Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1854-10-26 / 43. szám
Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két év. Előfizetési dij egész évre 10, fél évre 5 ív. évnegyedre 2 frt. 30 kr. p. p. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beigtatása 3 kr. p.Gilárfás!LM „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.'‘ Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , Üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében. (Kristóftól*); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, October 26. 1854. 43. VI -ik évi folyam második fele. TARTALOM : Viszhang a czimnélküli levelekre. (Hajnik János.) — Képek a skót mezőgazdasági életből. I. (Folyt.) — Kolozsvár. (Virág Ádám.) — A növényi tápszerekről. Folyt. (Nagy Sándor.) — A répaczukor-gyártás Austriában. — A takácsmácsonya mivelése Déli-Francziaországban. — Alagcsövezést illető újabb munkák. —• Különféle. — KERTÉSZET : Gyümölcsészet : A sikeres faültetés szabályai. Folyt. (dr. Entz.): Kertészkedjünk okszerűen : A légmérsékletről. Dr. Tóthfalusi. — TÁRCZA : Egyesületi működések : Pesti czukorgyár egyesület. Gazd. és keresik. tudósítások — Hirdetések. Viszhang a czimnélküli levelekre. Czenk, 1854. October. A „Gazdasági Lapokban“ többször volt már alkalmunk találkozni az alföldi „Czim nélküli levelek“ érdemes írójával, kinek tanulságos nézeteit mindenkor legnagyobb figyelemmel kisértük. Ha a tisztelt írónak tárgyavatott jeles értekezéseit eddig méltányolni tudtuk , úgy kétszeres elismeréssel vesszük két utóbbi czikkeit, mellyekben a gazdasági gépek kitűnő hasznossága, s az ugarnak hazánkban minél szűkebb körre szorítása felől olly tanulságos értekezést nyújt a gazdaközönségnek,melly belbecsére, tárgyfontosságra, s az ügynek kitünően helyes felfogására nézve méltán a legsikerültebbek közé sorolható. Nem lehet czélomi itt mindazokat, mik olly jelesül ész- és szívhez szólva előadattak, újra felhozni; ámbár mind a tárgy kitűnő fontossága, mind az előadás alapossága méltán megérdemelnék, hogy szóról szóra újólag s ismételve emlékezetbe hozattassanak, hogy majdnem kitörülhetlen betűkkel legbensőbb veséinkbe iktathassanak; egyedül csak annak egyszerű kijelentésére szorítkozom , miszerint az említett két értekezésben kifejtett nézetek s elveknek hű követése , hazánkat egy eddig nem ismert jobb állapotba hozni, eddigi szegénységünket pedig a vagyonosodás kitűnő fokára emelni képes leend. Méltán el lehet itt mondani : ,,hic Rhodus, hic salta.“ Igen megnyugtató, sőt buzdító körülmény reánk nézve, hogy az említett értekezésben saját nézeteinket, tökéletes meggyőződésünket mások, ügyesebbek által olly melegen, olly hőn ajánlva látjuk, melly nézeteket magán kis körünkben már eddig is követve, teljes erőnkből iparkodtunk azoknak szóval s tettel utat nyitni, s practicus alkalmazásuk által másoknak követésre példát nyújtani. Mit értekező úr a gépek hasznosságáról, azoknak nélkülözhetlenségéről, az okvetetlenül bekövetkezendő nagy eredményekről, ezek által nagyban kipótolható colonisatióról stb. olly kimerítőleg élőnkbe , adott; ezt nem helyeselni, jóvá nem hagyni teljes lehetetlen, s magam is ezen nézeteket egész kiterjedésükben tökéletesen osztom. Ha ennek folytán azt mondom, hogy mi a gazdasági gépeket körünkben a lehető legnagyobb kiterjedésben s különféleségben alkalmazzuk, ezt a tisztelt gazdaközönség igen természetesnek fogja találni; de méltó örömére minden buzgó hazafinak még azt tehetem hozzá, miszerint a gazdaközönség a tárgy fontosságát felismerve, immár vetélkedni siet ezeknek beszerzésében s alkalmazásában. — Ez utóbbi olly tény , melly átalános s közmeggyőződéssé vált mindenki előtt, s mellynek bizonyítására én is szolgálhatok adatokkal, mik szerint a legközelebb lefolyt nyáron több mint 20 db amerikai szerkezetű cséplőgép jön nálam megrendelve, mellyek immár az ország legkülönbözőbb részeiben működnek ; mellette vetőgépeink is mindinkább megkedvelteivé,folyvást jó keletnek örvendenek, gazdasági jobb ekéink s egyéb eszközeink pedig olly mértékben vétetnek igénybe minden oldalról, miszerint mesterembereink alig képesek a megrendeléseket pontosan teljesíteni.