Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)

1888-10-21 / 43. szám

506 máskép áll a dolog az idegen államokkal való forgalomban. A behozatalnál 3.002,402 frt értékű áru jött Fiuméba magyar (osztrák-magyar) ellen­ben 13.095,423 frt értékű idegen lobogó alatt. És a kivitelnél is csak 14,0 millió frt értékű áru­nál szerepelt a magyar ellenben 31.835,351 frt értékű árúnál az idegen lobogó.­­ A végered­mény az, hogy 75,5 millió frtra menő összes ten­geri kereskedelmünkből csak 30,4 millió frt ér­tékű ára jutott a magyar lobogónak, ellenben 4­5­ 5 millió frt értékű az idegen lobogónak. E tények bátorításul szolgálhatnak arra nézve, hogy a tengerjáró hajóépítési iparba fektessék tő­kéjüket azok a városok, melyek abban a hely­zetben vannak, hogy ily hajógyárakat állíthatnak. A magyar hajóépítési ipar fejlesztésére törvény­hozási úton is kellene hatni, ha nem is oly szi­gorú rendszabályokkal, mint a minőket Anglia Cromwell idejében a Navigations act által foga­natba vett. M. —10*~ Enquête a Tisza-szabályozás ügyében. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi minisz­ter a Tisza-szabályozást érdeklő több műszaki és ad­minisztratív kérdés tárgyalására f. hó 7-ére szakérte­kezletet hívott össze, melyen a tiszavölgyi érdekelt­ség minden számba jövő tényezője képviselve volt. A közmunka és közlekedésügyi miniszter ezen szakér­tekezlet összehívását kilátásba helyezte az országgyű­lésen és ott tett kijelentése szerint az értekezlettel megbeszélte a Tisza-szabályozás érdekében keresztül viendő terveit és javaslatait. A szakértekezlet, mely tárgyalási anyagánál fogva a Tisza-szabályozás ügyére nézve döntő jelentőségűnek nevezhető, két nap tanácskozott és beható tárgyalás alá vette a miniszter által kidolgozott törvényjavas­latot. Ezt megelőzőleg a közlekedésügyi miniszter nagy­szabású beszédben vázolta a Tisza-szabályozás körül a folyó évben véghez vitt munkálatokat és kifejtette a Tisza-szabályozás érdekében teendő műszaki intézkedé­sek sorozatát. A közlekedésügyi miniszter ezen előter­jesztését a legnagyob érdekkel és megnyugvással fogja fogadni az ország közvéleménye. A közlekedésügyi mi­niszter ezen előterjesztése után az értekezlet megvi­tatta azon törvényjavaslat tervezetét, melyet a Tisza­­szabályozás ügyében a miniszter az országgyűlés elé fog terjeszteni. Az értekezleten, mely a miniszter személyes elnök­lete alatt folyt le, jelen voltak . Az érdekeltség részéről : gróf Szapáry Gyula, gróf Károlyi Sándor, gr. Dessewffy Aurél, gr. Károlyi Tibor, gr. Majláth József, dr. Darányi Ignácz, dr. Tisza Ist­ván, Horthy Gyula, Lukács Dezső, Bárczay Gyula, Papp Mór, Szluha Ágoston, dr. Hajnal István, dr. Szij József, Hajdú Gyula, Kupoh­ György, továbbá Klimm Mihály műegyetemi tanár; a m. kir. pénzügyminisztérium részéről Lukács László miniszteri tanácsos ; a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszté­rium részéről Kvassay Jenő osztálytanácsos , a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium részé­ről a vízi osztály tanácsosai. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi minisz­ter megnyitván az értekezletet, üdvözli annak tagjait és kijelenti, hogy azért hívta össze az értekezletet, hogy megbeszéltessenek a Tisza-szabályozás függő ügyei és a szabályozás érdekében teendő intézkedések. Szándéka az érdekeltség tagjait évenként egybehívni, hogy az időközben szerzett tapasztalatok eredményei és a teendő intézkedések megbeszéltessenek. A Tisza-szabályozás érdekében teendő intézkedések kettős irányúak: műszakiak és adminisztratívek. A Tisza és mellékfolyóinál legközelebb végrehajtandó folyamszabályozási munkálatok műszaki sorrendje