Gazdasági Lapok, 1867 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-18 / 51. szám

Pest, 1867. December 18. XIX. évi folyam 2-ik fele. SAZDASÁGI LAP A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,,Hozzunk mezei gazdaságiakba mielőbb helyes arányokat.“ . . . Megjelennek e lapok minden szerdán 1 ’/_—2 f­­t. ; tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., 1 2 í* félévre 5 ft. neg­yed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. · Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén­­(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s­­ egyéb levelek is intézendők.­­ Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Iborostyán»kő 1867 novemberben. Kedves barátom! Egyre tanítják, hogy „a tudomány — hatalom.“ De csak is azon tudomány nemz hatalmat, mely a név teste és vérébe mélyen behatva, mindenütt a haladás vndoran pezsgő életét kelti, mely naponkinti hivatásunk teendőit észszerű elvek szerint alakítja át;a visszaéléseket megszünteti; a hasznos tevékenységnek uj, eddig haszná­latlan forrásait nyitja meg, s ezeknek szabad fejlését czél­­szerű­ törvényekkel segíti elő. Neve e tudománynak — nemzeti műveltség. Ha nem tévedek, ennek fejlődési folyamát a követ­kező főmozzanatok jelezik: Derék szakismeretek megszerzése. A tőke és szakismeretek társulása, a régi vállalatok ki­aknázása és újabbak teremtésére, miáltal a nemzet értékei szaporodnak és sokszoroztasak. Az érdektársak szabad egyesülése a czélszerű előter­jesztések megvitatására a törvényhozás számára, minek folytán a nemzet képviseletében, a nemzet különféle érde­keinek képviseltetése is mindinkább kifejezést találand. Tehát kedves barátom! szakismeret mindenek előtt, és a nemzeti műveltség minden szakában ! A tények azonban beszélőbbek lévén szavaknál, ma csupán arról kívántalak értesíteni, mikép arra tökéltem magamat, hogy borostyánkői birtokomon a jövő feler. vagy már ez. hónapban, saját törzsnyájamban rövid tanfolyamot nyi­tok a juhtenyésztésből, gyakorlati mutatványokkal, melynek a juhok tartása, ápolása, és tenyésztése a gyapjú-ismével együtt, leendőek tárgyai, s akép rendeztetnék, hogy meg­felelő szállás, élelmi és tandij mellett, alkalmat szolgál­tatna pár hét rövid tartama alatt, ezen szaktenyésztés je­len álláspontjával megismerkedni.*) Mit gondolsz ? Egan Ede. * * * Üdvözlöm e szándékot. Kivánom, hogy ezen alkal­mat minél többen használják fel s bár minél több helyen *) Bővebb értesítést levél utján nyerhetni Borostyánkő, per Szombathely. Sz­er­k.­ és irányban szokásba jönne hazánkban, az oktatás és okulás terjesztésének e gyakorlati, s nem kétlem sikeres módja. Korizmics László Gazdasági levelek. XL. Kedves barátom! Hazánk, pénz dolgában, soha sem volt valami nagy bőségben. A pénz­hiány nálunk, mondhatni állandó baj. Ne hidd, hogy ezen állapot esetleges. Megvoltak és meg­vannak a maga jó okai, és míg ezek létezni fognak, nem fogunk kivergődni ez örökölt és örömtelen helyzetből. Fordítsuk e levelet, ha neked is úgy tetszik, ezen idült baj okainak a fejtegetésére. Pénztelenségünk okai közt első helyen említem meg termelésünk flagráns egyoldalúságát. Nincs az európai műveltebb országok közt egy második, melyben az egy­oldalúság, oly élesen lenne kifejezve mint nálunk. Hisz, tudod, hogy hazánkban csaknem minden ember földmű­velő, — de sőt az iparos is, kivált másod-, harmadrendű városainkban, a­mint csak teheti, azzá törekszik válni. És ez, barátom, igen nagy baj. Nagyobb, mint a legtöbben gondolják. Ezen állapotnak tulajdonítandó, és­pedig első­sorban, pénztelenségünk. Neki köszönhetjük leginkább terményeink bizonytalan keretét, mód nélkül változó árait s iparczikkekbeni szükségeink fedezésének drága voltát. Míg ezen egyoldalú állapotból ki nem ver­gődünk, ne hidd és reményed barátom, hogy hagyomá­nyos pénzszegénységünkből ki­bontakozhassunk. Csak az iparnak aránylagos elterjedése és felvirágzásával jöhet közgazdasági életünkbe összhangzás és erszényünkbe idő­vel többecske pénz is. Nem szándékom hazánkat, ipar dolgában, hasonlí­tásba hozni Európa elsőrendű országaival, a­minek An­glia, Francziaország, Belgium és Németország, mert ezekkel szemben, vajmi pic­inyek vagyunk­ annyira pi­­c­inyek, hogy a hasonlítás is merénynek lenne tekinthető. E helyett, csak azon országokkal vonom meg a pár­­vonalt, melyek velünk, egy és ugyanazon birodalomhoz, és vámterülethez tartoznak.51

Next