Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-05-29 / 22. szám

szántóföldből álló jószág, Sopron v­agy Vas, Posony vagy Komá­rom, Nógrád vagy Esztergom valamellyik termékenyebb és né­pesebb vidékén legyen helyezve; és tegyük fel, hogy közép­ter­melési állapota ollyan, miszerint egy hold 9 pozs.­m búza helyett 12-től, és 12 pozs­m. rozs, árpa vagy zab helyett 16 pozs.­mérőt ad, hogy továbbá az aratás idejében kapható kézi napszám közép ára 30 pkrnál magasabb ne legyen: e két tényező illyképem­ vál­tozásával, a többiek ugyanazok maradván, az aratógépre nézve mutatkozó eredmény már sokkal kedvezőbb leend; a gép, t. i. mindjárt az első évben teljesen megtérítendi beszerzési árát, s azonfölül még 180 ft 30 kv tiszta nyereséget hoz a rész­aratás költségei irányában ; azu­tán pedig vele ezen utób­biaknak nem felét, hanem valamivel többet, mint 2/3- dát fogjuk évenként meg­kímélni. a géppeli aratás költségei ez esetben hol­­dankint csak 1 ft 423/10 krra, a rész aratáséi ellen­ben 5 ft 84/10 pkrra men­­vén. Ha viszont a neve­zett gazdaságot képzele­tünkben valahová a Tisza mentére tesszük, olly hely­re, a­hol kötöző napszá­mot átlagosan 1 porton alul nem lehet kapni, és a tiszta búza közép ára 3 ft 30 kron, az egyéb gabna­­neműeké egyre másra 1 ft 40 pkron felül nem rúg, a többi tényezők ismét ugyanazok maradván: illy feltételek alatt az arató­gép a rész-aratás irányá­ban, ezen utóbbi költsé­geinek csak á­dával fog olcsóbban dolgozni Úgy hisszük ezen a­­rányok az esetek többsé­gében helyt fognak állani; de ezzel éppen nem akar­juk állítani, hogy, arról lévén szó, melly körülmé­nyek közt ajánlható leg­inkább az aratógép­­ a magyar alföld viszonyai­hoz, mellyek mindeneset­re kivételesek , csupán ezen mértéket kellessék alkalmazni. Honunk alvi­­déki pusztáin vajmi sok­szor nem abban főj a gaz­da feje, mellyik az a kü­lön takarítási módok kö­zül, a­mellyel legolcsób­ban ledolgoztathassa gab­­natermését, hanem abban, hogy csak letakaríthassa akármi módon. Talán sehol a világon nem esik meg gyakrabban, hogy a termés csak akkor kerül sarló vagy kasza alá, mikor a szél vagy eső a javát már kicsépelte; sehol sem olly megszokott látvány, esős nyarakon a félig kicsirázott, félig elrothadt marsok vagy kepe , mint magyar Kanaanunkban ! Több, mint valószínű, hogy az érték, melly illy után évenkint veszendőbe megy, felül­múlja a mennyiséget vagy kárt, melly az aratási munkálatok költségeinek különbségeiből a nemzeti vagyonra lehetőleg háro­­molhatik. Emlékszem, hogy először Vas­, azután Nógrád megyé­­ben folytatott gazdasági üzletem idejében, ha az aratási munká­latok gyorsítása kívánatosnak mutatkozott, s ennek a fogadott rész-aratók a kikötött idő alatt meg nem feleltek: mindig volt módom szakmánynyal vagy pénzes napszámosokkal czélomhoz jut­ni. Illy tartalék-segítségre az alsó magyarországi gazda mai idő­ben bizonyosan nem számíthat, de tehetségében álland ezután a veszteségeknek, mellyeknek kedvetlen körülmények beálltával egész évi fáradsága jutalmára nézve kitéve van, az által elejét venni, hogy kiállítható részes aratói mellé, egy vagy több arató­gépet is beszerez, és az ezek után szükségelt kötöző és képező munka fedezésére, magának eleve elegendő számú hetes vagy hó­napos gyalog béreseket biztosít. A „Royal agricultural Society”nek taval Carlisle-ban tar­tatott nagy gyűlésére be­adott, és általunk e lapok i. e. 16-dik számában idé­zett hivatalos jelentés író­ja, a Leigh Courton ara­­tógépekkel tett kísérletek sikeréről tudósítva, resu­­méjében a következő,meg­jegyzésre igen méltó sza­vakat foglalja: „Kétségen kívül igen nagy nyereménynek volna tekintendő a tény, hogy már most hatalmunkban van, olly fontos és criti­­kus időszakban, mint az aratásé, a gabnát gépek segélyével levágni — még azon esetre is, ha az e módon végzett munka pénzbeli költségei nem volnának csekélyebbek a közönségesen divatozó ké­zi aratás költségeinél, kü­lönösen most , midőn a munkás kéz szűkülni, és a munka ára növekedni kezd.". És váljon miért tu­lajdonít a számító angol gazda , ki bizonyára nem érte még meg, hogy ter­mésének nagy részét ta­karító kezek hi­ányában a mezőn rothadni lássa, az aratógépnek,még ezen tö­kéletlennek föltételezett állapotban is (mellyen az, mint láttuk, már messze túl­emelkedett Willy fontos­ságot? Csupán azért, hogy üzletének legfontosabb végzeményét , a munka concurrentiájának inga­tagságától független­né tegye! Elég volt, úgy hisz­­szük, a dolog ez oldalát csak megérinteni , hogy kitűnjék , miszerint az aratógépre magyar alföldünkön nem kevésbbé fontos, sőt való­színűleg fontosabb rendeltetés vár, mint az előbb említett gazdá­­szati conjuncturákban. E czikk elején megkülönböztetett három vidéki cathegoriák közül, a magas kárpáti tájak kétségkívül azok, mellyekben az aratógép alkalmazása legkisebb mértékben van indicálva. A ma­jorságok terjedtsége e tájakon kisebb, a föld nem annyira jöve­delmező, és a kézi munka olcsóbb, sem hogy fel lehetne tenni, mikép a hegyi gazda gyakran lenne hajlandó géphez nyúlni, hol aratását kézzel is elég olcsón s idejében elvégezheti. Mindazon­által itt is fognak hihetőleg találkozni helyzetek, mellyekben az Mac-Cormick aratógépe, Burgess és Key által javítva, oldalról nézve. Mac-Cormick aratógépe, fölülről véve.

Next