Gazdasági Lapok, 1869 (21. évfolyam, 16-52. szám)
1869-12-08 / 49. szám
Pest, 1869. decz. 8. XXI. évi folyam II. fele. GAZDA A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden szerdán ig2—2 tömött ivén Előfizetési dij : egész évre 10 forint, félévre 5 forint negyed évre 2 ft 50 kr. ujpénzben. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.1''' f í Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy í a könyvkereskedésekben. Vidéken : minden m. kir. postahivatalnál, í a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett í í levelekben. ' Szerkesztőség: í í í a M. Gazd. Egyesület köztelkén díj (üllői úti 1& szám), hova a tudósítások si egyéb levelek is intézendők. A k.-szolnokiűegyei gazdasági egylet véleménye a földadóreform tárgyában. Az egyenes adókat illető véleményadásra felhívott szakbizottmány földadó albizottsága által egyletünk a végett kerestetett meg, közölné s terjesztené elő nézeteit a földadóreformot illetőleg, és általánosságban úgy, mint az albizottság által közlött kérdőpontokhoz alkalmazkodva felállított elveit hozná tudomására. Egyletünk a felhívásnak teljes készséggel engedve, a nagy horderejű kérdést beható tanácskozása tárgyává téve, mert teljesen át van hatva azon meggyőződéstől, miként a földadóreform helyes vagy elhibázott keresztülvitele oly határozó befolyással bízand úgy nemzetgazdászatunkra, mint annak éltető tényezőjére, egyes gazdáink életkérdésére, miszerint tétovázás nélkül állíthatni véljük, hogy a követendő eljárás mikéntje, nemzetgazdászatunk jövő felvirágzása, vagy annak teljes végromlása felett vetendi el a kockát. Minden államban méltán főtekintet s féltékeny figyelem tárgya a földadónak lehetőleg a megadóztatott tőke ■ értékéhez mért alacsony kiszabása, s annak igazságosan egyenlő kivetése. Minden állam törvényhozói kell hogy szigorúan szem előtt tartsák azon megdönthetlen igazságot, melyet mi is meggyőződésünk ténye elsmerünk, miként az állam anyagi jólétét az egyesek anyagi jóléte eszközli. És ha e tételt elfogadjuk s ha ily jólét biztosítására őszintén törekedünk, lehetetlen főként nagy súlyt nem fektetnünk , a földadó biztosan egyenletes kivetésére s annak a lehetőségig eszközölhető kevesbítésére. A föld lévén ugyanis az összes adók legreálisabb alapja, s határozottan ez kölcsönözvén a más adónemeknek életet, ha ennek adóképessége a túlterheltetés által ingadozóvá tétetik, biztosan megzavarja az egész állam jövedelmi forrás életképességét, s magát a tőkét támadván meg, ennek folytonos apadásával végre helyrehozhatlan zavart idéz elő. Nagy súly, s nagy figyelem helyezendő a földadó érdekeire pedig épen nálunk Magyarországon, ahol az ipar csak kezdetleges állapotban sínylik, olcsó tőkéink hiányoznak, szállítási eszközeink nem kielégítők, szóval nélkülözzük a gazdászat támogatására, emelésére szolgáló tényezőket, s még is a jelenlegi földadó kataszter alapján meghatározott tiszta jövedelem tényleg csak a legjobb években, s ekkor is alig elérhető magasságra van határozva s e tényleg alig elérhető magas jövedelemnek 29 — 32 s a mellékegyenes adónemek hozzászámításával 42/45°/0 fizettetik adóba, — holott Angliában, hol a gazdászat oly magas fokán áll az előhaladottságnak, a tiszta jövedelem 63/4°/0, Francziaországban, hol a gazdászat emelésére szolgáló minden tényezők virágoznak, a tiszta jövedelem 74 százaléka teszi az adó összegét. Oroszországban, hol egy □ mértföldre körülbelül 650 lakos számittatik, minden egyes lakosra 675 forint, Ausztriában pedig, hol minden mértföldre 3014 lakos számittatik, minden egyes lakosra 10 frt adó esik. Igenis nagy figyelem fordítandó nálunk a földadót fizetők érdekeire, mert biztosan véljük állíthatni, miként a gazdák, a földbirtokosok nagy része ma már tőkéjét fogyasztja. Kényszerítve vannak ezt tenni egyrészt a földadó rendkívüli magassága, másrészt annak egyenetlen kivetése miatt. Csak körül kell kissé tekintenünk s a jelenlegi gazdászati rendszert összehasonlítani azzal, mi ezelőtt 10 —15 évvel dívott, az akkor még látható tér és legelők mind felszántva, az akkor létezett számos gulyák, ménesek legelője mind bevetve, s miért? mert gazdáink, hogy terhes adójukat leróni képesek lehessenek, kénytelenek voltak ezt a rövidebb idő alatti pénznyerés tekintetébőltenni, s ennek következménye az, hogy főleg szarvasmarha s lótenyésztésünk roppant visszaesésben szenved, ennek következése az, hogy a szántás alatti földek legnagyobb része, a fentebb mondott ok miatt, nékülözvén az okszerű használási rendszert, termő ereje értékének rovására erőszakoltatik ki, s a gazdászat nagy részben magtermelésre hashroztatván s ez által vészthozólag egyoldalúvá válván, a tőke fogyasztatik. A valóban tul magas földadó azért is nyomasztó birtokosainkra, mert míg a többi adók nagyobb részét az adót fizető másra hárítja át, mint például a házadónál a háztulajdonos áthárítja lakóira, az iparos, kereskedő azokra, kik készítményeiket, eladó portékáikat megveszik.