Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-03-31 / 26. szám

Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. Pest, mart. 31. GAZDASÁGI LAPOK. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : Az úrbéri kárpótlás iránt. (P.) — A gazdászat fontossága egy tanulságos példában. (Kistelki.) —­ A veszettség vagy ebdüh. Folyt. (Dr. Szabó.) — Jégverés ellen kölcsönösen biztosita­ni. Egyesület alapszabályai. — Gaz­dasági tudósítás Barsból. (Solymosi.) — Kereskedelmi hirek. — Pénzkeret és termény-ár. Az úrbéri kárpótlás iránt. A Pester Morgenblatt 46-dik számá­ban B. ur közli nézeteit az úrbéri kárpótlás iránt. A kárpótlási summa kifizetését illetőleg ugyan­azon módot ajánlja, melly e lapok 21. számában ja­­vasoltatott. Úgy szinte megegyezik abban is, hogy az illetők a mostani körülmények közt, egy telek után a legjobb helyzetben 600, a legsilányabban pedig 300 pftnál többet nem igen követelhetnek. Véleménye szerint az ekkér fizetendő összes sum­ma mintegy 100 millió forintot tenne, tehát 10 mil­lióval többet, mint e lapok számítása szerint. Továbbá B. úr azt állítja, hogy az úrbériségek értéke­s ára, v­e­r­é­s el-a­d­á­s­o­k és bírói végrehajtá­sok következtében mindenütt tudva van. Úgy lát­szik tehát, hogy B. úr nem ama 100 milliót, mellyet a versionalizer felvett, akarja fizettetni, hanem kíván­ná, hogy ezen, szerinte tudva levő árak szedesse­nek össze az országban, és segedelmükkel történ­jék a kárpótlási summának meghatározása. Ez eljárás véleményünk szerint az óhajtott czélra sehogy se vezetne, mert: 1) Igen sok vidéken, sőt egész megyékben, különösen ott, hol csak nagyobb terjedelmű majo­­rátusi birtokok, vagy más osztatlan, vagy az utolsó évtizedekben eladás alá nem került nagy jószágok léteznek, illy nemű értéki adatokat nem találhatni. Itt tehát nem maradna egyéb hátra, mint az ingatag alapú becslésekhez folyamodni. De 2) ott is, hol becslések és eladások történtek, az urbériségek értéke ritka esetekben határoztatott meg illően és külön, hanem a birtok többnyire egyetemben becsültetett és adatott el; m­i­n­él fog­va illy helyeken sem léteznek meg­határozott, és csak elfogadni kellő árak. 3) Ha valahol az urbériségek külön becsülve adattak is el, áruk koránsem lehet határozó az egész vidékre vagy megyére nézve; mert meglehet, hogy épen ezen eladott urbériségek, a nagyon kedvező vagy felette mostoha helyzet és körülmények kö­vetkeztében , rendkívüli, az egyéb vidék vagy me­gye urbériségeinek valóságos értékével semmi arányban sem álló áron keltek. Minélfogva, ha a kormány a javaslott mód szerint akarna eljárni, s az illető adatokat az egész országban összeszedné, a végső eredmény­e volna, hogy haszontalan adatokat gyűjtene, mert ezek egymástól annyira eltérné­nek, olly bizonytalanok, és hiányosak volnának, hogy szerintök a kárpótlási summát sehogysem le­hetne elfogadhatólag meghatározni. Ezen adatok által csupán homályosítlatnék a dolognak valósága, s zavartatnának a fogalmak, és végre a kormány mégis sok idővesztés után kénytelen volna más mód­hoz folyamodni. Ha B. úr által javalt móddal ezért lehetne ér­ni, úgy bizonyosan Klauzál ministériuma, s az or­szággyűlés is, kik a kérdés miképeni megoldásáról sokat gondolkodtak, reá jöttek volna. De mindenki tudván, hogy e módtól semmi sem várható, az javas­latba sem hozatott, sőt az illető adatok begyűjtése, mint a kérdés megoldására nézve teljesen haszon­talan eljárás, senkinek eszébe sem jött, úgy hiszem , lassan kint átalánossá válandik a meggyőződés, hogy a kárpótlási kérdés közmegelé­gedésre, gyorsan, és a mostani körülmé­nyeknek megfelelőleg csak úgy oldható meg, mint e lapok számaiban , ön által tisztelt szer­kesztő úr, nem rég előadatott. ’) P. ’) Mi szívesen nézzük a mennél több oldalról próbálkozó megoldásokat az úrbéri kárpótlásra nézve, de meg va­gyunk győződve, hogy az általunk ismertetett megol­dásnál gyakorlatiabbat, igazságosabbat és gyorsabbat a kérdés, és a körülmények természete nem enged. Szerk. 26

Next