Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-12 / 28. szám

350 GAZDASÁGI MÉRNÖK. Budapest, jul. 12. 1883. 28. szám. nedek apát és kiállítási elnökhöz czimezve Békés- [ Gyulára bérmentesen küldendők. Dijakra egyelőre 1 20 érem, 10 darab körmöezi arany és nagyobb számú elismerő oklevél áll rendelkezésre. * A tejszállitmányok kedvezmé­nyezett árszabása iránt a budapesti tej­szövetkezet tárgyalásokat indított meg a fővárosba vezető vasútvonalak igazgatóságaival, és a társula­tok, tekintve, hogy a szövetkezetnek czélja a fővá­rost a távolabbi vidékekről egészséges falusi tejjel! ellátni, kilátásba helyezték, hogy úgy a tejszállit mányokra, mint az üresen visszaküldendő tejes edé­nyekre nézve a szállítási és kezelési dijakat tete­mesen le fogják szállítani. * A friss szőlő vámja tekintetében a bu­dapesti kereskedelmi kamara közhírré teszi, hogy a létrejött kereskedelmi szerződések értelmében a friss szőlő vámja a Németországba való bevételnél, ha az áru Ausztria-Magyarországból ered, 100 klgr. után járó 15 márkáról 10 márkára szállíttatott le, a komló vámja pedig az Olaszországba való bevi­telnél eltöröltetett, úgy, hogy e czikk vámmentesen szállítható. * A kapuvári gazdasági kiállítást a végre­hajtó bizottság ez év szeptember 15 és 16 napjaira tűzte ki, ugyanekkor fog megtartatni a földművelési minisztérium által rendezendő lódijazás. Dijakban 4 db egyenként 100 frt értékű aranyérem, 20 tiszte­­letdij, 36 db ezüst érem, 36 db bronzérem és 500 frt készpénzben fog kiosztatni. Az összes dijak ér­téke 2000 frt. Dijaztatui fognak: lovak, magyar fajta szarvasmarha; nyugati fajta telivér szarvas­­marha; szarvasmarha keresztezések; juhok ; serté­sek; baromfi; méhészet; háziipari czikkek. Ellenben a kisebb gazdasági gépek nem dijaztatnak. A ki­állítandó tárgyakat f. évi augusztus hó 20-ig a sopronmegyei gazdasági egylet titkári hivatalánál kell bejelenteni. Takarmányt jogosítva van minden 1 iállitó magával vinni. * — Apestmegyei belvizek le­vezetése. A tápió-szelei és györgyei valamiat a nagy kátai és farmos belvizek levezetésére vo­natkozó tervezeteket a kulturmérnökség bemutatta Pestmegye alispánjának, aki azokat julius 9-től augusztus 8-ig közszemlére kitétetni rendelte, hogy az érdeklettek ez idő alatt felszólamlásaikat meg­tehessék A tervek nyilvános tárgyalása a két elsőre nézve augusztus 2-án Tapió-Szelén s a két utób­bira nézve augusztus 3-án Nagy-Rátán fog meg­tartatni. * Pincze-egyletek és bortermelő szövetkezetek. A kedvező sziiretelési ki­látásokra való tekintettel szőlőtermő vidékeinken élénk mozgalom indult meg az iránt, hogy boraink kellő értékesítése iránt már eleve intézkedések té­tessenek s első sorban az egyes vidékek borai egy­­öntetiileg kezeltessenek, hogy igy a külföld számára első kézből eladhatók legyenek, A magyar borter­melők szövetkezete, mely ez irányban a mozgalmat megindította s a kívánt eredmény olérésére a pin­­czeegyletek és bortermelő szövetkezetek alakítását ajánlotta, sűrűn kapott megkereséseket a borterme­lőktől, hogy a jelzett egyletek szervezése és műkö­dése iránt felvilágosítást adjon. Ehhez képest gróf Kegleyich István a szövetkezet elnöke részletes ter­vezetet dolgozott ki s azt a bortermelőknek meg­­ktildötte. E szerint a bortermelők maguk közt 100 hold terület minimummal szüretelő és pinczeegyletet s bortermelő szövetkezetét alakítanak, mely utóbbi az elsőnek a szükséges költségeket adja, illetve elő­legezi. A 100 hold területre alakított szüretelő- és erjesztő helyiséget rendeznek be és szerelnek fel s tartanak egy ügyvezetőt. A központi pinczemester az alakulás és berendezéskor s esetleg az első szü­reteléskor lemegy a székhelyre s az egyleti ügyve­zetőt a szükségesre betanítja. 