Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-09 / 32. szám

Budapest, aug. 9. 1883. 32. szám. GAZDASÁGI MÉRNÖK­­ szeti csarnok kivételével — mely tűzbiztos szerke­zettel tervezendő — akár vasból, akár vasból tég­lával vagy fával összekötve, akár egészen fából ter­vezhetők. Az épületek olyképen tervezendők, hogy azok szükség esetén kibővíthetők, esetleg oldalszárnyak­kal kiterjeszthetők legyenek, a­nélkül, hogy az épület külseje építészeti szempontból változást szen­vedne. Pályázni lehet úgy az épületekre együttesen,­­ valamint külön az egyes épületekre is és pedig a tervezésre és az építkezés kivitelére együtt. Ebből kifolyólag köteles a pályázó nemcsak a terveket, hanem ajánlatát a munka kivitelére is meg­tenni, mi végből az illető tervekhez a részletes költ­ségvetés csatolandó. A kiállítási helyzetterv a kiállítási hivatal által­­ (Budapest, Ferencz­ József-tér lakó-ház) kívánatra rendelkezésre bocsáttatik. A pályázótól megkívántatik a tervezendő épü­let minden emeletsorának alaprajza, homlokzata, legalább egy metszetrajz, magyar nyelven szerkesz­tett tervmagyarázat és, a­mint már fejebb említve van, részletes költségvetés. A pályatervek mérete 1 cm. — 1 mtr. A pályázók kötelesek ajánlatot tenni arra néz-­ ve, hogy a kiállítás bezárása után a kiállítási épü­leteket az építési költsé­geknek mily százalékában vagy összegben hajlandók átvenni, vagy esetleg arra nézve, hogy az általuk ter­vezett és felépített épülete­ket a kiállítás tartamára mily bér mellett hajlandók át­engedni. Azon pályamunka fog díjaztatni, illetőleg elfogad­tatni, a­mely díszes és helyes külseje mellett, a kiállítási czéloknak legjobban megfelel és a legolcsóbb. Két pálya­­díj tűzetik ki és pedig: 1- ső díj : Az iparcsarnokra 2.000 ft. A képzőművészeti csarnokra 2.000 „ Az igazgatósági épületre 1.200 „ A mezőgazd. csar­nokra . . . 500 „ A gépcsarnokra . 500 „ 2- ik dij: az iparcsarnokra 1.500 ft. a képzőművészeti csarnokra 1.500 „ igazgatósági épü­letre 800 „ mezőgazdasági csarnokra 300 „ gépcsarnokra 300 „ Azon pályadíjnyertes, kinek a munka keresztül­vitele ki fog adatni, pályadíjat nem kap. Azon pályázó, kinek terve és ajánlata elfogad-­­ tatik, köteles a szerződés megkötése előtt és a fel­szólítástól számítandó 3 nap alatt 20°/0 bánatpénzt készpénzbeli avagy értékpapirokban letenni. A pályatervek és ajánlatok a budapesti kiállí­tás országos bizottsága czime alatt (Nákó-ház) lepe­csételve, jeligével és jeligés levélkével ellátva adan­dók be. Beadási határidő 1883. évi október hó 30 déli 12 órája. Későbben érkező pályamunkák a pályázatból kizáratnak. A pályamunkák megbírálására alakított bíráló bizottság következő tagokból áll: Matlekovits Sándor elnök; gr. Zichy Jenő másodelnök; dr. Schnierer Gyula, a kiállítási hivatal igazga­tója; Bobul­a János, építész ; Hieronymi Károly, az osztrák-magy­ar államvasút igazgatója, S­t­e­i­n­d­l Imre műegyetemi tanár, dr. Szvete­li­a­y Miklós orsz. bizottsági tag, T­h­é­k Endre műasztalos és Ybl Miklós műépítész. A bírálóbizottság javaslata alapján, a földmi­­velés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minisz­ter jóváhagyásának fentartása mellett, a kiállítási országos bizottság a pályázat felett véglegesen dönt. A bírálat eredménye a beadási határidőtől szá­mított hat hét alatt fog közhírré tétetni. A pályanyertes tervek a kiállítási orsz. bizott­­ság tulajdonát képezik és azo­k felett az országos­­ bizottság szabadon rendelkezik, a többi pályázók terveiket 3 hó alatt visszavehetik. A pályázatban külföldiek is résztvehetnek. A pályázatot illetőleg a kiállítási hivatal (Bu­dapest, Ferencz­ József-tér, Nákó-ház) közelebbi fel­­­ világosítással szolgál. Angol bulldogge. (Egy ábrával.) A méltóságos asszony dédelgetett ölebecskéje, a német bursch nagytestű sokat ugató kutyája, a jól ismert neufundlandi fajtának kitűnő példánya, az eszkimók hálótársa a vadászok kopója, a sports-' men agara, a csősz nagy fehér bundás komondora s­­ a juhász hegyes fülű kis fürge kutyája, mely egy füttyentésre összetereli az egész juhnyájat, mind,­­ egytől egyig le lettek írva az angol legkitűnőbb kutyaismerő S­h­a­w által. Most megjelent német fordítású műve: „Das illustrirte Buch vom Hunde“ örömet fog szerezni nemcsak a vadásznak, hanem minden kutyakedvelőnek. S e mellett ezen 28 fü­zetben megjelenő munka tanulságos is. Tan benne kü­lön fajta-tan, külön szól a nevelésről, oktatásról, s főleg a tiszta tenyésztésről. Szakszerűen el van