Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1880-10-21 / 43. szám
GAZDASÁGI MÉRNÖK. A közmunka- és közlekedési minisztérium ilyetén részle-ges újjászervezését részünkről őszinte örömmel üdvözöljük ugyan, szükségesnek tartjuk azonban kijelenteni, hogy ama nagy és fontos feladatokhoz mértten, amelyek e téren a kormányra várnak, sem a tervezett műszaki tanács felállításában, sem a vasúti és hajózási felügyelőség feloszlatásában nem találunk semmi biztosítékot arra nézve, hogy a nevezett minisztérium végre-valahára csakugyan az alkotás terére akar lépni, s különösen a vízrendezés szempontjából ez újjászervezés épen nem bír valami kiváló fontossággal, mert a tervbe vett műszaki tanács csak az u. n. folyó ügyek czélszerű elintézésére van hivatva, nem pedig azon irányelvek megállapítására, amelyek vízi ügyeink kezelése terén úgy technikai mint administratív tekintetben szükségeseknek mutatkoznak. Épen ezért szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy vízrendezésünk állami szervezésére vonatkozó javaslatunkat a közmunka- és köziminisztérium ezen részleges újjászervezése után is fentartjuk, mert meg vagyunk arról győződve, hogy az e téren megoldásra váró nagyfontosságú feladatok csak úgy oldhatók meg sikeresen, ha egy független és elfogulatlan szakértő testület veszi kezébe ezen ügy kezelését, ez állapítja meg a vízrendezés terén követendő irányelveket, a teendők sorrendjét és mikéntjét stb.* * * II. Értekezlet a hazai ipar állami támogatása ügyében. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítése tárgyában e héten folytattatott a tanácskozás a, földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban. Ez alkalommal azon kívánalmak tárgyaltattak, melyeket a Wahrmann Mór elnöklete alatt tőkepénzesekből alakult s többrendbeli gyáripari vállalat létesítését czélzó társulat és az orsz. magyar iparegyesület terjesztettek a kormány elé. Az értekezlet eredményét röviden a következőkben foglaljuk össze: Egész gyárnak, teljes felszerelésével leendő áttelepítése esetében a gépek után fizetett vámnak a magyar kincstárra eső része visszatérítendő. Az értekezlet által korábbi üléseiben megnevezett gyáriparágak gépei és géprészletei számára, amennyiben okmányokkal igazoltatik, hogy ezeknek okvetlen külföldről való beszerzése szükséges, a kormánynak facultatív felhatalmazás adandó, hogy esetről esetre a magyar kincstárra eső rész tekintetében vámkedvezményt engedjen. A kormánynak felhatalmazás nyúttassék arra, hogy kincstári telkeket a korábbi tárgyalásokban megjelölt iparágak gyártelepeinek létesítéséhez és az azokhoz tartozó munkás-kolóniákhoz kedvezmények mellett, esetleg ingyen is használatul átengedhesse. Az ipari czélokra szükséges telkek kisajátítása tekintetében kifejezett kívánalomra vonatkozólag az értekezlet konstatálja, hogy ez szoros összefüggésben áll a vízi, vasúti és iparjoggal és ez oly törvényhozási reformot igényel, mely a jelen értekezlet keretében meg nem oldható ; a fenforgó jelen igen fontos kérdések törvényhozási útán leendő megoldására a kormány figyelmét felhívja. A kormány, az ipar fejlesztése czéljából a szállítási tariffákat is használja fel s ennélfogva a közgazdasági minisztérium a vasúti tariffák megállapításánál közvetlen befolyást gyakoroljon; továbbá fakultatív meghatalmazást kíván a kormánynak adatni a czélból, hogy egyes forgalmi tárgyaknak külön szállítási előnyöket nyújthasson. Az állami szükségletek, továbbá a törvényhatóságok, vasutak s