1000 holdon felül a termelők mar pinczeegyletté alakulhatnak és saját pinczemestert tarthatnak, aki az esetleg felállítandó miutaiskolát is kezelni tartozik. A szövetkezet pin­­czemesterei berendezik az egylet középpontján a szü­retelő és erjesztő helyiségeket, lehetőleg már fenn­álló helyiségek felhasználása mellett; vezetik az összes szüretelési és erjesztési eljárásokat és az er­jedés után a kész bort megbecsülve átadják az egy­letnek, mely ezt vagy önmaga adja el vagy pedig átadja eladás végett egy minimális ár megszabásá­val a szövetkezetnek. * A fővárosi központi tej csar­nok szövetkezet I. hó 8-án d. e. 10 órakor tar­totta meg alakuló közgyűlését, Szeniczey Ödön el­nöklete alatt. A közgyűlésen 35 részvényes 74 üzlet­részszel volt képviselve. Mindenekelőtt felolvasták a szervező bizottság által kidolgozott s a múltkori közgyűlés által már letárgyalt alapszabályokat s elfogadták azon módosításokkal együtt, melyeket a szervező bizottság javasolt. Ezután az igazoló bizott­ság tett jelentést eljárásáról, konstatálván, hogy 121 üzletrész van alájegyezve. Erre Szeniczey Ödön el­nök a szövetkezetei megalakultnak jelenté ki s fel­hívta a közgyűlést, hogy az elnököt, alelnököt, az igazgatóságot válaszsza meg. A választás titkos sza­vazás utján ej tetett meg s eredménye a következő: elnök lett gróf Andrássy Aladár, alelnök Szeniczey Ödön. Igazgatósági tagok: gróf Audrássy Aladár, Tannerg Igó, Kovács János, póttagok Bál'ntffi Pál, Karsay Albert; felügyelő bizottsági tagok: Szeni­czey Ödön, Beniczky Gábor, Brüll Mór. Végül: aköz­­gyülés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a szük­séges intézkedéseket tegye meg, úgy hogy a tejcsar­nok ez év szeptember havában megkezdhesse mű­ködését. * A beregmegyei gyümölcster­mesztés fejlesztése érdekében — mint már la­punk megelőző számában e helyütt említettük volt — az alispán kezdeményezésére igen örvendetes mozgalom indult meg. Az e hó 4-én tartott máso­dik értekezleten már igen szép számú érdekelt vett részt s kimondották hogy főleg a tenyésztésre leg­alkalmasabb fajok megválaszihatása'végett gyiimölcs­­kiállitást rendeznek. A kiállítás védnökéül Lónyay Gábor választatott meg, egyszersmind kiküldetett Guthy Ferencz elnöklete alatt egy 18 tagból álló végrehajtó bizottság a* kiállítás szervezésére. A ter­vezett gyümölcskiállitás sikerének előmozdítása il­letve a fajok meghatározása és megválasztása czéljá­­ból elhatároztatott Bereczky Máté országosan ismert jeles pomologusunk meghivatása. A kiállítás tárgyait az őszi és téli gyümölcs­fajok és ezek feldolgozványai — minők aszalvá­­nyok és befőzöttek stb. kópezendik, de kívánatos lévén, hogy a jelesebb nyári gyümölcsfajok is ta­nulmány tárgyává tétessenek mindazon gyümölcs­­tenyésztők, kik jelesebb fajú nyári gyümölcsök bir­tokában vaunak, felhivattak, hogy azokból kisebb mennyiségei, a végrehajtó bizottság elnökéhez küld­jenek be. — Örvendetes tudomásul vétetett. — U r a y Imre azon nyilatkozata, hogy egyrészről a megyei termelőknek termelési áron fogja faiskolá­jából adni a nemesitett csemetéket, másrészt, hogy ingyen látaudja el a községi faiskolákat oltó gá­lyákkal, végül, hogy 10 arany jutalomdijat tűz ki azon tanító részére, ki a faiskolák létesítése és ápo­lása körül a jövő évhen legtöbb sikert fog felmu­tatni. Ä gyiimölescsemeték egy központi fa’skola és a községi faiskolák utjáni nagyban való előállí­tásának és a gyümölesészetben érdemeket szerzendő néptanítók jutalmazásának az alispán által felvetett kérdése beható tanulmányozás és tárgyalás végett a végrehajtó bizottsághoz utasitatott oly felhívással, hogy e részben javaslatait a kiállítás alkalmával | tartandó értekezlet elé terjessze. Egyébaránt az al­ispán felkéretett, hogy addig is egy államköltségen létesítendő központi faiskola felállítása iránt a ma­gas kormánynál lépéseket tenni s a gyüraölcskiálli­­tás ügyét felkarolni és támogatásában részesíteni szíveskedjék. s mi csak örvendhetünk, a midőn ezen rendkiviil díszes kiállítású munka megjelenését jelezhetjük. A felkarolt kérdés: mely irányban fejlesztessék házi iparunk, rendkívüli nagyfontosságu s a szerző által fel­vetett eszmék mindegyike méltó a további megvi­tatásra. Ezen megvitatás nem is fog elmaradui, mert az országos