te­kintetében ezután a következőket adta elő a közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Folyó vizeink czélszerű szabályozásához azok összes viszonyainak és tulajdonságainak ismerete nélkülözhe­tetlen lévén, már 1886-ban egy külön «vízrajzi osz­tály» szerveztetek a végből, hogy a folyamszabályo­zás, ármentesítés, vízhasznosítás és hajózás czéljaira, szükséges adatokat összegyűjtse és feldolgozza. Ez osztálynak legfontosabb feladatai közé soroztam : a már végrehajtott ármentesítési, mederszabályozási és belvízlevezetési munkálatok hatását és következmé­nyeit felderíteni és a szabályozás alatt álló folyók fej­lődését figyelemmel kisérni. Minthogy pedig a Tiszánál történtek eddig legki­­erjedtebb és a közérdeket leginkább érintő folyamsza­bályozási munkálatok , legelsőbben is a Tiszánál indí­­tottam meg 1887-ben a mederalakulásnak nyilvántar­­t­­ásához szükséges feltételeket, hogy ezekkel mielőbb­­ pontosan meg legyenek állapítva mindazok a válto­­­­zások, melyek a szabályozás hatása következtében létre­jöttek. Szintén a múlt évben megkezdettem a Tisza alsó­­ szakaszán a víz sebességének és másodperc­enkénti mennyiségének különböző vízállásoknál való megmé­rését, hogy e tekintetben is biztos adatok birtokába jussunk. Ezenkívül 1886—7-ben külön tanulmányoztattam a Körösöknél végrehajtott szabályozási munkáknak hatá­sát az árvizek, magasságára és leérkezési idejére nézve mivel a múltak tapasztalatiból kitűnt, hogy a Körö­sök árvizeinek igen nagy befolyása van a Tisza sze­gedi szakaszán beálló árvizek magasságaira és ennél­fogva e tekintetből is tisztában kellett lenni a Körös­­szabályozás eredményei iránt. Úgyszintén külön tanulmányoztattam az idén a Tisza torkolatát, hogy az ott netán szükséges meder­szabályozás iránt czélszerűen intézkedhessem. A folyó évben megindítottam a központi meteoro­lógiai intézettel is a tárgyalást az iránt, hogy a Tisza és mellékfolyóinak völgyében eddig fennálló meteoro­lógiai állomásokon kívül folyamszabályozási és árvé­delmi tekintetekből még 140 esőmérő állomás szervez­­tessék lehető rövid idő alatt. Az országos statisztikai hivatal számára pedig be­szereztettem mindazokat a műszaki adatokat, melyek az árvizek statisztikájának összeállításához szükségesek. A Tisza folyónak ez évi tavaszi árvizei a következő helyeken törtek be az árterületre : a) A Rakamaztól T.-Dadáig terjedő szakaszon a ra­­kamaz-t.-töki községi töltések átszakadása és az eddig természetes védvonalnak tartott t.-dadai magaslatok meghágása folytán, mely töltésszakadás, illetve átöm­­lés következtében az eddig még ármentesítő társulat kötelékébe be nem vont Rakamaz, Nagyfalu, T.-Eszlár és T.-Lök községek határai s az alsó-szabolcsi tiszai ármentesítő társulat árterületének egy része elárasz­­tottak. Miután a t.-dadai magaslatokon bekövetkezett árom­ vwh- TÁRCZA A Guttmann-féle fűrésztelep Beliseén. (Két ábrával.) Horvát-Szlavonország nagy kiterjedésű erdőterület helyes kiaknázás mellett valódi kincses bányákat hi­­vatvál képezni. Amerika rengeteget, sokat emlegetett őserdei jutnak eszünkbe, a­mikor látjuk itt ezeket a fa-kolosszusokat, a­melyeknek feldolgozására szinte külön kell még a gépeket is konstruálni. Tengeri fa­kereskedelmünknek fő-fő emporiumai e vidékek, a­hon­nan a világszerte híres magyar dongát, szerszám- és épületfát a hajók százai meg ezrei, hordják szét szerte a világba. A fiumei kikötő legélénkebben tanuskodha­­tik a fakivitel folyton fokozódó növekedéséről, mely máris egy külön fakikötő létesítését tette sürgősen szükségessé.