Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1871-01-01 / 1. szám

4 év alkonyatán,­­ csupán annyit szabadjon e szerény hasábok közt felemlítenem, hogy a kegyetlen háború saj­nos következményét immár a letűnt bő esztendő nagy ter­mésének daczára mi is érezzük. Orvosolni hittük régi hajainkat az Ég áldása után, s ime a mostanihoz alig hasonló pangásnak vagyunk kitéve, s pénzzavarunk már­is oly sokra hágott, hogy napi kiadásaink csak legmeg­­feszítőbb combinatiókkal fedezhetők. Hogy a magyar gazdának derekasan meg kell e küz­deni az idei megfordult természetű időjárással, azt a hűven beérkezett tudósításokból a különböző évszakon át, tudtuk , de ez nem minden bajunk. Éppen e sok baj okozza, hogy e lapok kezdettől vallott alapelvének, a múlhatlanul szük­séges, és mezőgazdaságunkban érzékenyen követelt h­e­­lyes arányokat megvalósulni vagy éppen nem, vagy csak vajúdni tapasztaljuk. És e miatt a földmivelő osztály naponkénti elszegényedése, hanyatlása észlelhető — hala­dás helyett — mely, mint írva van, a nemzettest hervadá­­sát vonja maga után.­­ Hosszúra kellene nyújtanom a fogyatkozásokat elso­roló fonalat! mik kibontakozásunk útjába gördülnek, mert ezek feltalálhatók a törvénykezési, nevelési, adóztatási és közlekedési rendszerünk minden osztályzatában kisebb­­nagyobb mérvben egyaránt. Ki merné állítani, hogy hiányos és költséges igazság­szolgáltatás mellett egy ország felvirágzása várható ? Pedig megszámlálh­atlan a visszaélések sokasága, melyeken valóban példás jellemű és szakavatott igazságügyérünk hazafias jóakarata hajótörést szenved. Hány szomorú pél­dát lehetne felhozni, midőn a gyújtogató, fosztogató, sőt szándékos gyilkos a sikamlós első bíróság jegén könnyen átcsúszik. Ha mindezt egy hozzánk letelepülni vágyó kül­földi tőkepénzes látja (a­mint látja és tapasztalja is), akkor ki az oka, ha a kezdetben hozzánk vágyó tőkepénzes undorral fordul el tőlünk. Hát népnevelési ügyünkkel hogy állunk? Nem-e a nép tudatlanságának kopár sivatagján szárad el a sok jó tanács és üdvös tervezetnek ék­et adó gyökere! A­nélkül, hogy jóslatilag mernénk e tárgyban felszólalni, mégis tar­tózkodás nélkül ki merjük mondani, hogy az 1868-diki népnevelési törvény, úgy mint az az életnek átadatott, aligha fogja alsó népünket a kellő révpartra juttatni, mert nem elég az, itt-ott eredményeket mutatni fel, a­nélkül, hogy a többségre is ráillenék az. Voltak nálunk már az előtt szétszórva egyes kitűnő elemi iskolák, s még­sem jutott senkinek eszébe hazánk népiskolai ügyét még csak a középszerűség osztályába is sorozni. Hazánk és más culturnépek közt az alsó réteget tekintve még oly­at létez, melynek csak némi betöltése is óriási mérvben veszi igénybe erőnket. Ha majd az iskolába járó kötelezettek kivétel nélkül élvezni fogják az iskolai áldásnak malasztját, ha a feleke­zeti és községi iskolák közt el fog enyészni minden válasz­fal, mely most csak a gyűlölség, pártoskodás minden erkölcsöt megmételyező módjával kívánja a maga érdekét a másik fölé emelni; és ha mind­ezek után néptanítóink oly javadalmazás és kiképeztetésnek örvendhetnek, hogy mint valódi apostolok a népnevelési hivatást betölthetik,­­ csak akkor fognak a mezei iparra