Gazdasági Mérnök, 1879. január-december (3. évfolyam, 1-24. szám)
1879-07-15 / 14. szám
Harmadik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1879. julius II. GAZDASÁGI MÉRNÖK Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, Vill. kerület, Üllői út 24. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, úgyszintén az előfizetések és hirdetések is. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Előfizetési díj : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Szerkeszti és kiadja : GONDA BÉLA. Hirdetési díj : Egyszeri beiktatásra egész oldal 30 frt. Féléves hirdetésnél 50 százalék, negyedévesnél 25 százalék árleengedés. NÉPSZERŰ FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT s A TEMESVIDÉKI MÉRNÖK- és ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE. TARTALOM: Artérfejlesztés a Temes-Bega völgyében (I.) Hervol Edétől. — A selyemtermelés Magyarországon (II.) — Gőzfűrész fadöntésre (3 ábrával.) — Az aranka kiirtásáról. — Hasznos tudnivalóók (Tűzálló vakolat. Miképen lehet a ruhát vízhatlanná tenni? Miképen tarhatjuk el az ugorkát pár hónapon keresztül?) — Vegyes közlemények A székesfehérvári kiállítás berekesztése. A lipcsei gazd. gépvásár. Pályázat mérnöki állomásra. A Rába-szabályozás. A poklai minta öntözési telep. Kiállítások 1879 ben a Ferencz-csatorna társulat közgyűlése.) — Hirdetések. Ártérfejlesztés a Temes-Bega völgyében." (Két közlemény). I. Valamint a folyók, patakok, és egyátalán a vizek szabályozása csak az utolsó évtizedben vett nálunk nagyobb lendületet, úgy a szabályozással járó ártérfejlesztés is csak a legújabb időben foganatosíttatik. Történtek ugyan már a régebb időben is ártérfelvételek, de ezek a földszín magassági viszonyainak, és a vizek folyása természetének tanulmányozása nélkül inkább csak a vízállásos területek vagy mocsárok előtüntetésére szorítkoztak. A kincstári uradalom térképtárában találhatók oly helyszínrajzok, amelyek már száz év előtt készültek, s amelyekben a legnagyobb sőt egyszersmind a közép vízállásnak megfelelő területek is — természetesen csak látszat vagy bevallás után — megkülönböztető színekkel vannak előtüntetve. Ezen látszat vagy bevallás utáni ártérfelvételt palatinicus eljárásának is nevezik, minthogy az efféle ártérmeghatározás a nádor (palatínus) által lett elrendelve. Ahol a folyamrendszer szabályozása, árterének szorosabb meghatározása előtt már végrehajtatott, ott az ártérfelvétel csak mint másodrendű munka vehető, amennyiben az csak a szabályozási költségek arányos kivetésére szolgál, ahol azonban a szabályozás részére még pozitív terv nem létezik, de különösen ott, ahol a szabályozás nemcsak ármentesítési, de egyszersmind vízlecsapolási és öntözési czélból is eszközöltetik, ott az ártérfejlesztést a legnagyobb figyelemmel, a czélnak megfelelőleg kell végrehajtani, amennyiben az az említett műveletek alapjául tekintendő. Ilyen alapvető műveletet képezett az ártérfejlesztés a Rába szabályozásnál, hol a szabályozási terv annak alapján dolgoztatott ki. * Felolvastatott a Temesvidéki Mérnök- és Építész-Egylet 1879. évi február havi választmányi ülésében. A Temes-Bega völgyében az ártérfejlesztés megkezdése előtt egy átalános szabályozási előmunkálat már eszközöltetett, és e szerint a szabályozás már folyamatban is volt; az ártérfejlesztés tehát mint elkésett, utólagos művelet, kivitelére nézve másodrendű ügynek tekintetett. Mindazáltal, ha tekintetbe vesszük, hogy az itt eszközölt ártérfejlesztés oly műveleti alapon történt, minővel eddigelé hazánkban egy hasonnemű munkálat sem rendelkezik, nem lehet eltagadni előnyeit, minden eddig máshol eszközölt ártérfejlesztés fölött. A Temes-Bega völgy ártérfejlesztésének ezen előnye a kataszteri hüvelyk - 40 öl mértékű térképek kihasználásában áll, mert amíg egyrészt ezen térképek lehetővé tették, hogy az árterület meghatározása a legkisebb költséggel és a lehető legnagyobb gyorsasággal volt eszközölhető, úgy a meghatározott árterület térszámítása, valósítása és osztályozása is nagy pontossággal és lehető könnyűséggel lett már nagyrészben végrehajtva, szóval ezen térképek felhasználása folytán lehetővé vált az itteni ártérfejlesztést a czélnak leginkább megfelelő, és eddig máshol nem alkalmazott mód szerint eszközölni. Mint minden külső technikai műveletet, úgy az artér részletes felvételét is bizonyos előmunkálat előzi meg. Ezen előmunkálat itt a következőkben áll: 1. A részletes felvételhez szükséges kiindulási vagy alappontok megfejtezésében. 2. Az árterület legnagyobb vízmagasságainak kipuhatolásában vagyis a vízmagassági hálózat megállapításában. Az első pontot illetőleg a Temes-Bega völgy ártérfejlesztői már egy kész fix-pont hálózatot találtak. 1. a Képesy féle fix-pont hálózatot, amelyet a szükséghez képest csak kiterjeszteni kellett. Vízmagasságok szintén léteztek, de ezek csak tervezési szempontból és 23