Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1856-11-27 / 48. szám
605 egy levelével, ki őket házankint 1 ft 50 dénárnál többre nem akarja taxálni. íme tehát t. olvasóm ez időben kelt a kérdéses levél, mellynek másolatja a gróf Szapáry nemzetség mura-szombati levéltárában is megvan. E levéltár jegyzékét, melly 1733-ban 100 aranyért készíttetett, másolatban magam is bírom, mellynek segélyével közlöm jelen adataimat. Az 1639. decemb. 2-án történt Dallos-féle osztálykor Erzsébet leányának jutott Ercsi, Novaj és Szent-Péter, kinek Czath Simontól származott Anna leánya, Szapáry Endréné volt; igy szállott a később báró és grófi czímet nyert Szapáry családra e jószág. Szapáry Endre fia pedig Péter, III. Ferdinánd királytól 1650-dik évben nyerte Ágh-Szent-Péter és Újfalu (máskép Novaj és Bessenyőnek is neveztetett) Fehérmegyében, Ercsi- és Perkáta Pest megyében fekvő népes és néptelen jószágokat Dombay Pál magvaszakadtával. Rácz-Szent-Péter és Ercsi nem tudván megfizetni földesúri adóját, Szapáry Péter, fivérei és szolgáival rajtok ütött és marháikat elhajtá, de a budai basa 1652-dik év május 17-én a komáromi várparancsnokhoz,e végett levelet irt és visszahajtani követelé a két falu marháit. De Szapáry Péter a marhákat nem adá vissza, miért is néhány év múlva a budai basa lesz vetve neki, elfogatta; pár évi raboskodás után az 1660-dik évben, 22.000 tallér váltságbérért bocsátotta ki a kemény földesurat! Még számos adatot tudnék e nevezett helyek történetére nézve felhozni,de már ez is túllépte e lapok határkörét, ugyanazért vegyék át. olvasók ezt is olly szívesen, mint az közölve van.*) Ráth Károly, győri lakos. A guanó. Meddig fogjuk a guanót csupán híréből ismerni? Ha volnának , kik egy guanoszállító-társaság létrehozását indítványoznák, alighanem sikertelenül elhangzó szózat lenne az , mert semmiesetre sem találkoznék olly vállalkozó, ki honunk gazdászati viszonyait tökéletesen nem ismerné, s ha azt ismeri, úgy visszariadva felkiált: „mi sorsra jutna itt a drága guano, hol a kész trágyahalmok is érintetlenül hevernek!“ S valóban, ha nem hízelgünk magunknak, megvalljuk, hogy sok, de igen sok helyen úgy van liz az. Megfordulva Szász- és Poroszország több helyein,tanulsággal láttam, mint söprögetik, kapargatják a népek össsze szemeteiket, mint ápolgatják trágyáikat, compost-halmaikat, mint szerzenek különféle trágyanemeket földjeik gazdagítására. De van is ott siker, mert olly helyeken, miilyeneket nálunk megdolgozni nem tartanának érdemesnek, a szász még mindig jól fizető terményt arat. — A szász nép trágyábani legnagyobb segítsége a gyano, s vétkezik azon gazda, ki ismerve e szer nagy termékenyítő erejét, ezt még sem igyekszik fölhasználni; s igy érdemesnek látva közelebbi megismertését, erőmhöz képest megkísértem annak leírását és pedig: s. honnan és milly állapotban kapjuk azt kezeinkhez ; II. miről lehet megismerni a jó guanót; III. milly alakban, hogy és mikor használtatik föl; IV. miilyenek hatásai. Honnan és milly állapotban kapjuk kezeinkhez. A guano (amint t. olvasóim tudják) nem más, mint a halevő szárnyasoknak,ezer éveken által bolygatlanul rothadott s úgyszólván már elkorhadt trágyája,mi a tengeri szigetek,partok tetején 40 — 60 ölnyi vastagságban található,s amint képzelhető is,egymáson nyugvó rétegekben. A legalsó réteg mindenesetre a legszebb, s igy legérettebb is, minek a többieknél sötétebb szine,eléggé tanúSzerk. *) Fogadja ön e becses adatokért szives köszönetünket. jele, azonfölül, ment minden darabos, el nem porlott vagy rothadott részektől; zsiros tapintatu és erős ammoniakális bűzű; a fölötte nyugvó réteg szine már világosabb, még nem annyira concentrálódott, s így