Gazdasági Mérnök, 1879. január-december (3. évfolyam, 1-24. szám)

1879-07-15 / 14. szám

Harmadik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1879. julius II. GAZDASÁGI MÉRNÖK Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, Vill. kerület, Üllői út 24. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemé­nyek, úgyszintén az előfizetések és hirdetések is. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Szerkeszti és kiadja : GON­DA BÉLA. Hirdetési díj : Egyszeri beiktatásra egész oldal 30 frt. Féléves hirdetésnél 50 százalék, negyedévesnél 25 százalék árleengedés. NÉPSZERŰ FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT s A TEMESVIDÉKI MÉRNÖK- és ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE. TARTALOM: Artérfejlesztés a Temes-Bega völgyében (I.) Hervol Edétől. — A selyemtermelés Magyarországon (II.) — Gőzfű­rész fadön­­tésre (3 ábrával.) — Az aranka kiirtásáról. — Hasznos tudnivalóók (Tűzálló vakolat. Miképen lehet a ruhát vízhatlanná tenni? Miképen tarhatjuk el az ugorkát pár hónapon keresztül?) — Vegyes közlemények A székesfehérvári kiállítás berekesztése. A lipcsei gazd. gép­vásár. Pályázat mérnöki állomásra. A Rába-szabályozás. A poklai minta öntözési telep. Kiállítások 1879 ben a Ferencz-csatorna társulat közgyűlése.) — Hirdetések. Ártérfejlesztés a Temes-Bega völgyében." (Két közlemény). I. Valamint a folyók, patakok, és egyátalán a vizek szabályozása csak az utolsó évtizedben vett nálunk na­gyobb lendületet, úgy a szabályozással járó ártérfej­­lesztés is csak a legújabb időben foganatosíttatik. Történ­tek ugyan már a régebb időben is ártérfelvételek, de ezek a földszín magassági viszonyainak, és a vizek folyása természetének tanulmányozása nélkül inkább csak a víz­­állásos területek vagy mocsárok előtüntetésére szorít­koztak. A kincstári uradalom térképtárában találhatók oly helyszínrajzok, a­melyek már száz év előtt készültek, s a­melyekben a legnagyobb sőt egyszersmind a közép vízállásnak megfelelő területek is — természetesen csak látszat vagy bevallás után — megkülönböztető színek­kel vannak előtüntetve. Ezen látszat vagy bevallás utáni ártérfelvételt palatinicus eljárásának is nevezik, minthogy az efféle ártérmeghatározás a nádor (palatínus) által lett elrendelve. A­hol a folyamrendszer szabályozása, árterének szorosabb meghatározása előtt már végrehajtatott, ott az ártérfelvétel csak mint másodrendű munka vehető, a­mennyiben az csak a szabályozási költségek arányos kivetésére szolgál, a­hol azonban a szabályozás részére még pozitív terv nem létezik, de különösen ott, a­hol a szabályozás nemcsak ármentesítési, de egyszersmind vízlecsapolási és öntözési czélból is eszközöltetik, ott az ártérfejlesztést a legnagyobb figyelemmel, a czélnak megfelelőleg kell végrehajtani, a­mennyiben az az em­lített műveletek alapjául tekintendő. Ilyen alapvető műve­letet képezett az ártérfejlesztés a Rába szabályozásnál, hol a szabályozási terv annak alapján dolgoztatott ki. * Felolvastatott a Temesvidéki Mérnök- és Építész-Egylet 1879. évi február havi választmányi ülésében. A Temes-Bega völgyében az ártérfejlesztés meg­kezdése előtt egy átalános szabályozási előmunkálat már eszközöltetett, és e szerint a szabályozás már folyamat­ban is volt; az ártérfejlesztés tehát mint elkésett, utó­lagos művelet, kivitelére nézve másodrendű ügynek te­kintetett. Mindazáltal, ha tekintetbe vesszük, hogy az itt eszközölt ártérfejlesztés oly műveleti alapon történt, minővel eddigelé hazánkban egy hasonnemű munkálat sem rendelkezik, nem lehet eltagadni előnyeit, minden eddig máshol eszközölt ártérfejlesztés fölött. A Temes-Bega völgy ártérfejlesztésének ezen előnye a kataszteri­­ hüvelyk - 40 öl mértékű térképek ki­használásában áll, mert a­míg egyrészt ezen térképek lehetővé tették, hogy az árterület meghatározása a legkisebb költséggel és a lehető legnagyobb gyorsa­sággal volt eszközölhető, úgy a meghatározott árterület térszámítása, valósítása és osztályozása is nagy pontos­sággal és lehető könnyűséggel lett már nagyrészben végrehajtva, szóval ezen térképek felhasználása folytán lehetővé vált az itteni ártérfejlesztést a czélnak legin­kább megfelelő, és eddig máshol nem alkalmazott mód szerint eszközölni. Mint minden külső technikai műveletet, úgy az artér részletes felvételét is bizonyos előmunkálat előzi meg. Ezen előmunkálat itt a következőkben áll: 1. A részletes felvételhez szükséges kiindulási­ vagy alappontok megfejtezésében. 2. Az árterület legnagyobb vízmagasságainak kipu­­hatolásában vagyis a vízmagassági hálózat megállapí­tásában. Az első pontot illetőleg a Temes-Bega völgy ártér­fejlesztői már egy kész fix-pont hálózatot találtak­­. 1. a Képesy féle fix-pont hálózatot, a­melyet a szükség­hez képest csak kiterjeszteni kellett. Vízmagasságok szintén léteztek, de ezek csak tervezési szempontból és 23

Next