Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)
1871-01-01 / 1. szám
4 év alkonyatán, csupán annyit szabadjon e szerény hasábok közt felemlítenem, hogy a kegyetlen háború sajnos következményét immár a letűnt bő esztendő nagy termésének daczára mi is érezzük. Orvosolni hittük régi hajainkat az Ég áldása után, s ime a mostanihoz alig hasonló pangásnak vagyunk kitéve, s pénzzavarunk máris oly sokra hágott, hogy napi kiadásaink csak legmegfeszítőbb combinatiókkal fedezhetők. Hogy a magyar gazdának derekasan meg kell e küzdeni az idei megfordult természetű időjárással, azt a hűven beérkezett tudósításokból a különböző évszakon át, tudtuk , de ez nem minden bajunk. Éppen e sok baj okozza, hogy e lapok kezdettől vallott alapelvének, a múlhatlanul szükséges, és mezőgazdaságunkban érzékenyen követelt helyes arányokat megvalósulni vagy éppen nem, vagy csak vajúdni tapasztaljuk. És e miatt a földmivelő osztály naponkénti elszegényedése, hanyatlása észlelhető — haladás helyett — mely, mint írva van, a nemzettest hervadását vonja maga után. Hosszúra kellene nyújtanom a fogyatkozásokat elsoroló fonalat! mik kibontakozásunk útjába gördülnek, mert ezek feltalálhatók a törvénykezési, nevelési, adóztatási és közlekedési rendszerünk minden osztályzatában kisebbnagyobb mérvben egyaránt. Ki merné állítani, hogy hiányos és költséges igazságszolgáltatás mellett egy ország felvirágzása várható ? Pedig megszámlálhatlan a visszaélések sokasága, melyeken valóban példás jellemű és szakavatott igazságügyérünk hazafias jóakarata hajótörést szenved. Hány szomorú példát lehetne felhozni, midőn a gyújtogató, fosztogató, sőt szándékos gyilkos a sikamlós első bíróság jegén könnyen átcsúszik. Ha mindezt egy hozzánk letelepülni vágyó külföldi tőkepénzes látja (amint látja és tapasztalja is), akkor ki az oka, ha a kezdetben hozzánk vágyó tőkepénzes undorral fordul el tőlünk. Hát népnevelési ügyünkkel hogy állunk? Nem-e a nép tudatlanságának kopár sivatagján szárad el a sok jó tanács és üdvös tervezetnek éket adó gyökere! Anélkül, hogy jóslatilag mernénk e tárgyban felszólalni, mégis tartózkodás nélkül ki merjük mondani, hogy az 1868-diki népnevelési törvény, úgy mint az az életnek átadatott, aligha fogja alsó népünket a kellő révpartra juttatni, mert nem elég az, itt-ott eredményeket mutatni fel, anélkül, hogy a többségre is ráillenék az. Voltak nálunk már az előtt szétszórva egyes kitűnő elemi iskolák, s mégsem jutott senkinek eszébe hazánk népiskolai ügyét még csak a középszerűség osztályába is sorozni. Hazánk és más culturnépek közt az alsó réteget tekintve még olyat létez, melynek csak némi betöltése is óriási mérvben veszi igénybe erőnket. Ha majd az iskolába járó kötelezettek kivétel nélkül élvezni fogják az iskolai áldásnak malasztját, ha a felekezeti és községi iskolák közt el fog enyészni minden válaszfal, mely most csak a gyűlölség, pártoskodás minden erkölcsöt megmételyező módjával kívánja a maga érdekét a másik fölé emelni; és ha mindezek után néptanítóink oly javadalmazás és kiképeztetésnek örvendhetnek, hogy mint valódi apostolok a népnevelési hivatást betölthetik, csak akkor fognak a mezei iparra is, mint valósággal hasznosan beruházott szellemi tőkék tekintethetni, melyekből a leggazdagabb kamat fog a nemzet életerébe visszafolyni. Adóztatásunk hiányaira vonatkozólag, anélkül, hogy nagyobb feneket kerekítenénk e legnagyobb bajunk elsorolására, annak hiányos voltát leginkább bevilágítja azon költség, mit az adó behajtása végett tenni kényteleníttetünk, mely oly nagy, hogy e nemben minden államot túlhaladunk Európában. Ugyanis az egyenes és közvetett adó behajtatása: Angliában igénybe vett az adóösszegből 7.4°Met. Francziaországban „ „ r 13.9 „ És nálunk „ „ „ 32.0 „ Látjuk a kérlelhetlen számokból, hogy mi vagyunk az utolsó állam, mert hogy 151.508,196 frtot behajthassunk, 49 422,349 frtot adunk ki behajtási költség fejében. És hogy e részben a baj folyton növekedik, kiderül onnan, hogy például 1868-ban, míg a jövedék kezelés 2.117,134 frtba került, most 6.008,631 frtot vett igénybe, miből csak 85,553 frt fordíttatott új építkezésre, a többi mind tisztán kezelési teher, tehát csaknem 3 annyi, mint 2 év előtt. Szintoly szembetűnő részarányban állanak a közvetett adók is: Anglia közvetett adója az egyenes adóhoz arányosítva 25.7°|o. Francziaországé „ „ „ „ 25.1°|o. És Magyarországé „ „ „ „ 46.0°|o. Mi elég világosan mutatja azt, hogy minél miveltebb és gazdagabb az ország, annál kisebb ével szerepelnek annak adójában a közvetett adók, de kitűnik e számok mellett az is, hogy e tekintetben még Oroszországnál is hátrább állunk. Megérintsem-e közlekedésünk roppant fogyatkozását vizen és szárazon. Valahogy félre ne értessem, nem óceáni vízről van szó, mert Fiume és a Fekete-tenger még sokáig nem láthatók általunk. Csak a határaink közé szorult kisebb-nagyobb folyóinkat értem, melyek maholnap kívánatosabb lenne, ha nem volnának, mivel azon sok sanyaruság, meg mérketlen veszteség, melyet azok rokonczátlansága, a könnyelműen kezelt töltések pusztulása miatt nagy terjedelmű birtokokra áraszt, már-már elviselhetetlenné vált, mivel nem egyedül a föld terményét látjuk a vad elem által megsemmisíttetni, hanem a határtalan faggatásokon kívül a beruházott nagy tőkések sokasága, a föld elvadulása és hosszú évek során terméketlen állapotba jutása az, mit a gondatlan kezelés von maga után. Gondatlannak mondjuk, mivel lehet-e egyébnek nevezni azon kezelést, hogy a töltést építeni vállalkozó az országtól egy megszabott összeget vesz fel bizonyos töltés kiépítésére, s ez, hogy lehető sokat nyerjen, annak felét ígéri a munkásnak, ki az új viszonyok számba vétele szerint az ígért bérre nem vállalkozik, s így végrehajtatlan marad a vidék megvédésére szolgáló gát, és ily készületlenségben éri az árvíz a gátat. Nem kevesebb sóhaj fűződik száraz közlekedésünkhöz, melynek talaja megszűnt összefüggő tömeg lenni, mivel a tartós szétázás miatt utainkon kocsi át nem hatolhat. Jaj annak, kit a végzet e vidék egyik félreeső tanyavagy falujába tapasztott, ha csak léghajója vagy galambpostája nincs, el van szigetelve a világtól, mint ez időszerűit a porosz hadaktól bekerítettek. Poroszországban „ „ n l?,.6 Ausztriában „ „ „ . 14.0 „ Oroszországban „ r „ 15.5 „ Ausztriáé „ „ „ „ 32.4°J0. Oroszországé „ ,, „ „ 37.3610.