is, mint valósággal hasznosan beruházott szellemi tőkék tekintethetni, melyek­ből a leggazdagabb kamat fog a nemzet életerébe vissza­folyni. Adóztatásunk hiányaira vonatkozólag, a­nélkül, hogy nagyobb feneket kerekítenénk e legnagyobb bajunk elso­rolására, annak hiányos voltát leginkább bevilágítja azon költség, mit az adó behajtása végett tenni kénytelenítte­­tünk, mely oly nagy, hogy e nemben minden államot túl­haladunk Európában. Ugyanis az egyenes és közvetett adó behajtatása: Angliában igénybe vett az adóösszegből 7.4°Met. Francziaországban „ „ r 13.9 „ És nálunk „ „ „ 32.0 „ Látjuk a kérlelhetlen számokból, hogy mi vagyunk az utolsó állam, mert hogy 151.508,196 frtot behajthas­sunk, 49 422,349 frtot adunk ki behajtási költség fejében. És hogy e részben a baj folyton növekedik, kiderül onnan, hogy például 1868-ban, míg a jövedék kezelés 2.117,134 frtba került, most 6.008,631 frtot vett igénybe, miből csak 85,553 frt fordíttatott új építkezésre, a többi mind tisztán kezelési teher, tehát csaknem 3 annyi, mint 2 év előtt. Szintoly szembetűnő rész­arányban állanak a közve­tett adók is: Anglia közvetett adója az egyenes adóh­oz arányosítva 25.7°|o. Francziaországé „ „ „ „ 25.1°|o. És Magyarországé „ „ „ „ 46.0°|o. Mi elég világosan mutatja azt, hogy minél miveltebb és gazdagabb az ország, annál kisebb é­v­el szerepelnek annak adójában a közvetett adók, de kitűnik e számok mellett az is, hogy e tekintetben még Oroszországnál is hátrább állunk. Megérintsem-e közlekedésünk roppant fogyatkozását vizen és szárazon. Valahogy félre ne értessem, nem óceáni vízről van szó, mert Fiume és a Fekete-tenger még sokáig nem láthatók általunk. Csak a határaink közé szorult kisebb-nagyobb folyóinkat értem, melyek maholnap kívá­natosabb lenne, ha nem volnának, mivel azon sok sanya­­ruság, meg mérketlen veszteség, melyet azok rokonczát­­lansága, a könnyelműen kezelt töltések pusztulása miatt nagy terjedelmű birtokokra áraszt, már-már elviselhetetlenné vált, mivel nem egyedül a föld terményét látjuk a vad elem által megsemmisíttetni, hanem a határtalan faggatá­sokon kívül a beruházott nagy tőkések sokasága, a föld elvadulása és hosszú évek során terméketlen állapotba jutása az, mit a gondatlan kezelés von maga után. Gondat­lannak mondjuk, mivel lehet-e egyébnek nevezni azon kezelést, hogy a töltést építeni vállalkozó az országtól egy megszabott összeget vesz fel bizonyos töltés kiépítésére, s ez, hogy lehető sokat nyerjen, annak felét ígéri a munkás­nak, ki az új viszonyok számba vétele szerint az ígért bérre nem vállalkozik, s így végrehajtatlan marad a vidék megvédésére szolgáló gát, és ily készületlenségben éri az árvíz a gátat. Nem kevesebb sóhaj fűződik száraz közlekedésünk­höz, melynek talaja megszűnt összefüggő tömeg lenni, mivel a tartós szétázás miatt utainkon kocsi át nem hatol­hat. Jaj annak, kit a végzet e vidék egyik félreeső tanya­vagy falujába tapasztott, ha csak léghajója vagy galamb­postája nincs, el van szigetelve a világtól, mint ez idősze­rűit a porosz hadaktól bekerítettek. Poroszországban „ „ n l?,.6 Ausztriában „ „ „ . 14.0 „ Oroszországban „ r „ 15.5 „ Ausztriáé „ „ „ „ 32.4°J0. Oroszországé „ ,, „ „ 37.3610.

Next