Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1880-07-15 / 29. szám
Negyedik évfolyam. 29. szám. Budapest, 1880. Iu GAZDASÁGI MÉRNÖK Szerkesztőségi kiadóhivatal BUDAPEST, Üllői út 4. KÖRÉBŐL. EGYSZERSMIND A TISZA VÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műegyetemi m. tanár. Előfizetési ár: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. MEZŐGAZDASÁG, VÍZHASZNOSÍTÁS, IPAR ÉS FORGALOM Kilátásaink. Nehéz körülmények, kedvezőtlen viszonyok önsúlya nehezedett éveken át összes közgazdasági életünkre. — Már már az általános elszegényedés rémképe lebegett sokak előtt, midőn a szunnyadó elemek az önsegély ösztönétől hajtva, életre keltek, s megindult országszerte a mozgalom, társadalomban úgy, mint a kormányban, mezőgazdasági, ipari és forgalmi viszonyaink javítására. Azok a tanácskozások, amelyek az országos gazdasági egyesület kebelében a mezőgazdaság egyes ágainak emelése czéljából tartottak, maradandó nyomokat hagytak maguk után s országszerte fölkelték e fontos ügy iránt az éveken át szunnyadó érdekeltséget. A hitelviszonyok javulása, az ország hitelképességének az emelkedése maga után vonta a külföldi tőkék beözönlését, s a vállalkozási kedv — lassú bár, de erősnek és tartósnak mutatkozó — életre keltét. S a hitelviszonyok ilyetén kedvező alakulása bizonyára nagy lendületet fog adni nemcsak a különböző irányú vállalkozási kedvnek, de és éppen ez által a mezőgazdaság, ipar és forgalom fejlődésének előmozdításában is hathatós tényező leend. Azok a bankok és részvénytársaságok ugyanis, melyek olcsó mezőgazdasági hitel nyújtását, vicinális vasutak építését, gyárak létesítését, gabonatárházak építését stb. tűzték feladatukul, s már részint megalakultak, részint csak a kezdeményezés stádiumában vannak, mind oly kedvező jelenségek, melyek egy jobb jövőre nyújtanak kilátást. Az iparosok körében szintén megindult a mozgalom, iparviszonyaink javítására, s úgy az állam, mint a társadalom rálépett immár arra a helyes útra, amely kellő kitartás és továbbfejlesztés által lehetővé teszi majd egy életerős magyar ipar kifejlődését. S ez kétségtelenül igen jó hatással lesz mezőgazdaságunkra is, mert az elvitathatatlan tény, hogy a mezőgazdaság és ipar kölcsönhatása mind a kettőt jobb létre segíti s különösen a gazdasági ipar kellő kifejlődése úgyszólván életföltétele a mezei gazdálkodás "sikerének és megfelelő jövedelmezőségének. E téren főként a mezőgazdasági termények ipari feldolgozása az, amire fősúly fektetendő, hogy ne pusztán nyers terményeket vigyünk a piaczra, de — ami sokkal jutalmazóbb — ezeket iparczikkekké feldolgozva bocsássuk áruba. Az iparnak ez az ága — az egy malomipart kivéve, amely világszerte elismert tekintélynek örvend — még csaknem teljesen el van hanyagolva, pedig oly nemzeti tőke fekszik benne, melyet igen nagy kár holtan hevertetni. Forgalmi viszonyaink javítása érdekében szintén igen élénk mozgalom indult meg, s úgy a kormány, mint egyes ügybuzgó egyének és testületek melegen felkarolták mindazon életrevaló eszméket, amelyek forgalmi viszonyaink javítását czélozzák. Ide kell sorolnunk az első erdélyi és a tiszavidéki vasút megváltását, a Dunán levő hajózási akadályok elhárítását, a lánchajózás behozatalára vonatkozó előintézkedéseket, a vukovár-samóczi hajózó csatorna kiépítése s a Száva és Kulpa hajózhatóvá tételére vonatkozó tervezeteket, s más, különösen mezőgazdasági szempontból fontos vízi utak létesítését. A jó termés, amely annyi szűk esztendő után végre beköszöntött, az annyi csapással, sőt valóban nyomorral küzdő mezei gazdálkodást is bizonyára új életre keltendő. E téren különösen a talajjavítás és marhatenyésztés az, amely nagyobb befektetéseket igényel, mert ez a kettő az alapja a helyes irányú mezei gazdálkodásnak. Ne a birtok terjedelmének a nagyobbítására, de sokkal inkább a meglevőnek 29