minden oly intézet és testület szükségletei, melyre a kormánynak befolyása van, a hazai ipar által fedeztessenek. Amennyiben a hazai ipar az eddig szokásos ajánlati versenytárgyalás mellett kielégítő eredményre nem vezetne, a kormánynak felhatalmazás nyújtandó, hogy a verseny kizárásával, egyes vállalkozókkal szerződésre léphessen. Mindezen intézkedések keresztülvitele c céljából egy központi szervezet létesítendő, mely a hatósági szükségletek minőségét és mennyiségét, továbbá a hazai iparnak előállítási képességét folytonos evidentiában tartja, s úgy a szállítási pályázatokat, mint a történt megrendeléseket nyilvánosságra hozza. Ami a hazai iparnak jutalmak, esetleg kölcsönök engedélyezése által leendő fejlesztési ügyét illeti, az értekezlet elégségesnek tartja, ha a kormány felmerülő egyes esetekben a budget körében tesz intézkedéseket. Kiviteli prémiumok nemzetközi szerződéseink értelmében nem engedélyezhetők. Az állam részvételét ily iparvállalatok alapításánál az értekezlet nem tartja pártolandónak, sem azt, hogy egyes gyáraknak kamatbiztosítás czímén bizonyos éveken át pozitív kedvezmények adassanak. Nem óhajtja pedig a kamatbiztosítást azért, mert ennek engedélyezésével a törvényhozás a priori már elvben elismerné azt, hogy nálunk hosszú évek során át bizonyos ipart űzni nem lehet. Ezek után újból revisió alá vétetvén azon gyáriparágak, melyek az értekezlet folyamán állami kedvezményezésre kijelöltettek, ezek közül a harmonium-gyárak, az asphaltkészítés, pótkávé, pezsgőgyártás, ceresin és petróleumelőállítás töröltettek. Azon iparágakra nézve, melyeknek a kedvezményezésre jogosultsága a tárgyalások rendjén megállapíttatott, föltéve, hogy ezen iparágak a versenyképes igényeknek megfelelő gyári teleppel rendelkeznek, a törvényhozás további intézkedéseit, 10 évi adómentességet megadandónak tartja. Amennyiben pedig az országban valamely tökéletesen új, jelenleg nem űzött iparágak keletkeznének, szakértők véleményének meghallgatása mellett a fentebbi kedvezményt szintén megadandónak tartja. Az értekezlet ezzel tanácskozásait befejezvén, a tanácskozások eredményéről memoire-szerű jelentés fog készíttetni.* * * III. A sövényház-szegedi Tisza-szabályozó társulat megalakulása. A sövényház-szegedi Tisza szabályozó társulat megalakulása s ezzel kapcsolatban az eddig fennállott percsoraszegedi társulat felosztása tárgyában f. hó 4-én Szegeden az érdekeltség igen látogatott közgyűlést tartott, melyen résztvettek : Kende Kanut országgyűlési képviselő, mint társulati kormánybiztos, Horváth Gyula országgyűlési képviselő, mint a szegedi királyi biztosság képviselője. Szegheő Attilla a szegedi m. kir. folyammérnöki hivatal főmérnöke, Bánlaky Pál társulati mérnök, Szeged sz. kir. város közönsége részéről, Reizner János főjegyző, Novák József főügyész, Balogh János, Podor István, Magyar János, Szluha Ágoston bizottsági tagok: Algyő község részéről: Szíjártó János biró, Tápay Ferencz jegyző, Berger Mór, Török József, Wertheim Ignácz községi képviselők; Tápé község részéről : Szél Antal biró, Török János, Molnár Mátyás, Nagy István községi képviselők s Hegedűs István községi jegyző. A Mindszent Algyevi hitbizományi őrgrófi uradalom részéről: Radenich János teljhatalmú igazgató. Az elnöklő kormánybiztos fölhívására az összes érdekeltek egyhangúlag kijelentették, miszerint a percsora szegedi ármentesítő társulatot feloszlatják, s a feloszlásnak engedélyezését óhajtják és kérelmezik. Ennek és az új társul3 547