—Ad vocem „vetőgép“ nem hagyhatom megjegyzés nélkül tisztelt fejérmegyei levelezőnk abbeli észrevételét ,hogy amint mohón kapta fel a gazdaközönség a vetőgépek ügyét,olly hamar reájok fog unni“ s bátor vagyok egyszerűen érinteni,miszerint a tisztelt levelező évek múltával, jobban meggyőződvén a dologról, szivesen visszaveendi állítását. Ennyit a gépekről, mellyek hasznosságáról úgyis elég kimeritőleg s igen alaposan előadta nézeteit a tisztelt alföldi levelező, kinek czimnélküli levelei méltán kiérdemelnék a jelesnél jeles czimeket! Térjünk át ezek után egy kissé az ugar felőli értekezésre, mellyben a többek közt a belgaországi gazdálkodás mostani magas álláspontja van kitünőleg érintve, hol az ugar majdnem tökéletesen ki lön küszöbölve. Kiemelem itt nevezetesen azon tényt, miszerint a föld termékenységének oka Belgiumban nem a természet, hanem kizárólag az emberben keresendő , az emberben, ki páratlan szorgalma, mondhatni kerti neveléssel határos eljárásával a legmostohább helyeken is dús aratásokat erőszakol ki. Eszembe jutnak itt egy lelkes derék hazánkfiának Marienbadból (Csehországból) irt megjegyzései, miszerint ő széles hazánkban olly átalános gazdag termést soha sem látott, mint ott a hegyek között, s melly eredménynek főtényezője ott: a rendkívüli szorgalom-, és trágyában keresendő. És ez tagadhatlan; az ember iparkodjék tehát, hogy földjének korlátlan ura lehessen ; mint ezt Protz a gazdaságról kiadott munkájában is állítja, s mint azon egyetlen egy esetet tekinti, hol a korlátlan uralom felette kívánatos. Kiemelem továbbá azon tényt, miszerint a belga gazda azt tartja, s e szerint cselekszik is, hogy ha földjét kellőleg megnöveli, s kellőleg megtrágyázza, vethet abba, amit akar; nyilvánvaló, hogy e nézetet a belga a kertészettől kölcsönözte; nyilvánvaló,miszerint annak alapján, mezőgazdasága is mindinkább a kertészettel határos állapot felé vezéreltetik. Kiemelem végre azon tényt, miszerint Belgaországban a földi éghajlat elégséges nedvességénél fogva, a fő takarmány növény a veres lóhere, melly növény mindenütt, hol diszlik, az Isten különös áldásának, s a gazdasági termelés legnagyobb emeltyűjének tekinthető. Mi,kik igen messze állunk még a belga gazdálkodás lélekemelő s kifogyhatatlan áldást hozó állapotjától,kezdjük immár felfogni a helyes nézeteket s practicus tapintatot, mellyek őket vezették; s kezdjük már azokat alkalmazásba is hozni, legfőbb fontosságot tulajdonítván a trágyának, mit minél nagyobb mértékben s lehető legjobb minőségben előállítani fő teendőnknek tartjuk. A trágyamennyiség szaporítására, de főleg a minőség javítására nézve igen ajánlhatjuk azon rendszert, melly szerint a trágyát rétegenkint földdel beterítjük, s a fölösleg ganéjével időnkint öntüzgetjük. Már ez évben is több kísérletet tettünk erőszakoltabb termelésre nézve, hol jól megtrágyázott ugarba, két elővetemény után is következett a búza, úgy szinte jól megtrágyázott tavaszi búza után repete; ezt annyival inkább majdnem egész biztossággal tettük, mert tisztelt angol szomszédunk, Smalbonnes urnál hasonló eljárás u-43