Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-21 / 43. szám

GAZDASÁGI MÉRNÖK. A közmunka- és közlekedési minisztérium ilyetén részle-­­­ges újjá­szervezését részünkről őszinte örömmel üdvözöljük ugyan, szükségesnek tartjuk azonban kijelenteni, hogy ama nagy és fontos feladatokhoz mértten, a­melyek e téren a kor­mányra várnak, sem a tervezett műszaki tanács felállításában, sem a vasúti és hajózási felügyelőség feloszlatásában nem talá­lunk semmi biztosítékot arra nézve, hogy a nevezett minisz­térium végre-valahára csakugyan az alkotás terére akar lépni, s különösen a vízrendezés szempontjából ez újjászervezés épen nem bír valami kiváló fontossággal, mert a tervbe vett műszaki tanács csak az u. n. folyó ügyek czél­­szerű elintézésére van hivatva, nem pedig azon irányelvek megállapítására, a­melyek vízi ügyeink kezelése terén úgy technikai mint administratív tekintetben szükségeseknek mu­tatkoznak. Épen ezért szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy víz­rendezésünk állami szervezésére vonatkozó javaslatunkat a közmunka- és közi­­minisztérium ezen részleges újjá­szervezése után is fentartjuk, mert meg vagyunk arról győződve, hogy az­­ e téren megoldásra váró nagyfontosságú feladatok csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha egy független és elfogulatlan szak­értő testület veszi kezébe ezen ügy kezelését, ez állapítja meg­­ a vízrendezés terén követendő irányelveket, a teendők sor­rendjét és mikéntjét stb.* * * II. Értekezlet a hazai ipar állami támogatása ügyében. A hazai iparnak állami kedvezményekben való része­sítése tárgyában e héten folytattatott a tanácskozás a, föld­művelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban. Ez al­kalommal azon kívánalmak tárgyaltattak, melyeket a Wahr­­mann Mór elnöklete alatt tőkepénzesekből alakult s több­­rendbeli gyáripari vállalat létesítését czélzó társulat és az orsz. magyar iparegyesület terjesztettek a kormány elé. Az értekezlet eredményét röviden a következőkben fog­laljuk össze: Egész gyárnak, teljes felszerelésével leendő áttelepítése esetében a gépek után fizetett vámnak a magyar kincstárra eső része visszatérítendő. Az értekezlet által korábbi üléseiben megnevezett gyáriparágak gépei és géprészletei számára, a­mennyiben ok­mányokkal igazoltatik, hogy ezeknek okvetlen külföldről való beszerzése szükséges, a kormánynak facultatív felhatalmazás adandó, hogy esetről esetre a magyar kincstárra eső rész te­kintetében vámkedvezményt engedjen. A kormánynak felhatalmazás nyúttassék arra, hogy kincstári telkeket a korábbi tárgyalásokban megjelölt ipar­ágak gyártelepeinek létesítéséhez és az azokhoz tartozó mun­­kás-kolóniákhoz kedvezmények mellett, esetleg ingyen is hasz­nálatul átengedhesse. Az ipari czélokra szükséges telkek kisajátítása tekin­tetében kifejezett kívánalomra vonatkozólag az értekezlet konstatálja, hogy ez szoros összefüggésben áll a vízi, vasúti és iparjoggal és ez oly törvényhozási reformot igényel, mely a jelen értekezlet keretében meg nem oldható ; a fenforgó jelen igen fontos kérdések törvényhozási útán leendő megol­dására a kormány figyelmét felhívja. A kormány, az ipar fejlesztése czéljából a szállítási tariffákat is használja fel s ennélfogva a közgazdasági mi­nisztérium a vasúti tariffák megállapításánál közvetlen befo­lyást gyakoroljon; továbbá fakultatív meghatalmazást kíván a kormánynak adatni a czélból, hogy egyes forgalmi tár­gyaknak külön szállítási előnyöket nyújthasson. Az állami szükségletek, továbbá a törvényhatóságok, vasutak s minden oly intézet