Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1857-02-05 / 6. szám

70 nélkül — megtanultuk ismerni, nem akarjuk azt többé nélkülözni, igyekezni fogunk ezen anyagnak azon fontos szerepet tulajdonniti földmivelésünkben, melyet az már az előhaladott kül- és belföldtől régóta nyert. Annak oka pedig, hogy a gipszet nálunk jelenleg alig ismerik és egyátalában nem becsülik, úgy hiszem leginkább a távolságban s így az anyag nem ismerésében fekszik. A mi környékünkön két hely van, ahonnan gipszet lehetne kapni; az egyik Igló, hol a porczellángyárnak is van egy törése, és ott dolgoztat is. Én az ár és szállítási föltételekre nézve érint-kezésbe tettem magamat a gyárral, de fájdalom oly árjegyzéket kaptam, mely a földmivelés szempontjából minden egybevetést lehetlenné tesz. Egy mázsa gipsz t. i. Iglón helyben pakolással együtt nyersen és darabokban 1 ft 48 kr, törve és égetve pedig 2 ft 24 kr. Ha már most ezen tételekkel száraz egyszerűen csak azon tényt állítjuk szemközt, miszerint Mödlingben Bécs mellett egy mázsa őrlött gipsz, mely erős kénsavas tartalmú, 10 pkr, ismét egy roppant különbség tűnik fel az itteni és ottani viszonyok közt, mert ott ezer kedvező körülmények nyújtanak ösztönt és bátorítást a földmivelő osztálynak, mig mi csak tengődünk. A másik gipsztörés Tolna megyében Szőllősön hg Eszterházy birtokán van ; hajdan élénken dolgoztak itt, de most már beomlott és egészen el van hagyva. A szőllősi gipsz az iglóit fa-jilag sokkal felülmúlja, minthogy az iglói agyagpala-hegységben és azonkívül mint állittatik inkább csak erősen,s nem nagy telepekben feküdvén, nem bir kellő tisztasággal és erővel, mi a trágyázásra megkivántatik. Hogy miért hagytak fel a mezőgazdák a takarmánynövény gipszelésével, mi az előtt összhangzó adatok szerint nagy divatban volt, nem tudom, de arról tökéletesen meg vagyok győződve, hogy annak oka a kiállítási költségekben vagy a szállítás rendetlenségében, egy szóval mindenütt rejlik,csak nem a gipsz talán oladatolatlanul felhagyott használatában. Most újólag élénk érdek nyilatkozik ezen czikk iránt, és hajlandók volnának többen, még pedig a legnagyobb birtokosok annak nagy mértékbeni használatára és kelendőséget biztosítnának annak, ki ezen anyagot Kassán legfeljebb 1 — 1 ft 20 kron őrlött, de égetetlen állapotban bocsátná eladás alá; mert ezen az a maximum, melyet a mi vidékünkön és más belterjes mivelési helyeken, a lóherre és bükkönyre nézve mint trágyázási beruházást megbizhatnának. Tudakozódásaimra azon feleletet nyertem szőllősi tiszttartó — Berkó — úrtól, hogy az uraság hajlandó volna a gipsz-ásatást bérben vagy más módon, bárminő vállalkozónak is kiadni; de hogy a gödrök jelenleg egészen beomolva, és senki által nem használva hevernek. Jól tudom, hogy a t. kamrának nem tartozik feladatai közé, bárminő vállalatok megindítását közvetlenül eszközölni, de mindamellett szakismerete, véleménye és pártfogása által buzdíthat, megfontolása és vizsgálódása által pedig, különben figyelemre sem méltatott tényeket idézhet elő. Azért ezen kérdést annyival inkább ajánlom figyelembe, mert a gipsz különféle technicus czélokra, fontos anyagul szolgál, s így beszerezhetése annál inkább fog mindenkit érdekelni. Egyszer Mödlingben, a gipsznek említett ottani olcsósága által indíttatva, megpróbáltam kiszámitni, hogy váljon az idáig szállítás vasúton és gőzhajón — a Tiszán — nem volna e lehetséges , és azon mellékkörülmény következtében, miszerint a gipsz vasúton és gőzhajón, az olcsóbb vitelbérű tárgyak közé tartozik, a szállítás Szolnokig jutányos is lett volna , de a hosszú tiszai út Patakig, fölemésztette a még fenlevő különbséget, s így az egész terv kivitelét lehetlenné tette. Hanem minden esetre jellemző iparviszonyainkra nézve, hogy Igló közelsége mellett,ily valami komoly fontolgatásnak csak tárgya is lehetett; sőt hogy egy, legalább 10—15-szörös távolság kivántatott az iglói árjegyzék utolérésére, és csakis a Mödlingtől Bécsen, Pesten és Szolnokon keresztül Sárospatakig nyúló roppant távolság okozta, hogy a szállítmány az iglói árjegyzéket meghaladta. Most néhány szót a szalánczi erdőség ipari