mondva, hogy az egyes fajtáknál miket nevezünk nemes tulajdonságoknak s miért kell az egyik faj­tát ilyen, a másikat meg amolyan irányban nemes­­bíteni. Az idecsatolt rajz az angol buldogge fajtához tartozó kitűnő egyedet ábrázolja. Úri kinézéséről alig­ha gondolná valaki, hogy hajdanában ősei a spanyol harczijáték egyik főszereplői közé tartoz­tak. Ők fülelték le a bikaviadalok alkalmával a felbőszült bikát s noha fogaik segítségével egyszer­­másszor bele is tudtak jól csimpaszkodni a bika fü­lébe, mégis gyakran megesett ő kigyermekén, hogy akarva, nem akarva is messze elrepültek a bika szarváról. De a bajvivás időknek vége s a hős ma legfeljebb a mészárosnak tesz szolgálatot. A neme­sebb ivadék pedig felnőtt nagyra s most már a legelőkelőbb salonokban foglal helyet, mintha csak érezné, hogy őseinek hős tettei jogot adnak neki is most már kényelmesebben élni. — Sajnos, hogy Shaw szerint e fajta épenséggel nem állandó, az egy kölykedzéshez tartozó állatok között alig akad egy, mely apja nemes tulajdonait tisztán átörökölné. De hát ezen is lehet lassanként javítani és Shaw könyve sok jó tanácsot tartalmaz e tekintetben is. I'co (Si' A fővárosi tej csarnok szövet­kezet. A nagy tömeg csak lassan mozog, láttuk ezt a tejszövetkezet létrehozatalánál is, — s ép ezért mindig szükség van ily közös ügyes dolgok­nál néhány áldozatkész előharczosra. A tejszövetke­zet előharczosait gróf Andrássy Aladár vezette s noha,­ mint egyik kis gyűlésen megjegyzé­s csak egy Milimárit (t. i. a színdarabot) ismer, mégis összetudta hozni mindazon gazdákat, kiknek bizony elég bő alkalmuk volt a pesti milimárikkal meg­ismerkedni. A megalakult szövetkezet tisztikara és igazgatósága legutóbbi közgyűlésén (aug. 5.) köszönte meg a belé helyezett bizalmat s egyszersmind a jö­vőben foganatosítandó eszközléseket is kijelölte. Üzletvezetőnek Block Lajos választatott meg és az ő közbejöttével meg lett állapítva, hogy mily módon fognak építkezni, mily tejes edényeket és kocsikat fognak csináltatni. Az építkezést Pucher műépítészre bizták, a szállításhoz megkivántató kocsikat Porst budapesti kocsi gyáros készíti, m­íg a gépek és edé­nyek külföldről fognak beszereztetni, mivel hazánk­ban ezen ipar még teljesen fejletlen. Ez utóbbi kö­rülményt sajnálkozva hozta gróf Andrássy Aladár a közgyűlés tudomására, mivel ily módon körülbe­lül 6000 frt fog külföldre vándorolni. A megejtett választások szerint igazga­tósági tagokul Szeniczey Ödön és Beniczky Gábor, a felügyelő bizottságba Kop­­pély Géza és Gottschlig Jó­zsef kapták a legtöbb sza­vazatot. Végre megadta a közgyűlés az igazgatóság­nak azon­ jogot, mely sze­rint kivételesen f. évi szep­tember 15-ig, mint az üzlet megkezdése napjáig külön felvételi díj követelése nél­kül még vehet fel oly új ta­gokat kiket arra nem csak érdemeseknek talál, de kik­nek felvételét a szövetke­zet részére határozottan nye­reségnek kell tartani­A bécsi negye­dik vágómarh­a-k­i­­állításon mely 1884. évi ápril 4, 5 és 6-ik nap­jain tartatik, a kiállítandó állatok négy csoportra és a csoportok ismét alosztályokra osztatnak. A hízó szarvas­­marhák csoportjában : hor­nyák 6 hónapos korig, tel­lenek ökrök és bikák lesz­nek."— A második csop­r­­tot 6 hónapos bárányok, 6 tól 18 hónapig levő bárányok és anyajuhok és a korra tekintet nélkül való juhok fogják képezni. A harmadik csoportban a sertések 8, 14 hónapos és ezen felül levő koruk szerint osztályoztatnak. A ne­gyedik csoportban hízott szárnyas állatok kopasztva és élve, valamint hízott, élő tengeri nyíllak állíttat­nak ki. Ezenkívü­l lesz egy ötödik kiállítási csoport azon gazdasági eszközökből és gépekből, melyek az állattartással összefügésben vannak. A bejelentés­t a kiállítási bizottság írttal (Bécsben 1. Herrengasse 13) egész 1884 márcz. 1-éig fogadtatnak el. A lép­fene védoltása packischi fu­radalomb­a­n. A Pasteur-féle védoltás gya­­­­korlati megítélése czéljából különböző helyeken (­gy (pl. nálunk Kapuvárott) történtek oltási kísérletek, többek között Németországban a packischi urada­lomban is. Azóta eltelt egy év év a gyakorló gaz­dára érdekkel bir megtudni, mily mértékben nyil­vánult mostanáig a védoltásnak kedvező hatása.­­ A védoltás befejezte után 1882. évi jun. 1-én a a nevezett uradalomban volt 266 drb beoltott szar­vasmarha. Beoltatlan szarvasmarha az uradalomban nem volt, a cselédeknek azonban volt néhány tehe­nük, melyek beoltva nem lettek, ezen tehenek kő- 102. ábra. Angol buldogge. 397

Next