és testület szükségletei, melyre a kormánynak befolyása van, a hazai ipar által fedeztesse­nek. A­mennyiben a hazai ipar az eddig szokásos ajánlati versenytárgyalás mellett kielégítő eredményre nem vezetne, a kormánynak felhatalmazás nyújtandó, hogy a verseny ki­zárásával, egyes vállalkozókkal szerződésre léphessen. Mindezen intézkedések keresztülvitele c céljából egy központi szervezet létesítendő, mely a hatósági szükségletek minőségét és mennyiségét, továbbá a hazai iparnak előállí­tási képességét folytonos evidentiában tartja, s úgy a szál­lítási pályázatokat, mint a történt megrendeléseket nyilvá­nosságra hozza. A­mi a hazai iparnak jutalmak, esetleg kölcsönök en­gedélyezése által leendő fejlesztési ügyét illeti, az értekezlet elégségesnek tartja, ha a kormány felmerülő egyes esetek­ben a budget körében tesz intézkedéseket. Kiviteli prémiu­mok nemzetközi szerződéseink értelmében nem engedélyez­­hetők. Az állam részvételét ily iparvállalatok alapításánál az értekezlet nem tartja pártolandónak, sem azt, hogy egyes gyáraknak kamatbiztosítás czímén bizonyos éveken át pozi­tív kedvezmények adassanak. Nem óhajtja pedig a kamat­­biztosítást azért, mert ennek engedélyezésével a törvényho­zás a priori már elvben elismerné azt, hogy nálunk hosszú évek során át bizonyos ipart űzni nem lehet. Ezek után újból revisió alá vétetvén azon gyáripar­ágak, melyek az értekezlet folyamán állami kedvezménye­zésre kijelöltettek, ezek közül a harmonium-gyárak, az as­­phaltkészítés, pótkávé, pezsgőgyártás, ceresin és petróleum­­előállítás töröltettek. Azon iparágakra nézve, melyeknek a kedvezménye­zésre jogosultsága a tárgyalások rendjén megállapíttatott, föltéve, hogy ezen iparágak a versenyképes igényeknek meg­felelő gyári teleppel rendelkeznek, a törvényhozás további intézkedéseit, 10 évi adómentességet megadandónak tartja. A­mennyiben pedig az országban valamely tökélete­sen új, jelenleg nem ű­zött iparágak keletkeznének, szakér­tők véleményének meghallgatása mellett a fentebbi kedvez­ményt szintén megadandónak tartja. Az értekezlet ezzel tanácskozásait befejezvén, a ta­nácskozások eredményéről memoire-szerű jelentés fog ké­szíttetni.* * * III. A sövényház-szegedi Tisza-szabályozó társulat megalakulása. A sövényház-szegedi Tisza szabályozó társulat megala­kulása s ezzel kapcsolatban az eddig fennállott percsora­­szegedi társulat felosztása tárgyában f. hó 4-én Szegeden az érdekeltség igen látogatott közgyűlést tartott, melyen részt­vettek : Kende Kanut országgyűlési képviselő, mint tár­sulati kormánybiztos, Horváth Gyula országgyűlési képviselő, mint a szegedi királyi biztosság képviselője. S­z­e­g­h­e­ő Attilla a szegedi m. kir. folyammérnöki hiva­tal főmérnöke, B­á­n­l­a­k­y Pál társulati mérnök, Szeged sz. kir. város közönsége részéről, R­e­i­z­n­e­r János fő­jegyző, N­o­v­á­k József főügyész, Balogh János, P­o­­d­o­r István, Magyar János, Szluha Ágoston bi­zottsági tagok: Algyő község részéről: Szíjártó Já­nos biró, Tápay Ferencz jegyző, Berger Mór, Tö­rök József, W­e­r­t­h­e­i­m Ignácz községi képviselők; Tápé község részéről : S­z­é­l Antal biró, Török János, Molnár Mátyás, Nagy István községi képviselők s Hegedűs István községi jegyző. A Mindszent Algyevi hitbizományi őrgrófi uradalom részéről: Radenich János teljhatalmú igazgató. Az elnöklő kormánybiztos fölhívására az összes érde­keltek egyhangúlag kijelentették, miszerint a percsora­ sze­­gedi ármentesítő társulatot feloszlatják, s a feloszlásnak en­gedélyezését óhajtják és kérelmezik. Ennek és az új társu­l3 547

Next