Gazdasági Lapok, 1861 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1861-12-08 / 49. szám
Pest, 1861. december 8. -4^4-XXIII. évi folyam második fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden vasárnap két tömött ivén. Kivezetési díj : egész évre 10 ft.. félévre 6 ft, negyed évre 2 ft 50 krujpénzben. ‘ Hirdetési dij kétszer hasábozott sorért 10 ujkr.i Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben . ” Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Magyarország s viszonya Európa élelmezéséhez. (A „Revue des deux mondes“ után). (Folytatás.) Milyen ma Magyarország termelése ? Mely többlettel rendelkezik, levonván a magvetés s helybeli fogyasztás múlhatlan szükségleteit? Mily emelkedésre képes ezen többlet mennyisége, a rendes tudakozódással szemközt? Melyek valának ekkorig a kivitelnek föltételei, s mely irányokat követett az? Miért volt annak Trieszt s a földközi tenger felé mozgása ekkorig oly jelentéktelen, és mely változásokat kellene az új, már megnyitott vagy megnyitófélben levő közlekedési eszközöknek ezen nagyárlat haladására előidézniük? Végre mily árs időfeltételek közt érkezhetnek jövőben Magyarország élelemszerei Felső Olaszország, Schweicz, Francziaország és Anglia különböző piaczára? — Ezek azon kérdések, miket egymásután fejtegetni fogunk. Vessünk egy pillantást a térképre. A Duna fő ere Magyarországnak, mely azt éjszaknyugattól délkeletnek keresztülmetszi. Az osztrák határtól, Pozsonynál kezdve, egész az oláh határig, Orsovánál, ezen nagy folyónak folyása a magyar földön tesz 990 kilométret. A Dunának három fő mellékfolyója, a bal parton a Tisza, mely Naménytól Titelig 1200 kilométrenyi hosszúságban gőzösök által járható. Naménytól fölfelé, a rendes hajókkali hajózás szintén mintegy 100 kilométrenyi kiterjedésben lehetséges. A jobb oldalon a Dráva és Száva ömlik be a Dunába. A Dráva csupán a Dunába szakadás fölötti csekély hosszában hajózható, de hogy a rendes hajózás egész Kottorig, a pest-trieszti vasút csatlakozási pontjáig lehetségessé tétessék, meg kell a folyó medrét az azt környező, szinte még szűz erdőkből századok óta lehullt fatörzsektől tisztitani A szükséges munkálatok folyamatban vannak, valószinüleg 1862-ben fognak a szomszéd tulajdonosok közrejárulása által befejeztetni, kik nem vonakodtak a kikerülhetlen költségeket előlegesen megtenni, hogy mielőbb elérjék azon eredményt, melynek következményei saját érdekeik szempontjából kiszámíthatlanok. Remélhető, hogy legfölebb 1862 tavaszán a Dráván, a Dunától a vasútig 190 kilométrenyi hosszúságban gőzösök fognak járni. A Száva már régóta meg van mentve azon akadályoktól, melyek a Dráva medrét még most elzárják, s a gőzösök azon folyamán Zimonytól, a Dunába szakadásuk pontjától, Sziszekig, több mint 800 kilométrenyi téren járnak. Már régóta jó út áll nyitva Sziszek és a fiumei kikötő közt s kétségkívül ezen közlekedés aránylagos könnyűsége tekintetéből létetett a Száva hajózhatóvá jóval előbb, mintsem ugyanazon munkának a Dráváni létesítésére gondoltak volna, melyen a hajózás mindazáltal, mihelyt az első akadályok el lesznek hárítva, sokkal könnyebben fog történni. A hajózható Száva a magyar földet csak néhány kilométrenyi hosszúságra érinti, Sziszektől lefelé. Folyásának egész többi része alatt Belgrádig, határt képez az a katonai határvidéknek nevezett austriai terület s a határos török tartományok közt; azonban ezen hajózásnak már most is tetemes mozgalma szinte egészen magyar termékekből áll, s más-s részről ama rendkívüli türelmetlenség, melylyel az ország belseje ama vasút bevégzését várja, melynek a Száva völgyét az adriai tengerrel kell összekötnie, tanúsítja azon érdekek fontosságát, miknek számára ezen szállítási út szolgálatot tenni van hivatva; a nemzetközti kereskedésben ugyanaz a geographok előtt igazolandja azt is, hogy szabadságot vettünk magunknak a Szávát Magyarország hajózható útjainak hálózatába foglalni be. A Dunása beleszakadt 3 főbb folyam után ezen hálózat kiegészítése végett, még a Tiszába szakadó Marost is nyitva találjuk a gőzhajózás számára, 90 kilométrenyi hosszúságban Szegedtől Aradig, s a rendes hajózás számára Erdély határáig,s erre tovább délre a Bégát a hasonnevű csatorna által meghosszabbítva, mely az országnak egyik legtermékenyebb részén halad át, s a Tiszával összeköti Temesvárt, a bánság központját s fővárosát. Temesvártól a Tiszáig, a Béga s a Béga-csatorna által alakított hajózható út 108 kilométrenyi terjedelmű, s csupán rendes hajózás eszközltetik rajta. Végre a Tisza s a Duna, a Mária Theresia uralkodása alatt megnyitott Ferencz-csatorna által is össze van kötve. Ezen mes-49