Gazdasági Lapok, 1867 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1867-12-18 / 51. szám
Pest, 1867. December 18. XIX. évi folyam 2-ik fele. SAZDASÁGI LAP A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,,Hozzunk mezei gazdaságiakba mielőbb helyes arányokat.“ . . . Megjelennek e lapok minden szerdán 1 ’/_—2 ft. ; tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., 1 2 í* félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. · Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Iborostyán»kő 1867 novemberben. Kedves barátom! Egyre tanítják, hogy „a tudomány — hatalom.“ De csak is azon tudomány nemz hatalmat, mely a név teste és vérébe mélyen behatva, mindenütt a haladás vndoran pezsgő életét kelti, mely naponkinti hivatásunk teendőit észszerű elvek szerint alakítja át;a visszaéléseket megszünteti; a hasznos tevékenységnek uj, eddig használatlan forrásait nyitja meg, s ezeknek szabad fejlését czélszerű törvényekkel segíti elő. Neve e tudománynak — nemzeti műveltség. Ha nem tévedek, ennek fejlődési folyamát a következő főmozzanatok jelezik: Derék szakismeretek megszerzése. A tőke és szakismeretek társulása, a régi vállalatok kiaknázása és újabbak teremtésére, miáltal a nemzet értékei szaporodnak és sokszoroztasak. Az érdektársak szabad egyesülése a czélszerű előterjesztések megvitatására a törvényhozás számára, minek folytán a nemzet képviseletében, a nemzet különféle érdekeinek képviseltetése is mindinkább kifejezést találand. Tehát kedves barátom! szakismeret mindenek előtt, és a nemzeti műveltség minden szakában ! A tények azonban beszélőbbek lévén szavaknál, ma csupán arról kívántalak értesíteni, mikép arra tökéltem magamat, hogy borostyánkői birtokomon a jövő feler. vagy már ez. hónapban, saját törzsnyájamban rövid tanfolyamot nyitok a juhtenyésztésből, gyakorlati mutatványokkal, melynek a juhok tartása, ápolása, és tenyésztése a gyapjú-ismével együtt, leendőek tárgyai, s akép rendeztetnék, hogy megfelelő szállás, élelmi és tandij mellett, alkalmat szolgáltatna pár hét rövid tartama alatt, ezen szaktenyésztés jelen álláspontjával megismerkedni.*) Mit gondolsz ? Egan Ede. * * * Üdvözlöm e szándékot. Kivánom, hogy ezen alkalmat minél többen használják fel s bár minél több helyen *) Bővebb értesítést levél utján nyerhetni Borostyánkő, per Szombathely. Szerk. és irányban szokásba jönne hazánkban, az oktatás és okulás terjesztésének e gyakorlati, s nem kétlem sikeres módja. Korizmics László Gazdasági levelek. XL. Kedves barátom! Hazánk, pénz dolgában, soha sem volt valami nagy bőségben. A pénzhiány nálunk, mondhatni állandó baj. Ne hidd, hogy ezen állapot esetleges. Megvoltak és megvannak a maga jó okai, és míg ezek létezni fognak, nem fogunk kivergődni ez örökölt és örömtelen helyzetből. Fordítsuk e levelet, ha neked is úgy tetszik, ezen idült baj okainak a fejtegetésére. Pénztelenségünk okai közt első helyen említem meg termelésünk flagráns egyoldalúságát. Nincs az európai műveltebb országok közt egy második, melyben az egyoldalúság, oly élesen lenne kifejezve mint nálunk. Hisz, tudod, hogy hazánkban csaknem minden ember földművelő, — de sőt az iparos is, kivált másod-, harmadrendű városainkban, amint csak teheti, azzá törekszik válni. És ez, barátom, igen nagy baj. Nagyobb, mint a legtöbben gondolják. Ezen állapotnak tulajdonítandó, éspedig elsősorban, pénztelenségünk. Neki köszönhetjük leginkább terményeink bizonytalan keretét, mód nélkül változó árait s iparczikkekbeni szükségeink fedezésének drága voltát. Míg ezen egyoldalú állapotból ki nem vergődünk, ne hidd és reményed barátom, hogy hagyományos pénzszegénységünkből kibontakozhassunk. Csak az iparnak aránylagos elterjedése és felvirágzásával jöhet közgazdasági életünkbe összhangzás és erszényünkbe idővel többecske pénz is. Nem szándékom hazánkat, ipar dolgában, hasonlításba hozni Európa elsőrendű országaival, aminek Anglia, Francziaország, Belgium és Németország, mert ezekkel szemben, vajmi picinyek vagyunk annyira picinyek, hogy a hasonlítás is merénynek lenne tekinthető. E helyett, csak azon országokkal vonom meg a párvonalt, melyek velünk, egy és ugyanazon birodalomhoz, és vámterülethez tartoznak.51