Gazdasági Lapok, 1869 (21. évfolyam, 16-52. szám)
1869-09-15 / 37. szám
A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb Helyes arányokat.“ Megjlennek e lapok minden szerdán 1'/2—2 tömött ivén Előfizetési dij : egész évre 10 forint, 1 félévre 5 forint negyed évre 2 ft 50 kr. ujpénzben. Szerkesztőség: ír a M. Gazd. Egyesület köztelkén(üllői út, 12. szám), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. Geológiai tájképek Beregmegyéből. (Vége.) A mész, kőszén, vas és harmadkori agyag. Ahol a civilisatió három fő feltétele a mész, kőszén és vas megvan, ott az ipar kifejlődésének biztos alapja sem hiányzik. Mind a három Bereg megyében bőségesen találtatik s részben már értékesítést is nyert. A mész találtatik Munkácstól észak felé 2 mértföldnyi távolságban meglehetős nagyságú telepekben Juramész alakban, melynek felsőbb rétegei némileg szarukővel (Holstein) vannak átnőve, az alsóbbak azonban kitűnő építési anyagot szolgáltatnak a környék részére. A kőszén, barnaszén (lignit) minőségben a megye számos helyein találtatik, melyen még a faszervek tisztán kivehetők. Ezek kevés bitumentartalmúak és miután a megyének 42°/C-je erdőállomány, még igen távol van az idő, mely a kőszénre fog szorulni; mindazonáltal ez esetre is biztosítva látszik lenni, mert azon rétegek, melyeken nyugszik, használható kőszénre is engednek reményt, föltéve, hogy az aknaszerű mívelés kifizetné magát. A két előbbinek méltó társa a vas. Ez azon ipartermék, mely valamely nemzet műveltségének legbiztosabb emeltyűje, mert láttunk már nemzeteket ennek segítségével és tökéletesedésével felemelkedni, míg mások az arany közepette elsülyedtek. A vas a gyakorlati életben számos alkalmazásban részesül és főleg a mezőgazdaság annak tökéletesedésével lényeges előhaladást tehet; ez okból gondoskodott talán arról a természet oly nagy mennyiségben, hogy az embert mintegy utalja annak feldolgozására. Bereg megyében ez érez részint fészkesen, melynek némelyikéből néha több száz mérő kikerül, részint néhány lábnyi vastag rétegekben jön elő. A vasércznek ezen bősége már régi időkben felhasználtatott nálunk, jóllehet e részbeni írásbeli adataink csak 1642 ik évig terjednek, midőn Rákóczy, kinek itt kiterjedt birtokai valának , kovácsoltatott fegyvert magának és bilincset ellenesnek; azonban, azon körülmény, hogy a megye több részén vassalak találtatik, azt látszik bizonyítani, hogy 14-ik század virágzó magyar vasforgalomban szintén része lehetett. A vasércz különféle faja fordul elő a megyében rendesen a trachyt —, trachyttuff és trachyt conglomeratban, — agyagvaskő, felopál, chloropál sok helyütt a Szenyák nevű hegyben egy uj képletű agyagvaskő számos levéllenyomatokkal és a szuszkói határban agyagos vaspát (Spharosiderit) találtatik. A vaskő két kohóban a frigyesfalvi és a hátmegiben olvasztatik évenkinti 10 000 mázsa termeléssel fémmé. A vastartalom 18°/.. — Jó szolgálatot tesz ennek a fentebb leírt mészkő, mely az olvasztásnál ömlesztőszerül használtatik. A vastermelés egyike azon iparoknak, melyek eltekintve az egyenes, a gyártásból eredményező haszontól, tetemes mennyiségű faszenet, tehát oly anyagot értékesít, mely ezen a közlekedési gyapontoktól távol eső helyzetünkben csak bajosan vagy épen nem volna értékesíthető, továbbá nagy mennyiségű életnemű, mely a munkások által fogyasztatik, nyer értéket. A nyújtott vason kivül az öntött műáruk is jóhirnek és kelendőségnek örvendenek. A harmadkorú agyag szintén több helyütt előfordul, melynek némely részeiből sós forrásokat látunk előtörni, a kincstár azokat azonban mint nem kielégítőket, nem mivelteti. A Simke A beregmegyei földtani formatiónak kétségtelen legérdekesebb tagja a timkő, melynek feldolgozásából ered a kereskedésben is ismeretes dupplasó a munkácsi kali-timsó. Ezen timkőtelepek Beregszász mellett Szernyemocsártól Muzsalyig mintegy 12 □ mértföldnyi területet, foglalnak el, s a rhyolithtal kapcsolatban fordul elő. Nincsen semmi kétség, hogy ezen Bereg megyének közgazdaságára oly fontos timkőtelepek a tűz által, valószínűleg a kénsav befolyása által képeztettek, azonban korára nézve a rhyolithnál ifjabb, a negyedkorban emeltettek. Kőzete részint porózus részint tömör sok csillogó kristályokkal. A timkőben előforduló kristályok az úgynevezett Alunit, mely a tulajdonképi kaliumsót adja. Előfizethetni lesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedőekben. Vidéken : minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben.