Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1862-05-18 / 20. szám

Pest, 1862. Május 18. XIV. évi folyam első fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat , . . , „ . . ( Szerkesztősé).­­ Megjelennek e lapok minden vasárnap tömött íven. Előfizetési di­j : egész évre 10 ft, a M Gazd Egyesület köztelkén ( félévre ft ft, negyed évre 2 ft 50 kr ujpénzben.^ ^uHör ut, 12. sz.), hova a tudósítások ■ Hirdetési dij kétszer hasábozott sorért 10 ujkr^1 1 egyéb levelek az intézendők. Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálha­tunk. Az előfizetési feltételek lapjaink homlokán olvashatók. Egy gazdatiszt nézetei a haszonbérrés. A múlt 1861-ik év a magyar gazdászati életben ér­dekes volt ismét annyiban, a mennyiben a haszonbéri rendszer egyik legterjedtebb birtokon átalánosságban életbe léptettetett. Igaz ugyan, hogy ezen tömeges ha­szonbérlés, mely herczeg Eszterházy terjedelmes birtokain látott oly nagy mérvben először világot, nem felel meg mindazon igényeknek, miket az okszerű haszonbérlési rendszer és a státus­ gazdászat igényelhetne, de azért örven­detes jelenség az mégis, a­mennyiben a haszonbér eszméje valahára a nagy­birtoknál is testté kezd válni. Értsük meg egymást jól. Én a haszonbért ott tar­tom szükségesnek, hol a birtokos maga, vagy nem akarja, vagy nem tudja birtokát közvetlenül kezelni, legyen az ki­sebb, legyen az a legkiterjedtebb birtok. Tartom pedig szükségesnek a haszonbért három szempontból: a) státusgazdászati szempontból, b) a tulajdonos érdekében, és c) leginkább a gazdatiszti­ osztály emancipálása szempontjából. Ha úgy tetszik, vegyük ezen három pontot egyen­­ként analysis alá. T­ökéletes meggyőződésem az, hogy csak az oly or­szágok fogják a gazdálkodás tökélyének culminációját el­érni, melyekben a gazdatisati jószágkezelés helyett a ha­szonbér fog tért foglalni. Angolország, melyre oly sok­szor és ez esetben méltán utalhatunk, élő példa arra, hogy mezei gazdaságának átalános felvirágzása és rop­pant jövedelmezése csak akkor és ott kezdődött, a­midőn és a­hol a haszonbéri rendszer eszméje átalánosan megtestesülni kezdett; és ezen eszme, melynek fő rugója mindig a lehető legnagyobb haszon a tőke fogyasztása nélkül, Angolorszá­got a legmagasb productivitás polczára emelte, a nélkül, hogy a társadalmi életre nézve káros befolyással lett vol­na, sőt éppen ellenkezőleg e rendszer a társadalomra ki­­meríthetlen horderejű volt, mert ez szülte a praktikus eszű farmer-osztályt, mely Angolország szabadságának, jóllétének egyik fő tényezője.­­ És ez szerintem státus­gazdászati szempontból elég ok a haszonbéri rendszer pártolására. Menjünk át a birtokosra. A birtokos, ki maga közvet­lenül nem kezelheti jószágát, akár egyik, akár másik ok­ból, csak okos haszonbér által kaphat legtöbb és legbiz­­­tosb jövedelmet jószágából, mert akármikép csűrjük, csavarjuk a dolgot, be kell azt vallanunk, hogy a leg­jobb administrationális rendszernél is még mindig töké­­letes a rendszer az önérdek, s a­mennyiben a bérlő önér­deke észszerűbben és igazságosabban van összekötve a birtokos állandó hasznával és így érdekével is, any­­nyival biztos­ és nagyobb a birtokos jövedelme is. Ész­revétlenül azonban nem hagyhatom itt azon szomorú kö­rülményt, mely napjainkban a magyar haszonbért fenye­geti. Nagy hibának tartom , hogy Magyarországban legnagyobb részben a nagybirtokot csak akkor hajlandók tulajdonosai bérbe adni, midőn a bérbeadás már körmük­re égett, midőn már a zilált financziális állapot következ­tében nem azon elv vezérli többé a tulajdonost, hogy bérlőjét megválaszsza és okszerű feltételek és il­lendő, mérsékelt bér mellett adja birtokát bérbe, oly fel­tételek mellett, melyek egyrészt biztos jövedelmet, de egy­szersmind a föld kizsarolása nélkül a jövőre is számított tartós jövedelmet biztosítanak, hanem adják annak, a­ki legtöbbet ígér, és annak, a­ki már a bérbevétel előtt nagy­­összeg pénzekkel forgolódik a birtokos körül. Ezen pénzemberek jól tudják, mily csábító inger fekszik a pénzben a pénz-crisis alkalkalmával, s a szegény föld 20

Next