Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1857-11-26 / 48. szám

összeg pft. 66) Ráday Gedeon gróf, Peat . . • 200 67) Redl Imre báró özvegye, Peat . . 200 68) Schmidt Pál gazd. tanácsos, Bécs . . 200 69) Sennyey Pál báró, S.-A.-Ujhely, Zemplén. 200 70) Somsich Imre gróf, Mike, Somogy . . 200 71) Somsich Lőrincz föld., Sörnye, Somogy . 200 72) Somsich Pál földb., Sárd, Somogy . . 200 73) Steinbach Károly földb., Pest. . . 200 74) Szapáry Antal gróf, Pest . . . 600 75) Széchenyi István gróf, Bécs . .­­ . 1500 76) Széchenyi Lajos gróf örökösei Imre és Die­nes, Horpács, Soprony ..... 1000 77) Széchényi Pál gróf, Apáthi, Vas . . 1000 78) Szentimrey András földbirtokos, Kassán . 200 79) Sztankovánszky Imre földbirtokos, Tolna 200 80) Tarnóczy Kázmér földb. Lehócz, Nyitra . 200 81) Török János közgazdasági iró, Pesten . 200 82) Trefort Ágoston földb., Csabacsüd, Békés 200 83) Ürményi Ferencz b. t. t., Pest . . 200 84) Ürményi József cs. k. kam., Pest . . 400 85) Vay Miklós báró, Golop, Zemplén . . 400 86) Vécsey Pál báró, B. Szerdahely, Zemplén 200 87) Végh János, mint bold. Végh Ignácz örö­köse, földb. Vereben, Fehér ..... 500 88) Veszprémi káptalan .... 200 89) Viczay Károly gróf, Hédervár, Győr . 500 90) Wenkheim Béla báró, Pest . . . 200 91) Wenkheim László báró, Szarvas, Békés . 200 92) Wenkheim Victor báró, Mosony . . 200 93) Wodjáner Albert (Samu) földbirtokos, Pest 200 94) Zichy Aladár gróf, Láng, Fehér . . 200 95) Zichy Henrik gróf, Mosony . . . 200 96) Zsedényi Eduárd cs. k. udv. t., Bécs . 200 I. összeg 44800 b) Befizetett alapítványi tőkékkel: 97) Adler Ádám Móricz n keresk. Pesten . 200 98) Almássy Kálmán gróf, mint bold. gróf Almássy Alajos örököse, Pest .... 200 99) Almássy József idősb. 800 pft alapítványából 471 100) Csáky István gróf özvegye . . 500 101) Esztergomi főkáptalan .... 200 102) Eszterházy Károly gróf részéről . . 1000 103) Felső Bánya kir. városa . . . 200 104) Horváth József kanonok, Zágráb . . 300 105) Klauzál Imre részéről .... 200 106) Krumpholz Sámuel János részéről . . 300 107) László Miklós földbirtokos, Bogszeg, Arad 200 108) Mocsáry Lajos, mint bold. Mocsáry András örököse ........ 200 109) Plathy Mihály részéről . . . 200 110) Rudnyánszky József püspök . . . 200 111) Steiner Jakab jósz felügy. B.Csabán, Békés 200 112) Szabó Béla, Pest ..... 200 113) Újvidék városa közönsége . . . 200 114) Wittman Antal részéről . . . 300 115) Zay Károly gróf, Z. Ugrócz, Nyitra . 220 116) Zichy Domokos gróf, Élesd, Bihar . 200 117) Zichy Edmund gróf, Sz.-Mihály, Fehér . 500 118) Zichy Manó gróf, Oroszvár, Mosony . 200 119) Zichy Ödön gr. részéről, gr. Zichy Edmund 500 II. összeg 6891 a) Régi alapítók után biztositott I. összeg : 44800 b) Befizetett alapítványokban II. a . 6891 119 régi alapítvány után 51691 (Folytatása következik.) Korizmics László úrhoz! Pesten, Istvánfiöherczeg-fogadóban, 1857. november 19. III. Midőn közeledik a szüret Portugal „Alto Douro“ nevű vidékén,*) ezerenkint tódulnak a spanyol parasztok Galliczia tar­tományából a bor kezelésére, mely munkától a portugalli ember megfoghatlanul undorodik, bár örömest dolgozik a szőlőben. — Meg lévén határozva a szüret napja, egy rakás asszonyt és gyer­meket küldnek ki késekkel, kosarakkal a hegyekbe, hol ők meg­szedvén kosaraikat, leeregetik az alant álló spanyoloknak.