­­Azon faipari telepek közt, melyek hazánkban fő­leg az utóbbi évtizedben létesültek s a melyek erdeink okszerű kiaknázását s a faanyag kereskedelmi áruvá való nationális előkészítését tették feladatukká, úgy terjedelme, mint kitűnő berendezése által bizonyára az első helyet van hivatva elfoglalni a Guttmann S. H. czég beliscei faipari telepe, mely 1884-ben létesült s 1885-ben már működését is megkezdte. A Dráva jobbpartján egy vízmentes magaslaton, honnan fertői kilátás nyílik Baranya bérczeire, mint­egy 130 holdnyi területet foglal el e nagyszabású te­lep. A Dráva felé eső részén terülnek el a nagy ki­terjedésű farakodók, ott vannak felhalmozva a gondo­san osztályozott faáruk, a különféle méretű tölgyfa gerendák és deszkák, a dongáknak egész halmaza, mind gondosan összerakva, esőtől, erős napfénytől kel­lőleg védve, hogy kiszáradjanak a­nélkül hogy össze­repedeznének. Meglepő e faanyagoknak tisztasága , egyenletessége, a­mi igen jó anyagra s szakavatott gondos kezelésre, mutat. A telep egészen be van hálózva vasúti vágányok­kal, össze van kötve a Dráva-parttal, sőt magával az erdővel is, a minthogy ily nagy arányú telep okszerű működése nem is képzelhető e nélkül. Még nagyobb kiterjedést nyer majd e telep, ha elkészül a most ter­vezett s már felsőbb hatósági tárgyalás alatt álló mint­egy 50 km. hosszú vasútvonal, mely egy újabban 6 és fél millió frt árán beszerzett erdő fáit fogja ide szállítani, de e mellett egyéb áru- és személyszállí­tásra is be lesz rendezve. A telepnek legérdekesebb és legfontosabb részét ter­mészetesen a fűrészgyár képezi melyben az erdőből ki­szállított fák megfelelő méretű gerendákká és pallókká lesznek feldolgozva. Egy óriási csarnokban 50 fűrész­gép van folytonos munkában, részint szalag- részint körfűrészek. Épen most állítanak fel egy óriás méretű körfűrészt, a­mehznek nincs párja Európában, s a­mely képes lesz másfél méter átmérőjű törzseket deszkává fűrészelni. A fűrészgépek hajtására három gőzgép szol­gál ; az egyik 300, a másik 160, a harmadik 25 ló­­erejű, mely utóbbi a javító műhelyek munkagépeinek s a villamos világítás dynamo-gépjének a hajtására is szolgál. A gépek áttételei mind föld alatt vannak s e valóságos labyrinth magában is felette érdekes ké­pet nyújt a mintegy 15 cm. vastag áttételi tengelyek és kerekek bonyolult kombinácziójával. Ide, a pincze­­részbe hull le a fürészpor is s ezzel fűtik az 5 gőz­kazánt, a melyek azonban nem képesek az összes fü­­részport megemészteni s abból még átlag 4 vasúti ko­csival el kell szállítani. Már fentebb említek, hogy az egész telep be van hálózva vasúti vágánynyal. A fát az erdőről kis vas­úti kocsikon hozzák s azokon hordják szét a telep megfelelő helyeire is. A vasúton állandóan 4 vonat közlekedik, kis locomotivokkal s összesen 400 vasúti kocsi áll a szállítás rendelkezésére, mely kocsik da­rabja 250 írtba kerül. A telepen természetesen van megfelelő gép- és kocsi javító műhely, sőt a kocsik ott is készülnek, csupán a kéregöntetű kerekek és a tengelyek valók a Ganz­­féle gyárból. A gyár — az erdei favágással együtt — mintegy 5000 munkást foglalkoztat, magán a telepen, a gépek­nél, a fa kezelésénél mintegy 400 állandó munkás ta­lál foglalkozást. A gyárból egyenként mintegy 50.000 köbméter faáru kerül ki. A munkások részére külön munkás házak vannak építve, és­pedig igen czélsze­rűen akként, hogy minden munkás család lehetőleg el legyen különítve a másiktól s egészségesen lakjék. Kamra Kamra Konyha Szoba Szoba Konyha Konyha Szoba Szoba Konyha Kamra Kamra 675. ábra. Munkásház 4 család számára. Kamra Veranda | Veranda | Kamra Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Kamra | Veranda !­f­j. Veranda Kamra 676. ábra. Tisztviselő­ház 4 család számára. GAZDASÁGI mérnök 43. szám.

Next