gyengébb bűzű is. A már e fölött nyugvó réteg ismét világosabb színű és még gyengébb bűzű; mentül közelebb érünk tehát a felülethez, annál világosabb színű, gyengébb bűzű és sarkosabb tapintatú guanóra akadunk, a felületen pedig megismerhetjük benne a szárnyasok trágyáját, toll, szőr, csont s több efféle szerves anyagokkal borítva, mik még nem nyertek időt az elrothadásra. Az eddig ismert legjobb guano Peru déli részéről hozatik, hol igen ritka az esőzés, s igy nem mossa ki a guano fő erejét. A perui guano szine nedves állapotban sötét barna, száraz állapotban világosabb és sárgás színű; a száraz guano bűze gyenge, alig érezhető, a nedves guanóé ellenben, könnyet facsaró erős ammoniakális. A perui guano nagyobb része széthullott vagy porlott állapotban érkezik Európába, néha azonban göröngyökben is jön. A Chiliből hozottak színe rozsdás, bűzük alig érezhető, mivel Amerika azon táján az esőzés gyakoribb, s így a guano jobban kimosódik; alakja a peruiéhez hasonlít. Az amerikai guano közé tartozik még a patagoniai; igen messze áll jóságára a peruitól, bűze majd a penészhez, majd az agyagéhoz hasonló, színére nézve hasonló az előbbiekhez, de tapintata sovány, sarkos ; alakja göröngyös. Az afrikai guanók közül említést csak a schaboi érdemel, melly is jóságára a peruit megközelíti; szine sötét feketés, bűze igen erős ammoniakális, tapintata zsíros; ez el nem rothadott szerekben gazdag, ami egyik hibája. A többi afrikai guano világos színű és többnyire sovány. 11. Miről lehet megismerni a jó guanót. Úgyszólván egy kereskedelmi áruczikkel sem követtetnek el nagyobb csalások,nagyobb hamisítások,mint a guanóval;s hogy azon csalások sokféle vakításai által rá ne szedessünk, tanácsos azoknak kikutatásaival megismerkednünk. Ha guanót akarunk venni, úgy egy kis üvegecskében légmentesen elzárt oltott mész nélkül a raktárba ne is lépjünk, mert sokszor a hiszékenység is rávesz bennünket a vételre, s rászedetünk. Ha az említett üvegcsében oltott mészből veszünk egy közönséges kanállal, ugyanannyit a vizsgálandó guanóból, ahhoz öntünk szintén egy kanál vizet, s azután az egészet jól összekeverjük, mindjárt erős ammoniakális bűzt érezünk, s mentől erősebb, mentői szemrágóbb az, annál tartalomdúsabb, annál becsesebb a guano , ellenben mentői gyengébb a bűz, annál gyengébb a guanó is. Ha a guano sötét színében vagy nehézségében kételkedünk, vegyünk belőle latot, tegyük azt egy bádog kanálba s száraz helyen tökéletesen szárítsuk ki; ha a guano sötét színéből vagy nehézségéből sokat veszt, úgy bizonyosak lehetünk benne, miként e guano igen megnedvesített, néha 1000 guano 10—15 MtS vizet tartalmaz, képzelhető tehát, milly kárt szenvedhetnénk nagy mennyiségek vásárlásánál. Még egy kísérlet: égessünk 2 lat guanót valamelly bádog serpenyőben hamuvá, s a hátra maradt hamut mérjük meg ismét; ha kevés hamu maradt hátra, úgy sok ammonia párolgott el belőle, s igy a homokkali hamisítás itt mellőztetett; ha pedig a hamu előbbeni nehézségéből csak keveset vesztett s az elpárolgásnál a bűz is csak kevéssé volt érezhető, úgy a guano nagy hamisításokon ment keresztül. A vegyészeti felbontáson kívül, legjobb kísérletek ezek; de ha valaki guanóját tartalmilag ismerni akarja, úgy legjobb segítsége a vegyész leend. 111. Milly alakban, hogy és mikor használtatik föl ! Fentebb említettük, miként a guano majd széthullott, majd pedig darabos állapotban jő Európába, s most tehát szóljunk arról : miként használjuk föl a darabosat, miként a széthullottat? Miben rejlik a trágya ereje? Nem abban-e,hogy annak fölolvadott alkatrészei a növény tápszervei által felszivatnak,tehát mentői apróbb, mentői porlottabb állapotban használjuk azt föl, annál se