak-e az illy — pálinkafőzéssel összekötött — gazdasá­gok hazánkban a fogyasztási adó által túlterheltet­­ni ? s lesznek-e képesek a pálinkafőzést haszonnal tovább folytatni, vagy azzal rögtön felhagyni kény­­teleníttetvén, nem jutnak-e — ha nem is tönkre — de egész gazdasági üzletükre nézve zavarba ? Fel kell tennünk, hogy a kormány, midőn a szeszgyártás megadóztatásával a státusnak egy igen alkalmas jövedelmi forrást nyitni szándékozott, nem akarható egyszersmind e forrás alapját mindjárt kezdetben kiapasztani; következőleg az adómér­­ték meghatározásánál biztos adatokkal kel­lett bírnia , mellyek a szeszgyártás f­e­n­t­li h­a­t­á­­s­á­t hazánkban , a feljebb idézett adó­illetékek mel­lett is, veszteség nélkül lehetőnek mutat­ták ki. A fenállh­atás mérlegzésére azt kellene tud­nunk , milly fokán állanak pálinkagyáraink az üz­letnek, vagyis mennyi szesznyereményt képesek és miilyen erőkkel a feldolgozott nyers­anyagokból előállítani ? — A tényállás némi felderítése végett, vegyük fel üzlet eredményét két hazai gazdaságnak, mellyek egyike gabonából, másika burgonyából fő­zi pálinkáját. Mindenek előtt azonban meg kell határoznunk a módot, melly szerint a feldolgozandó nyers­anya­gok ára a pálinkafőzés terhére h­atik. Illy mód le­het 1) a nyers­anyagok terményzési költsége, 2) több évről átlagosan vett közép-, vagy 3) a jelen folyó piaczi árak. A nyers termények jelen piaczi árát, a rend­kívüli körülmények miatt, szabályszerűnek tekin­teni nem lehet, azt tehát számítási alapul sem ve­hetjük. A gabnafélék 10 évi közép piaczi ára, 1836- tól egész 1845-ig biztos források után tudva van, u. m. egy post mérőbúza . . 41t.38 kr.V. 1 11n rozs . .3 14 „ 11 11n árpa . . 21130 „ 11 ■11 kukoricza 311 5 „ A burgonyára közép árt szabni, mint más pia­czi terményeknél nem lehet; s minthogy burgonyát nálunk nagyban különben is nem eladásra, hanem legtöbb esetben pálinkafőzés végett termesztenek; számításunkban a burgonya árát következő ter­­ményzési költségek szerint veszszük: 1) Földbér egy holdtól . . . 8 ft.—­kr. v.­szesen ................................ 875 11 11 2) Átalános gazdasági költségek .­­2­0 11 11 Pálinkafőző fizetésére . . . 600 11 1* 3) Trágyafogyasztás 1­­/3 a trá-Világításra................................ 50 11 11 gyárásnak, 250 mázsájával (25 Élesztőre ................................ 45 11 11 kocsi), 1 mázsát 12 krral véve 16 „ ,, Mellékes kiadásokra .... 150 4) Őszi mély szántásra 212 igás Naponkint tüzelésre 1 ölfa , 210 nap 2 ft. 30 krral .... 6 „15 „ „ napra 8 ftjával .... 1680 11 11 5) Vetés előtti fogasolásért '/2 igás nap . . ................................ 1 „15 „ ,, *) Illy áron adatott el vidéken, t.i. 21ft. 20 krön 6) 15 mérő maggumó 40 krral . 10 .1­­11 akója most novemberben. 7) A maggumó kihordására 1 igás nap........................................... 8) Burgonyavetésre 4 gyalog nap 40 krral................................ 9) A maggumó alászántására 1 i­gás nap.................................2­0 30 10) Kikelés előtti fogasolásra­­/2 i­gás nap ................................ 11) Kétszeri töltögetés 8 igás nap 12) Gyomirtásra kézi kapával 2 gya­log nap 40 krral...................... 13) A gumók kiszántására 1 igás nap........................................... 14) A termés felszedésére 16 gya­log nap 30 krral .... 15) A termés behordására 3 igás nap 2 ft. 30 krral .... 16) A kupaczok készítésére s a gu­mók berakására 6 gyalog nap 50 krral................................ 1 „ 15 2 „ 40 1 „ 20 2 „ 30 8 „­­ 7 „ 30 1823 9712 15 40 1408 összes termelési költség 75 ft. 36 kr. v. 150 mérő vagyis 140 mázsa középtermést vé­ve holdjára, esik a 75 ft. 36 krból termesztési költ­ségül egy mérőre kerékszámmal 30 v. kr. Ezek után nézzük az eredményt. Az első gazdaság szeszgyára kiéget napon­kint 15 mázsa gabonát, 210 napon keresztül ösz­­szesen 3150 mázsát; egy mázsa gabona után e­­lőállít 20 itcze 30 fokú szeszt, vagy 30 itcze 20 fokú pálinkát, tehát összesen 3150 mázsából ter­mel 94,500 itcze 20 fokú pálinkát. E szerint lesz : Bevétel: 94,500 itcze 20 fokú pálinká­ból 20 vkrral *) számítva itczéjét, összesen . . . 31,500 vft. Kiadás: Naponkint árpa 33/1 v. 210 nap­ra =800 pos. mérő 2 ft. 30 krral..................... „ 2% v. 210 napra =564 pos. mérő rozs 3 ft. 14 krral ........................... „ 15 v. 210 napra =3150 pos. mérő kukoricza, 3 ft. 5 krral..................... 5 hetesnek havonkint 25 ftjával ,125 ft. 7 hónapra ösz-2000 vft. 1­kr., 36 30 M.

Next