Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1856-11-27 / 48. szám
— A Tiszaszabályozás ügye. A Tiszaszabályozás munkája felől — melly Magyarország nagy részét bizonyosan rendkívül érdekli — s melly a f. évi sept. 11-től kelt legfelsőbb rendelet által uj alapot nyert, avatott kézből e rövid, de kimerítő tudósítással szolgálhatunk. Az érintett legfelsőbb rendelet szerint, a folyam-átvágások az állam költségére tétetnek. Ezen átmetszések mindazon technicus munkálatok közt, mellyek az európai szárazföldön valaha létesittettek, a legnagyszerűbbek közé tartoznak, sőt minden hasonló munkát — nagyság és terjedelem tekintetében — meghaladnak. Ezt tanúsítja már a folyam-átmetszések nagy száma is, melly közel 200-ra megyen. Midőn a Rajnaszabályozás munkába vétetett, a valósággal véghez vitt folyam-átmetszések száma csak tizenhatot főn, s akkor már ezt is milly nagyszerű technicai munkának vették és magasztalták. Ha e számmal hasonlítjuk össze a Tiszánál létesítendő átvágások számát, még csak akkor tűnik ez fel igazán, óriási nagyságában, s végrehajtatván : Európa technikai csudái közé fog tartozni. Tudva levő dolog , hogy a Tiszának csak a felsőbb megyékben van tetemes esése, azontúl pedig a magyar Alföldön mind inkább lassúdik. Kimutatás szerint a Tisza — átalában véve — nem bír nagyobb eséssel, mint 100 ölre 2 vonalnyival. A szabályozás után pedig a Tisza esése 100 ölre 6 vonalnyi, vagyis három annyi leend. Ez által a folyamnak egész hosszában gyorsabb futása leendvén, természetes , hogy a víztömeg is könynyebben és hamarabb lefolyhat, s nem árad ki. A munka ugyan nagyszerű és terjedelmes, de az arra szánt idő is megfelelő, mert 20 év van rá kiszabva. Hanem azon kilátás, melly e 20 év múltán kinálkozik, olly gyönyörű, s az eredmények, miket a Tiszának szabályozása az egész országra nézve hozand, olly nagyszerűek , miszerint ezeknek meggondolása, a hosszú időt tetemesen megrövidíteni segítend, annyival is inkább , hogy a nyert terület azonnal mivelés alá kerülhet, és az örvendetes eredmény fokonként érezhetőbb lesz. ---------------------- év végéig befejezendők. Azon esetben, hahogy az engedményesek reményük dacára ezen határidőn túl mennek, az államigazgatóság fel van jogosítva, az engedményesek rovására és költségére az építést bevégezni, vagy a hiányt utólagosan kipótolni. Gazdasági állapotok a vidéken. ■ . Győr, nov. 6. A szép őszi napok a már bevégzett szüretünkre is hasznos hatásúak voltak, amennyiben a középszerű bor, de jó minőségű szőlőtermés egyelőre , míg t. i. a korcsmárosok kezelésére nem kerül, a maga valóságában vándorolt rendeltetése helyére. Győr vidéke nem bír ugyan annyi szőlőhegygyel, hogy annak termése kebelén kívülre is áruczikket képezzen , de a közönséges belfogyasztásra nemcsak mennyiségére, hanem minőségére nézve is nagyon elég. Míg a bor édes volt, azaz leszűretése után, a kis-baráti, nagy-baráti és nyuli borok 7 pottjával keltek akánként, most azonban ára egy irányt tart a gabnanemüekkel, t. i. pang. Sok szőlőgazda tehát eleget vakaródzik , hogy a speculatio szelleme által magát elcsábittatta, mert erszénye aligha meg nem bánja. E körülmény azonban nem csupán az érintettem üzérkedési vágynak, hanem azon patriarchális szokásnak is róható fel terhüi, hogy nálunk is a dézma természetbeni szorgalmának súlya gátolja a termelőket, az azonnali eladásban. Reméljük azonban , hogy a jelenleg tárgyalás alatt lévő dézmamegváltásnak ügye, az óhajtott sikertől lesz koszorúzva, és e nem korszerű szolgalmi jog , mely jelentékeny módosulásokban fog keresztülmenni, jövőre a termesztőt nem fogja károsítani. (M. S.) 609 ■ff*. Esztergom, nov. 8. Városunk