Gazdasági Lapok, 1864 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1864-10-26 / 43. szám
Pest, 1864. October 26. XVI. évi folyam 2-ik fele. 43 GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat \ ' ' | megjelennek e lapok minden szerdán 1 '/t—2 1 \ - 1 f tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. neged évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. i Szerkesztőség: a 31. Gazd. Egyesület köztelkén l ■ (üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s •; 2 ' Hí . 5 egyéb tételek is intézendők. i Előfizethetni l*esten: a szerkesztőségnél, vagy !• a könyvkereskedésekben. \ ̋ Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál, is a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. _ _ ^ __ _ \ Felhívás a „Magyar bortermelő és kiviteli társulat“ ügyében. Tisztelettel kérem fel mindazon t. ez. urakat, kikhez az alakítandó „Magyar bortermelő és kiviteli társulat“ ügyében felszólítások és aláírási ivek küldettek e nyár folytán, s kik iveiknek beküldésével mind eddig elmaradtak, szíveskedjenek nyilatkozataikat és illetőleg aláirási iveiket hozzám — legfeljebb i.é. november 15-kéig — vissza származtatni. Kelt Pesten 1864. October 25-kén. Korizmics László. A természettudományi ismereteknek befolyása a mezei gazdaságra. A növények tápszerelése körüli ismeretek a mezei gazdák közt még igen kevéssé vannak elterjedve. Hogy e téren némi világosságot nyerhessen a gazda, három igen fontos tárgygyal kell kiválólag megismerkednie, ezek: 1-er a termelni szándékolt növénynek—2-éra mivelendő földnek,— és 3-or használatban lévő trágyaszereknek—vegyi alkatrészei. E tárgyak oly szoros kapcsolatban állanak egymással, miszerint azok,—ha a mezei gazdálkodás terén sikerrel akarunk működni, — egymástól el nem különíthetők, miután ha e három tárgy bármelyikének ismeretét hanyagolja is el a gazda, megszűnvén ez által a tudomány és gyakorlat közötti kapocs, üzletének előhaladását érdeklőleg — biztosan, alaposan működni nem képes. Egnírom irányban a természettudományok terén a legújabb időkben roppant előhaladás történt, mely természettudományi ismereteknek azonban a gazdaközönség közötti bővebb elterjedése s alkalmazása még csak a jövőben várható. A természettudomány szételemzi a növényeket, — a talajt — és a trágyaanyagokat legegyszerűbb alkatrészeikre, és igyekezett ezeknek egymáshozi kölcsönös viszonosságát a lehetőségig felderíteni, mely után egyszersmind igen sok, eddig még ismeretlen trágyaszereket fedezett fel, reá mutatván mindenikének méltó értékére. Így lett a természettudomány a mezei gazda legnagyobb jótevője, ki már régóta miről sem panaszkodott inkább, mint a trágya hiányáról. A talaj megmunkálására nézve is oly felvilágosításokat szolgáltattak a természettudományok, melyek a gazdasági iparnak igen nagy előnyére vannak. Ezek közül csak némelyeket kívánunk felhozni. A természettudósok szétbonták a növényeket legegyszerűbb alkatrészeikre. Ezen alkatrészeket a növények kívülről vették fel magukba, mert csak ez által lesz tenyészetük lehetséges. Mit a növény magába felkészen, az csak a talajból és légkörből eredhet, és valóban a vegybontások ki is mutatták, miszerint a növényben felfedezett részek a talajban, és légkörben csakugyan feltalálhatók. A talajban ugyanis feltaláltattak mindazon 14 —15 alkatrészei a növénynek, miket gyökei által magába felveszem De néhányat ezen anyagok közül szintén a légköri levegőben is feltalálhatni, és kísérletek nyomán a természetbúvárok reá jöttek, miszerint azokat a növény levelei által veszi magához. A növényben úgy, miként a talajban a következő anyagok találtatnak mész, kova, és keser föld, kamany, szik és chlor, vas, mangan, kén és vilsav; továbbá ammóniák (legeny és vizeny), salétromsav(legeny és éleny), szénsav (széneny és éleny), végre viz, mely a légkörből jut a földbe s melyet a növény csak gyökerei segedelmével szíhat magába. A szénsav, ammóniák és salétromsav közös részei a talajnak, úgy mint a légkörnek és eléghető , szállékony anyagoknak neveztetnek, minthogy a növények elégése folytán a légkörbe szállnak vissza. Hasonló történik a vízzel is. A többi anyagokat csak a földben lehet feltalálni, s azok a növények elégése után mint hamu maradnak viszsza. Ugyanazért elégetleneknek, vagyis röviden, földalkatrészeknek neveztetnek, minthogy a légkörben elő nem jönnek. Az egyes növényfajok mindegy ugyanazon tápanyagokat igénylik teljes kifejlődhetésükre, de különböző mennyiségben; némelyek bizonyos tápszereket kiválólag megkívánnak, de az egyes felveendő és felvett tápszerekre nézve minden növényfajnál bizonyos meghal