**) — Ezek nagy kasokba ürítik a szőlőt, s vállukon a présházba hord­ják. Nagy és jól rendezett jószágokon ezen présházak, mondhat­ni nagyszerű épületek. A legalkalmasbak domboldalakra épitvék, a végett, hogy két földjük lehessen, egyik a másik felett grádi­­csolva. A felsőn vannak az úgynevezett „Lagár“ok, azaz : m­int­­egy 20 — 30 láb hosszú és széles, s 4 láb mély, belől kőczementtel kivert nagy ládák. — Ezekbe ürítik a szőlőhordók hasaikat, mig megtelnek. Az alsó földön a kádak állanak, melyekbe foly a must a lagárokból. A szőlő birtokosa már szüret előtt gondoskodott elegendő mennyiségű tiszta és jó égettborról, melyet a vidéki borokból égettek. Ezt az égettbort nevezik a francziák „trois-six“nek, s csaknem oly erős, mint a tiszta szesz vagy alkohol. Színtelen, mint a víz, és szagtalan, s éppen oly jó égettbort, vagy még job­bat is lehetne főzni bármely részében Magyarországnak, amelyet meglátogattam. A pesti piaczon találtató borok igen jól szolgál­hatnának égettbor főzésre. Midőn még ezelőtt három évvel Ma­gyarországban valók,felszólitam egy igen értelmes borosgazda — Havas úr — ügyeimet e tárgyra. Én is, ő is kisérleteket tevénk azon időben, minek következtében ő egy derék franczia égettbor­­főző kazánt vásárolt, s termelt vele mind „trois-six“et, mely két­ségtelenül jobb a francziánál, mind pedig „Cognac“ot, amely (ha ernyedetlenül fogja Havas úr folytatni törekvéseit, és szolgálatá­ba fogadja az időt, melyen békével várt segélye nélkül sem bor, sem szesz tökélyre nem juthat) versenyezni fog a Charente infé­­riore-beli legjobb termékkel, ha meg nem haladja még azt is.­­ Hasznos lehet megjegyezni ez alkalommal, hogy idővel minden szesz megkapja kisebb nagyobb mértékben azon izt és illatot, a milyen a kevertnek volt, melyből égették. Például a répa-pálinka vagy szesz, rum­izt kap; a burgonya­szesz burgonyaféle itt; en­nélfogva igen-igen lényeges dolog, hogy a bort csupán csak bor­­szeszszel erősítsük, különben saját minőségével annyira meg nem férő iz és szag fejüilt ki idővel benne, hogy az eladásra merőben alkalmatlanná és értéktelenné teszi. Most már hadd írjam le, mikép nyomják ki a mustot a für­tökből a lagárokban, minek pontos végrehajtása a dolog sikerü­lésére nézve nagyon lényeges. Húsztól negyvenig való férfi áll be mezítláb a fürtök közé, s körül járja, vagy inkább tánczolja­ a lagárt, úgy emelvén a lábát minden léptére, hogy egyenesen fö­lülről taposson a fürtökre, s az edény fenekére nyomkodva, üsz­­szeroncsolja. Minél fürgébb a mozgás, annál tökélyesben kinyo­mul a szint adó anyag a fürtökből. Ők­ hát valami ropogós dalt énekelnek, rendszerint duda vagy hegedű kíséretével, s igy tad­­tusra lépegetve, annak az a következése is van, hogy a lé nem fecskendik ki a lagárból Reményiem, nem fognak gyermekeseknek tetszeni ime rész­letek, ha meggondolja az olvasó, hogy a legnagyobb munkák és művek is csupa csekélységekből vannak összehalmozva és szer­kesztve. Különben is én csak tudósító és nem költő vagyok, sőt nem is akarok semmi befolyással lenni a kegyed olvasóira annak megítélésében, mi hasznos vagy haszontalan az általam észlelt kezelésben. Egy rendbeli ember 12 óráig marad a lagárban, csak néhá­nyon lépvén ki egyszerre belőle, a szükséges táplálék végett. — Azután más rendbeli csoport váltja fel őket, s igy foly a szaka­ *) Lapjaink 47. számában hibásan áll ,,Alto-Domo“. **) Az ottani szőlőhegyek nagyon meredekek és terrassirozva vannak, úgy, hogy a kosarakat zsinórokon bocsátják le. Ezt a szövegbeli kifejezés értésére.

Next