helyzetéről és jövendőjéről. Nagyban véve mind a kettő igen kedvező. Ezen környék két nagy közlekedési vonal — t. i. a pesti vasút és a Tisza-völgy — közt feküdvén, csak egy keresztvonalra várakozik, hogy a legfélreesőbb helyből, egy csapásra a nagy forgalom valóságos öszszekötő pontjává legyen. Ezen keresztvonalat képezi a kassa-mármaros-gallicziai vasút, mely idővel — sőt úgy hiszem mielőbb — kikerülhetlen szükséggé válik, és csak a szalánczi erdőségen keresztül, a regéczi szoros hosszában és a felső Ronyva-völgyön vonulhat át. Okszerű erdőkezelés,s a faipar tökélyesedése mellett,a kimeríthetlen készlet — a közép és sík vidék roppant pusztításaival szemközt — ezen egész iparág kezelését, bizonyosan kezünkre fogja adni. Fájdalom! Magyarországon a természet egy tekintetben igen mostoha, mert majd sehol sincs ásvány, tűzi anyag, és természetes közlekedés egy pontban egyesülve. A fának, éreznek, vagy végre a kész terményeknek hurczolása, fölemészt minden beruházást , aztán az olcsó, és talán egyszersmind hasonló jó termelés, már ezen egyedüli oknál fogva is, alig lehet valaha hasonló átalános mértékben jövendő iparunk sajátja, mint ez a külföldön történik, hol mind a három tényező vagy együtt van, vagy pedig az egyiknek vagy másiknak hiányából eredő nehézség, az ipar meghonosodása, ügyesség és tőkék által, részben pedig államfegi gélylyel is már le van győzve. A Szepesség visz a mi hegyeinkből bizonyos kőszén alakú tűzi anyagot, a felső Topla-völgyön eső vasgyáraiba, és szinte érczet is, egészbe a Szepességre; de fájdalom! az egész Zemplén és Abauj közt eső erdős hegység, minden fémanyagoktól megfosztva látszik lenni; csak egyetlen egy anyag fordul azon elő — mintegy gúnyjára a sok tűzi fának — a kőszén, úgy hiszem, hogy az egész hegyláncz, Dargó és Regécz közt — tehát azon része a zemplén-abauji vonalnak, melynek gazdagabb völgyalakulása, s igy gazdagabb telepzeti jelleme van — kőszenet tartalmaz. A kőszén ott a folyam mentében, goromba serét alakjában tűnik elő, melylyel a völgy oldalak — Kis-Azarnál például — mintha behintve volnának. A folyam-ágy mentében telepesen megülepedve tűnik az elő, vagy vékony rétegekben, a kimosott agyag és kovand közt lerakodva. Hogy minő terjedelmű ezen alakulás, és minő jellemű maga a kőszén, annak meghatározása szakértő kutatás és vegybontás feladata volna, ami a földesúr által rövid időn, valószínűleg eszközöltetni fog. Egyébiránt a kőszén a mi vidékünkön, csakis egy, a jövőre tukmált váltónak tetszik, de amely aztán gazdag kamatokat is fog hajtani, mert Szaláncznak — közlekedési vonalaink kifejlődésével — egy nagyszerű vasgyáripar középpontjának kell lenni, mi mellett a már felhozott kedvező körülményeken kívül, a sűrű népesség is szól. Akkor aztán a kőszén készletek a vízerő hiányát könnyen pótolják, illetőleg a gőzt — mint átalános mozgató erőt — olcsóvá teszik, és talán századokra biztosítva alkalmazásba hozzák. — A mi vidékünk azon tul gazdag és tartalomdús vályogtalaj és agyagfajok által, melyeket tartalmaz, kedvező pont lenne mindazon iparágakra nézve, melyek ezen nyersanyagot használják. A többi közt figyelmet érdemelnének, az imitt-amott gazdagon mutatkozó márgafajok, mert azoknak szerencsés vegyülete a mindenütt heverő vályogtalajjal, könnyen cement, tűzmentes cserepek stb. készítésére vezethetne. Ami az itteni üveghutát illeti, híjával van az minden — a gyártáshoz megkívántabb — anyagoknak, mert a kovandot Hilgóról kapja. — Ezen körülmény, és az elegendő vizerő hiánya — amennyiben a létező alig bír egy gyenge kölyűt táplálni — a gyártást már előlegesen is kedvezőtlen térre állítják. Azért a gyártmány is — mely egyébiránt csak a legegyszerűbb czikkekre szorítkozik — még sok javítást igényel. A kölyv nagyobbítása — illetőleg a létező vizerők terjedelmes felhasználása — újólag indítványba hozatott. Egyébiránt ezen tárgyban Spirkó György bérlő úr, közelebbi felvilágosításokat fog a t. kamrának adni, mint akinek én a felszólítást haladéktalanul átküldöttem. Az előadottak záradékául, még két körülményt kell megemlítenem. Először is a fenforgó adóviszonyokat nem érintettem meg.