legfőbb gazdászati czikkét a szőlők terén, a szüret nagy mozgalommal viteték véghez, s az eredmény itt is, mint hazánk többi részeiben az , hogy a termés a tavakhoz hasonlít; a lapályos helyeken több és jobb bor termett a tavaknál, hanem a hegyes részeken, a nyár hősége miatt minőségre ugyan igen jó, de mennyiségre nem oly kedvező volt a termés , mint azt rendesen vártuk. Az ár mindazáltal a tavaknál alább csökkent, s 4 pfával lehet igen jó minőségű bort akójaként venni. A többi gazdászati czikk szintén megüti a mértéket, s csak a káposztavásár volt jelentéktelenebb a tavaknál, s midőn taval 3 — 4 víttal lehet venni százát, az idén 10—15 ftig emelkedett az ár; a téli beszerzés miatt környékünkre oly jelentékeny párkányi őszi vásár ezidén jóval néptelenebb volt, de még inkább a reá következett esztergomi vásár. M. S. Szilágy, nov. 6. Mivel kezdhetném szebbel és jobbal levelem, mint a szürettel. A szürettel, mely most is éppen oly vigan, oly zajosan folyt le, mint ez előtt századokkal. A szürettel, melyet a magyar talán egyedül tartott fenn ősei szokásai közül oly tisztán és oly hiven, hogy ha valamelyik közülök feltámadna , merem mondani, semmiről előbb reá nem ismerne unokáira, mint a szüretről. De miért is ne lenne ez vigazatos , midőn a szegény gazda az ősz elmúltávali fáradozásainak már minden gyümölcseit rendre leszedegette, és ez áll egyedül legvégül, mint egy intő jel, hogy ,,az én elmúltammal már semmi szedni valótok nem lesz, fejezzétek hát be én velem minden fáradságtok feletti örömötöket“! Ez a legfőbb ok, miért szokott az ember szüretkor rendesen vig lenni. Az idei szüret nálunk meghaladta a gazdák várakozását annyira, hogy több helyt kénytelenek voltak a szürettel felhagyni , nem lévén kész hordójok. Sok helyt megtörtént, hogy egy gazda oly helyről, hol szőlő nincs, elment cselédeivel más faluba szüretre két-három napra, s már a negyediken napszám fejében egy hordó borral tért haza. Egyedüli sopánkodások a gazdáknak az , hogy nincs a mustnak ára, az igaz, hogy drága pénzen műveltették szőlőjöket, s nem is ok nélkül panaszkodnak , hiszen adott a jó Isten eleget, a sokból sok kél el, s az eredmény az leend: mintha kevés termett volna, és drágán kelne. Nem állhatom meg, hogy örömöm nyilvánítása után ne panaszkodjam is egyszersmind : September vége óta esénk szinte semmi, minek következtében a nagy szárazság miatt annyira megkeményedett a föld, hogy a szántás, vetés már régóta megállapodott , nem lévén képesek a gazdák szántani. Most ismét lehet látni egyes ekéket menni kifelé, azzal biztatván a gazdák magukat , hogy talán már a nagy mértékben leeső dér a földet átnedvesítette , és szánthatnak, amiért is ütik a szegény ökröt, hogy húzza az ekét, a föld azonban most is oly kemény , mint volt, s így hasztalan minden kísérletük. A kikelt vetéseknek sem kedvez az időjárás, mert azok kikeltek ugyan, de silányak, sőt a régibb vetések ki is kezdenek száradni; minálunk még nem oly nagy mértékben, mint a szomszéd vidéken, hol, mint a bennünket meglátogató borvevőktől hallottuk, a gazdák kénytelenek a földet másodszor is bevetni. Ha csak a tavaszvetés nem pótolja ki a gazdáknak az ősziekbeni fogyatkozásukat, nem tudom mi lesz belőlünk. Egyetlen városunkon Zilahon, több igen szép jó út megy keresztül, miáltal a város maga nagyobb forgalomnak, a vidék pedig népesebb piacznak örvendhet. (M. Népi.) M"g Marosvásárhely vidékéről. A mezőmadarasi járásban az őszi vetéseket megtámadta egy — mai napig— előttünk ismeretlen féreg, mely, ha jól kihizott, oly nagyságú s alkotásu , mint a selyemhernyó , külalakja zsíros hamuszin. Milliónyi csapatokban utazik vetésről vetésre, s 48**