Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-12-04 / 49. szám

„Honunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.” Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél—két iv. Előfizetési dij : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beigtatása 3 pkr. PEST, 1856. December 4. VIII —dik évi folyam második fele. TARTALOAI: Előfizetési figyelmeztetés. — A sorvető használatáról. I. (V. J.) — Czenki mozgalmak. — A rambouiletti juhok Sz.-Mihályon. — Haszongazdászat. II. (P.) — Tagosítások a Jászságban. (B. I.) — A marhadög. (Folyt.) — Eszmecsere a chemia és physiologia köréből. IV. — KERTÉSZET. Gyümölcsészet. A kajszin-baraczkfáról. (Folyt. Dr Entz.) — TÁRCZA •* Egyesületi működések. — Pest város igazgató főorvosának 1856-dik évi, October havi meteorologiai és egészségügyi hivatalos jelentéséből. (Vége. Dr Tormay.) — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések. Előfizetési figyelmeztetés! Miután a jelen félévi folyam, december hóval végére jár, figyelmeztetjük a tisztelt gazdaközönséget, miszerint a belépő 1857. évi, január-juniusi folyamra, becses megrendeléseiket mielőbb megtenni szíveskedjenek, hogy a szükséges intézkedésekről, idején gondoskodnunk lehessen. Előfizetési feltételek : félévre (január-junius) 5 pft; évnegyedre (január-február-mártius) 2 ft, 30 k. pp. — Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél, üllői után, a M. Gazd. Egyesület köztelkén, vagy bizományosunknál, Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf téren), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket egyenesen a „„Gazdasági Lapok“ szerkesztőségének“ utasítva, bérmentesen küldeni, s a czimet, lakást és utolsó postát, világosan feljegyeztetni kérjük. Azon tisztelt előfizetőinknek, kik példányaikat talán beköttetni kívánnák, s egyik vagy másik szám, a vidéki postán elveszett volna, amig lehet, szívesen pótolandjuk a hiányzó számokat. Pest, 1856. december 3. A „GAZDASÁGI LAPOK“ szerkesztősége. A sorvető használatáról. Igazavetés. Ha egy jól rendezett gazdaság már el van látva Vidacsvagy éppen Ransomes-féle ekékkel; ha kellő számban vannak amerikai szárnyas-, vagy angol hármas koronái, s nehéz hengerei ; ha megvan a czenki saraboló és halmozó eke, s ezen eszközök czélszerű alkalmazását a gazda jól ismeri és jól érti, e mellett ereje sem hiányzik, szóval: a földmivelés már a tökély pontját megközelíti; ha vannak továbbá gyűjtő gépek — akár fából, akár vasból — s ezek segélyével a takarmány gyorsan és olcsón egybetakarítható; ha megvan Cornesnak hatalmas szecska-metszője, s van burgonya- és répa-vágó, mag-zúzó és daráló — melly gépek nélkülözhetlenek a marha szabályos (azaz: pazarlás nélküli bő) takarmányozására — s az emésztő gödrök erőteljes trágyával telvék , akkor lehet illy gazdaságban — ha úgy tetszik — aratógép is, és kell hogy legyen egy angol, amerikai, magyar, vagy másféle cséplőgép, akár vonó- akár gőzerőre, a szükséges szerelővel egybekötve, vagy elkülönítve Hornsby választó rostájától — mindegy, csak értse a tulajdonos annak kézzelfogható hasznait kizsákmányolni és holmi apró fogásokkal, minek például , az óraszám szerinti díjazás, czélszerű munkafelosztás, mérőpénz stb., felfokozván munkásainak szorgalmát, egyszersmind tudjon azokban a becses gépek jó karbani fentartása iránt is érdeket ébreszteni; szóval: a gépek használatával mindig és mindenütt a gazda értelmessége karöltve járjon. Képzeljük már most magunkat egy illy módon felszerelt jószág birtokában! Ugyan marad-e egyéb kivánni valónk , mint az , hogy legyen mindig aratni és csépelni, vágni, zúzni és darálni való bő termésünk , mégpedig a legnagyobb, minőt csak az időjárásnak (a gazdák e kérlelhetlen zsarnokának) szeszélyessége mellett elérni lehet? Ím e pontnál egész figyelmünk mintegy önkénytelenül a vetés felé fordul, melly kétségkívül a gazda legfontosabb teendője; eddig ugyan, kellően nem méltányolhattuk azt; mert egy ügyetlenül szóró kéz, minden józan számítást meghiúsított; mert vető emberünk néha csupa lelkiismeretességből, híven követve ősatyjától hagyományozott vetési elveit s a legközelebbi termést, melly lelkületére leginkább hatott, tartva szem előtt, vagy a pazarlásig sűrűn vetett, nehogy — úgymond — a jövő talán éppen nedves nyár után is olly silány termése legyen urának, mint az idei száraz esztendőben; vagy igen ritkán vetett, hogy a jövő — meglehet éppen száraz — időjárás mellett, a gabona meg ne dűljön, mint a közelebb lefolyt évben, s így mi örökös ingadozások között, a véletlennel, és gyakran egyedül részvetés okozta silány termésünkkel beérni kényteleníttetünk. De ha eddig feleslegesnek tartottuk egy bizonyos vetési kulcs közelebbi meghatározását, mert gyakorlati alkalmazása úgy is lehetetlen volt; most, midőn már jelesnél jelesebb vetőgépeink vannak, mellyekkel annyit vethetünk, a mennyit földünk megbir, olly mélyen, mint a körülmények kivánják ; midőn csak tőlünk függ úgy vetni, a mint akarunk; sűrű vagy ritka sorokban, egyszerűen és trágyázva vagy szórva tökéletes egyenlően, és illy változatossággal vethetünk mindent: öreg szemű kukoriczától kezdve a finom komócsin fűmagig; most már lehet s érdemes is kitanulni: váljon van-e a vetésnek olly módja, mellyről biztosan elmondhatjuk, hogy többet vetni pazarlás, kevesebbet vetni káros? vagy más szavakkal, mennyi magot kell múlhatatlanul földünkbe fektetni és átalában vetéseinkkel mit cselekedni, hogy mindig a leggazdagabb termésre számíthassunk? az időjárás rendkívüli hatásait, mellyeket elhárítani nem áll hatalmunkban, ide nem érthetvén. E kérdés megfejtéséhez úgy hiszem a legújabb vetőgépek tökéletessége mellett alig kívántatik egyéb, kitartó türelemnél s egy kis számolási ügyességnél a gazda részéről, hogy megkísértvén az, a vetés külön módjait gyengébb s erőteljes földjein, egyrészt a növényzet fejlődésére s a termés növekedésére ható minden körülményekre folytonosan ügyelni ne reszeljen ; másrészt: a tiszta haszon kiszámítása s az eredmények egybehasonlítása körül a középutat, mint egyedül irányadót meglelje, mert bi-49