iparegyesület háziipari szakosztálya a téli idényben behatólag fogja az abban kifejtett né­zeteket s javaslatokat tárgyalni, hogy azok közül a megvalósithatókat kivitelre juttassa. A munka a tárgy beható ismeretéről, az ezirányu mozgalmakban való részvételről, az idevágó külföldi intézkedések helyes méltánylásáról és megfelelő gyakorlati érzékről ta­núskodik. A munkát legmelegebben ajánljuk az ügy iránt érdeklődők figyelmébe. íjí — A budapesti állami középipartanoda ne­gyedik tanévéről szóló értesítő, Hegedűs Károly igazgató által szerkesztve, megjelent. Közli Petrik Lajos vegyészeti tanárnak az üveg-, agyag-, zo­­máncz- és vegyiparra vonatkozó érdekes tanulmányi jelentését. Magából a tanügyi jelentésből kiemeljük, hogy a lefolyt tanévben az igazgatón kívül 7 ren­des, 7 rendkivüli tanár, egy tanársegéd és 2 mű­vezető működött; ezenkívül a rendkivüli tanfolya­mokon 6 tanár adott oktatást. A három évfolyamon összesen 119 tanuló volt, kik közül 94 jelentkezett vizsgálatra, és 74 a vizsgálatot sikeresen letette. A rendkivüli tanfolyamokból a gépkezelők és fűtők tanfolyamára 220, a malomipari tanfolyamra pedig 16 tanuló iratkozott be. Végül az értesítő a műhely, a gépészeti , gépiparmütani-, vegytani- és természet­­tani szertár, valamint a földmértani eszközgyüjte­­mény és a könyvtár felszerelésének jegyzékét tar­talmazza. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Tengeri csatorna Palaestinán át Egy angol társaság komolyan foglalkozik jelenleg egy tengeri csatornának Palaestinán át a Jordán folyó és a Holt-tenger felhasználása mellett leendő helyre­­állitása kérdésével, s e czélra egyelőre 10,000 L. St. tőkével részvénytársaságot szándékozik alakítani. A társulat élén Marlborogh és Sutherland hercze­­gek, Inglefild tengernagy, az India-Steam Naviga­tion Co elnöke, s úgy a szárazföldi hadsereg, mint a tengerészet több kiváló egyéniségei állanak. A ter a Közép tenger melletti ? Carmel s a Jordán fo­lyó és völgye közt csatornaösszeköttetés helyreállí­tását czélozza, mi által a Holt-tengert végpontiául IRODALOM. — A magyar háziipar jövő iránya. Ezen czim alatt bocsátotta közzé Gelléri Mór, az orszá­gos iparegyesület titkára, a házi ipari szakosztály által jutalmazott müvét. A biráló bizottság egy­hangúlag ezen munkát ítélte a jutalomra méltónak biró hosszú és keskeny Jordánmedencze hatalmas ha­józási csatornává alakíttatnék át, melynek kifolyása a Vörös tengerbe, illetőleg az akabali öbölbe egy második rövid átmetszés utján közvetittetnék. E te­rület kifürkészése eddig igen hiányos volt, az Al­len angol kapitány által 1855-ben megejtett vizs­gálatok azonban arra mutatnak, hogy az uj vizi ut a jordani medencze természetes talajviszonyai, vala­mint a Közép- és Vörös-tenger közti niveau viszo­nyok következtében keresztülvihető. A még ezután s pedig már legközelebb a helyszínén megkezdendő további vizsgálatok, nyomozások és tanulmányo­zások a terv megvalósithatására nézve biztos tám­pontok nyerésére lesznek hivatva szolgálni. * A második Suez csatorna kiépítése érdekében az angol hajótulajdonosok előterjesztést intéztek a kormányhoz, melyben kérik, hogy a második Suez­­csatorna angol tőkével építtessék ki és kezelése an goi kezekbeu maradjon, mert a francziák nagyon is értik az angol hajókra nézve a forgalmat meg­nehezíteni és saját érdekeiket előtérbe tolni, holott a közlekedő hajók 80 százaléka angol tulajdon. Egyúttal a hajótulajdonosok ezen kérelmük támo­gatásra az összes angol kereskedelmi kamarákat és egyéb érdekelt testületeket felszólították. — A Brooklyn hiti építője. Röbling Ágost a nem rég megnyitott Brooklyn hid építőjéről azt irta néhány lap, hogy magyar származású. A hir azon­ban téves. Röbling thüringiai származású és Mül­­hausenben született 1806. junius 12 én. Erfurtban és Berlinben képezte magát mérnöknek. A wesztfa­­liai kivándorló-társasággal ő is Amerikába ment és Pennsylvániában telepedett le 1838-ban. 1842-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék