Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)
1888-12-17 / 51. szám
51. számi ezen jelentés, mint a múlt évben, úgy az idén is kinyomatandó volna a írni kormánytól s a társulatoktól beérkezett statisztikai adatokkal együtt; a múlt évi közgyűlés óta tartott közp. bizottsági ülések jegyzőkönyvei pedig egy külön füzetben volnának egybefűzendők. Ezen jelentés a közp.bizottság által elfogadtatott s a közgyűlés elé terjesztetni határoztatott, azonban a jelentés tervezetének az árvédelemről szóló törvényjavaslatot tárgyaló részénél dr. Szapáry Gyula indítványára az is elhatároztatott, hogy e törvényjavaslatot a központi bizotttság a közgyűlés előtt saját kebelében is tárgyalás alá veszi, s gróf Andrássy Gyula elnök urat fölkéri, hogy e czélból a mai ülés folytatására még a közgyűlés előtt egy határnapot kitűzni méltóztassék. nm. Baross Gábor közm. és közi. miniszter úr pedig felkéretni határoztatott a törvényjavaslat módosított szövegének leküldésére. 10. Végül elnöklő gr. Szapáry István által megejtetett az alapszabályok 10. § a szerinti kisorsolás, mely alkalommal az 1884. XII . 27. t.-cz §■ b) pontjában megkülönböztetett érdekeltségek közül a temes-bégatölgyi érdekeltség, illetőleg az ezen érdekeltségből a közp. bizottságba kiküldött tagok sorsoltattak ki. E szerint kilépnek a közp. bizottságból : báró Lipthay Béla és Babics József rendes tagok és Csákossy Béla póttag. 11. A jegyzőkönyv hitelesítésére: gróf Dessewffy Aurél és Sváb Károly urak kérettek fel. A Budapesti vízvezeték. A Ganz és társa ezég a vízvezeték ügyében két ajánlatot terjesztett a tanács elé. Az egyikben a balparti vízvezetéki mizériák megszüntetésére tesz ajánlatot. Tervezete, melyre szabadalma van, azon az eszmén alapszik, hogy a gyűjtő kutól kellő távolságban a kavicsrétegre tetszés szerintvaló mennyiségű Dunavizet kell vezetni, hogy a víznek a kavicsrétegen át vezető útjában elég ideje legyen a szerves részektől megtisztulni. A víz, mielőtt a kavicsrétegbe jutna, mesterségesen összehordott homokrétegen bocsájtatnék keresztül, mely, réteget a szükség szerint tisztíttani vagy újjal pótolni lehet. A czég e terv megvalósítására a 11 argit-híd közelében mélyen fekvő partterület egy részének átengedését kéti, míg a víznek szivattyúzására a jelenlegi vizvezetéki gépeket használná fel. A munkát legfeljebb 6 hó alatt elkészítené. Az egész berendezésért 58,CJ) irtot kér. A társulat ezen kívül ajánlatot tett a végleges vizmű kiépítésére. Kijelenti, hogy beható tanulmányok után, alapul a főváros által elfogadott tervet vette s hogy eltűnt a vízvezetéket a káposztásmegyeri határban, a természetes szülök rendszere alapján akarja létesíteni. Azt hiszi, hogy az e szerint a terv szerint építendő vízvezeték a 120.000 köbméterre felvett napi szükségletet képes lesz szolgáltatni. A cég a végleges vízmű kiépítéséért és teljes felszereléséért 6.210,CJO Zrtot kér, mely összegbe azonban a szükséges terület megszerzési költségét nem számítja és kötelezi magát, a megrendeléstől 21 hónapra, a tervezett két nyomó cső egyikében már vizet szállítani, további 10 hóra pedig az egész művet teljesen elkészíteni. Végül kijelenti, hogy abban az esetben, ha a főváros kívánna, kész a végleges vízmű kiépítésével járó pénzügyi műveletet is elvállalni. Törvényjavaslat az ujvumyi saskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályoknak az 1888. XXVI. törv.-czikkel elhatározott elhárítására szükséges költségeknek fedezéséről. 1. §. Az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályoknak az 1888. évi XXVI. t.-czikkel elhatározott eltávolítására szükséges költségek egyelőre az állami pénztári készletekből adandó előlegekkel rendeltetnek fedeztetni. Ehhez képest utasittatik a pénzügyminiszte hogy az említett munkálatoknak megindítására, munkásbérekre, felügyelésre és művezetésre, 1889. évben szükséges költségek fedezhetése czéljából, az állami pénztári készletekből ugyancsak 1889. év folyamán 500.000 forintot bocsásson a közmunka és közlekedésügyi miniszter rendelkezésére. 2. §. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter a további években végrehajtásra kerülendő munkálatokra, felügyelésre stb. szükséges költségekről előirányozatokat készít, melyek az állami költségvetésekkel egyidejűleg, de azoktól elkülönítve terjesztendők a törvényhozás elé. azdasági mérnök Ugyancsak a nevezett miniszter fogja az egyes években — így az 1889. év folyamán már felhasznált kiadásokról szóló számadásokat is elkészíteni, mely számadások évenként az állami zárszámadásokkal egyidejűleg, de azoktól elkülönítve fognak a törvényhozásnak bemutattatni. 3. §. A pénzügyminiszter és a közmunka- és közlekedési miniszter utasítt atnak, hogy a szóban forgó hajózási akadályok elhárítására szükséges összköltségnek hitelművelet utján leendő beszerzéséről még az új munkák végrehajtására az 1888. évi XXVI. t.-cz. 2. §-ban kitűzött határidő eltelte ott el gondoskodjanak s e részbeni előterjesztésüket az országgyűlésnek tegyék meg. Önként érthetőleg a felveendő kölcsönből a jelen törvény alapján adott előlegek lesznek azok időközi kamataival együtt, az állampénztárnak elsősorban megtérítendők. 4. §. A jelen törvény a törvénytárban történő megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyi, a közmunka- és közlekedésügyi miniszterek bízatnak meg. Budapest, 1888. decz. 10. Baross Gábor, Tisza Kálmán, a közm. és közi. m. kir. a pénzügyminisztérium ideigminiszter.lenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök. VASÚTI ÜGYEK. Nagyszerű reform a magyar államvasutaknál. Baross Gábor közlekedésügyi miniszter egy oly reform tervének megvalósításán fáradozik, amely ha csakugyan életbe lép, kezdeményező lépés lesz az egész világ vasúti személyforgalmának gyökeres reformálásához. Az eszme nem új. Legelőször Francziaországban pendítette meg egy közgazdasági író, később Weber Németországban írt róla könyvet, majd dr. Herezka közgazdasági író foglalkozott ezzel egy szakmunkában. A reformterv lényege az, hogy a vasutakon életbe léptessék a személyportot az utasokra nézve, úgy amint a postánál elfogadták világszerte a levélportó rendszerét. Arról van szó hogy egységes menetárakat hozzanak be a mostani tarifa helyett, s az által egységes módon szabályozzák a vasúti menetáraikat a magyar államvasutak összes vonalain úgy hogy két vonalszakasz szerint csak két menetár szerepeljen. Az egyik vonalszakasz egy bizonyos, megállapítandó csekélyebb távolságig terjedne, mig a másik a vonalak végpontjait köti össze. E szerint pl. a Brassóból Budapestig, a Zimonytól Budapestig eső távolság egy vonalszakasz lenne s erre az egész hosszú vonalra egy egységes menetár szabatik ki, vagyis ha valaki Brassóból Budapestre utazik, csak annyit fizet, mintha Brassóból Kolozsvárig, vagy Nagyváradig utaznék. Ez a menetár a reformterv szerint igen csekély, legföljebb 2—3 brt. A vonalszakaszra kiadott jegy feljogosítja az utazót arra, hogy a vonal két végpontja közt tetszése szerinti távolságra utazzék. A kisebb vonalszakaszon a menetár személyenkint 1 írt lenne. Éz úgy, mint a levélporta-rendszer mellett van- nak 3 és 6 kros levélbélyegek, úgy lennének a reform- terv szerint a vasúton 1 frtos és 2—3 frtos menetje-gyek. A három kocsiosztály árai között természetesen különbség lenne s a felhozott példa a második osztályra szól, de az árkülönbségek igen jelentéktelenek volnának. A terv szerint a szabadpodgyász-szállitás elesnék s az utazó minden egyes podgyászdarabért külön egységes viteldijat, pl. 50 krt üzetne.Baross miniszter teljes határozottsággal fogott hozzá a nagyszabású eszme megvalósításához s a magyar államvasutak igazgatóságánál már folyamatban vannak azok a munkálatok, amelyek a terv részleteinek pontos kidolgozására vonatkoznak. Kétségtelen, hogy ez az ujitás nagy mértékben szaporítaná a személyforgalmat, mert az utazás a mostani viszonyokhoz aranyítva, mesésen olcsó lenne. A személyforgalomnak ez az okvetetlenül bekövetkezendő szaporodása garantírozza az ujitás sikerét financziális szempontból, ami természetesen főfontosságú kérdés, de ettől eltekintve, a miniszter különösen a közvetett eredményeket tartja szem előtt. Az ujitás föllemlítené az országban a kereskedelmet s a főváros látogatottság dolgában rendkívülit nyerne. Föltámadna az utazási kedv, és ez a közművelődésnek egy kétségtelenül hatásos új tényezőjévé válnék. Ha lassan-lassan az ország különféle vasútjai államosuhatnának, az új rendszer az ország valamennyi vasútvonalán alkalmazhatóvá válnék s a csekély egységes menetárak mellett az ország minden részéből nagy arányokban emelkednék a személyforgalom a központ felé. A tervet egyelőre csak próbaképen léptetik életbe a magyar államvasutak összes vonalain, s ha bizonyos próbaidő után az újítás sikeresnek bizonyul, az új rendszert állandósítani fogják. Nem lehetetlen, hogy a reformot már a jövő évi nyári évszak elején megkezdik. A miniszter nagy szorgalommal és alapossággal tanulmányozta ezt a kérdést, különös tekintettel a magyarországi viszonyokra és csak azután fogott hozzá a terv megalkotásához, mikor annak gyakorlatiasságáról és életrevalóságáról meggyőződött. A nagyszerű reform fontosságát növeli az, hogy e tekintetbenMagyarország lesz a kezdeményező az egész világ előtt, s ha a próba sikerül, kétségtelenül követni fogják a példát, s egy általános nagy reform kezdeményezésének dicsősége a mienk lesz. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter 1887. évi működéséről szóló jelentését e hó 10-én terjesztette a törvényhozás elé. Baross Gábor nem elődeite örökölt kötelezettséget teljesített ezzel, mert e minisztériumtól a törvényhozás a minisztérium összes ügykörébe kiterjedő jelentést eddig nem kapott, s így ez az első teljes jelentés, a melyben a minisztérium tevékenységéről áttekinthető képet lehet nyerni. Ritkán kapunk értékesebb közgazdasági anyaggyűjteményt, mint az a vaskos kötet, melyben 530 lapon beszámol a miniszter, hogy az út-, híd- és középítészet vízépítészet és hajózás, vasúti ügyek, a posta-, távirda és távbeszélő, a postai takarékpénztár terén a lefolyt évben minő nevezetesebb mozzanatok merültek fel. Kiválóan fontos a jelentésnek a vasúti ügyekre vonatkozó része, mely magában foglalja a főbb mozzanatok és intézkedések vázolását, melyek a vasúti aengedélyezésekre, építési ügyekre s idevágó törvényhozási és adminisztratív intézkedésekre vonatkoznak összefoglalja a forgalomban levő vasutak üzleti és pénzügyi eredményeit. E szakaszban találjuk meg a magyar államvasutak múlt évi üzleteredményeit részletezve, az államvasutak gépgyárának a diósgyőri magy. kfr. vas- és aczélgyár üzemi ered- l ményeit s ez adatok annyival becsesebbek, mert eddig ezeket a zárszámadásokban foglalt végösszegekből részleteiben nem igen ismerte a nyilvánosság. Közgazdasági szempontból helyes érzékre vall, hogy a jelentésnek kiegészítő része az eddig keresztülvitt államosítások pénzügyi és közgazdasági eredményeire vonatkozó tüzetes adatok, mert ez adatok szoros összefüggésben vannak az ország pénzügyi és közgazdasági viszonyaival. A posta és távírdára vonatkozó rész különösen az egyesítéssel foglalkozik s feltünteti annak pénzügyi eredményét. A jelentés egyúttal statisztikai forrásmunka is, mert annak mellékletei tartalmazzák a ressort összes statisztikai adatait. A nagyérdekű jelentésre még visszatérünk. A magyar-gácsországi vasút államosítása ügyében e hó 9-én tart azoa meg a tárgyalás Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter elnöklete alatt. A tárgyalás alapját az államosítási szerződés képezte, mely lényegében megegyezik a magyar nyugati vasúttal kötött szerződéssel. Az államoltott vonalak üzemét az északkeleti vasút 1889. január 1-jével veszi át. Egységes vasúti idő. A magyar vasutak igazgatói tegnap tartották meg ez évi utolsó értekezletüket a magyar államvasutak elnöklete alatt. A napirendre kitűzött tárgyakon kívül az értekezlet a ma Bécsben tartandó vasúti értekezlet napirendjének tárgyaival is foglalkozott, hogy a magyar vasúti igazgatók egységes álláspontot foglalhassanak el. Üzletvezető igazgatóságul ismét és most már harmadszor a magyar államvasutak igazgatóságát választották meg, mert a kassa-oderbergi vasút a megbízást el nem fogadta. Az igazgatók tegnap Bécsbe utaztak a közös konferencziában részt venni. E közös értekezlet napirendjére a vasúri idő reformjának kérdése is ki van tűzve. A magyar királyi államvasutak igazgatósága ugyanis azt indítványozta s indítványát alaposan indokolta is, hogy egységes osztrák-magyar vasúti idő állapíttassák meg, s hogy ez az indítvány, abban az esetben, ha a magyar és az osztrák kormány hozzájárul, a német vasúti igazgatóságok egylete elé is terjesztessék. Az egységes idő bizonyos órazónák szerint állapíttatnék meg úgy, hogy a prágai időt csak 2 perczcel, a budapesti időt csak 16 perczcel kellene visszavinni. E szerint 609