Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)
1888-10-21 / 43. szám
506 máskép áll a dolog az idegen államokkal való forgalomban. A behozatalnál 3.002,402 frt értékű áru jött Fiuméba magyar (osztrák-magyar) ellenben 13.095,423 frt értékű idegen lobogó alatt. És a kivitelnél is csak 14,0 millió frt értékű árunál szerepelt a magyar ellenben 31.835,351 frt értékű árúnál az idegen lobogó. A végeredmény az, hogy 75,5 millió frtra menő összes tengeri kereskedelmünkből csak 30,4 millió frt értékű ára jutott a magyar lobogónak, ellenben 45 5 millió frt értékű az idegen lobogónak. E tények bátorításul szolgálhatnak arra nézve, hogy a tengerjáró hajóépítési iparba fektessék tőkéjüket azok a városok, melyek abban a helyzetben vannak, hogy ily hajógyárakat állíthatnak. A magyar hajóépítési ipar fejlesztésére törvényhozási úton is kellene hatni, ha nem is oly szigorú rendszabályokkal, mint a minőket Anglia Cromwell idejében a Navigations act által foganatba vett. M. —10*~ Enquête a Tisza-szabályozás ügyében. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter a Tisza-szabályozást érdeklő több műszaki és adminisztratív kérdés tárgyalására f. hó 7-ére szakértekezletet hívott össze, melyen a tiszavölgyi érdekeltség minden számba jövő tényezője képviselve volt. A közmunka és közlekedésügyi miniszter ezen szakértekezlet összehívását kilátásba helyezte az országgyűlésen és ott tett kijelentése szerint az értekezlettel megbeszélte a Tisza-szabályozás érdekében keresztül viendő terveit és javaslatait. A szakértekezlet, mely tárgyalási anyagánál fogva a Tisza-szabályozás ügyére nézve döntő jelentőségűnek nevezhető, két nap tanácskozott és beható tárgyalás alá vette a miniszter által kidolgozott törvényjavaslatot. Ezt megelőzőleg a közlekedésügyi miniszter nagyszabású beszédben vázolta a Tisza-szabályozás körül a folyó évben véghez vitt munkálatokat és kifejtette a Tisza-szabályozás érdekében teendő műszaki intézkedések sorozatát. A közlekedésügyi miniszter ezen előterjesztését a legnagyob érdekkel és megnyugvással fogja fogadni az ország közvéleménye. A közlekedésügyi miniszter ezen előterjesztése után az értekezlet megvitatta azon törvényjavaslat tervezetét, melyet a Tiszaszabályozás ügyében a miniszter az országgyűlés elé fog terjeszteni. Az értekezleten, mely a miniszter személyes elnöklete alatt folyt le, jelen voltak . Az érdekeltség részéről : gróf Szapáry Gyula, gróf Károlyi Sándor, gr. Dessewffy Aurél, gr. Károlyi Tibor, gr. Majláth József, dr. Darányi Ignácz, dr. Tisza István, Horthy Gyula, Lukács Dezső, Bárczay Gyula, Papp Mór, Szluha Ágoston, dr. Hajnal István, dr. Szij József, Hajdú Gyula, Kupoh György, továbbá Klimm Mihály műegyetemi tanár; a m. kir. pénzügyminisztérium részéről Lukács László miniszteri tanácsos ; a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről Kvassay Jenő osztálytanácsos , a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium részéről a vízi osztály tanácsosai. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter megnyitván az értekezletet, üdvözli annak tagjait és kijelenti, hogy azért hívta össze az értekezletet, hogy megbeszéltessenek a Tisza-szabályozás függő ügyei és a szabályozás érdekében teendő intézkedések. Szándéka az érdekeltség tagjait évenként egybehívni, hogy az időközben szerzett tapasztalatok eredményei és a teendő intézkedések megbeszéltessenek. A Tisza-szabályozás érdekében teendő intézkedések kettős irányúak: műszakiak és adminisztratívek. A Tisza és mellékfolyóinál legközelebb végrehajtandó folyamszabályozási munkálatok műszaki sorrendje tekintetében ezután a következőket adta elő a közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Folyó vizeink czélszerű szabályozásához azok összes viszonyainak és tulajdonságainak ismerete nélkülözhetetlen lévén, már 1886-ban egy külön «vízrajzi osztály» szerveztetek a végből, hogy a folyamszabályozás, ármentesítés, vízhasznosítás és hajózás czéljaira, szükséges adatokat összegyűjtse és feldolgozza. Ez osztálynak legfontosabb feladatai közé soroztam : a már végrehajtott ármentesítési, mederszabályozási és belvízlevezetési munkálatok hatását és következményeit felderíteni és a szabályozás alatt álló folyók fejlődését figyelemmel kisérni. Minthogy pedig a Tiszánál történtek eddig legkierjedtebb és a közérdeket leginkább érintő folyamszabályozási munkálatok , legelsőbben is a Tiszánál indítottam meg 1887-ben a mederalakulásnak nyilvántartásához szükséges feltételeket, hogy ezekkel mielőbb pontosan meg legyenek állapítva mindazok a változások, melyek a szabályozás hatása következtében létrejöttek. Szintén a múlt évben megkezdettem a Tisza alsó szakaszán a víz sebességének és másodpercenkénti mennyiségének különböző vízállásoknál való megmérését, hogy e tekintetben is biztos adatok birtokába jussunk. Ezenkívül 1886—7-ben külön tanulmányoztattam a Körösöknél végrehajtott szabályozási munkáknak hatását az árvizek, magasságára és leérkezési idejére nézve mivel a múltak tapasztalatiból kitűnt, hogy a Körösök árvizeinek igen nagy befolyása van a Tisza szegedi szakaszán beálló árvizek magasságaira és ennélfogva e tekintetből is tisztában kellett lenni a Körösszabályozás eredményei iránt. Úgyszintén külön tanulmányoztattam az idén a Tisza torkolatát, hogy az ott netán szükséges mederszabályozás iránt czélszerűen intézkedhessem. A folyó évben megindítottam a központi meteorológiai intézettel is a tárgyalást az iránt, hogy a Tisza és mellékfolyóinak völgyében eddig fennálló meteorológiai állomásokon kívül folyamszabályozási és árvédelmi tekintetekből még 140 esőmérő állomás szerveztessék lehető rövid idő alatt. Az országos statisztikai hivatal számára pedig beszereztettem mindazokat a műszaki adatokat, melyek az árvizek statisztikájának összeállításához szükségesek. A Tisza folyónak ez évi tavaszi árvizei a következő helyeken törtek be az árterületre : a) A Rakamaztól T.-Dadáig terjedő szakaszon a rakamaz-t.-töki községi töltések átszakadása és az eddig természetes védvonalnak tartott t.-dadai magaslatok meghágása folytán, mely töltésszakadás, illetve átömlés következtében az eddig még ármentesítő társulat kötelékébe be nem vont Rakamaz, Nagyfalu, T.-Eszlár és T.-Lök községek határai s az alsó-szabolcsi tiszai ármentesítő társulat árterületének egy része elárasztottak. Miután a t.-dadai magaslatokon bekövetkezett árom vwh- TÁRCZA A Guttmann-féle fűrésztelep Beliseén. (Két ábrával.) Horvát-Szlavonország nagy kiterjedésű erdőterület helyes kiaknázás mellett valódi kincses bányákat hivatvál képezni. Amerika rengeteget, sokat emlegetett őserdei jutnak eszünkbe, amikor látjuk itt ezeket a fa-kolosszusokat, amelyeknek feldolgozására szinte külön kell még a gépeket is konstruálni. Tengeri fakereskedelmünknek fő-fő emporiumai e vidékek, ahonnan a világszerte híres magyar dongát, szerszám- és épületfát a hajók százai meg ezrei, hordják szét szerte a világba. A fiumei kikötő legélénkebben tanuskodhatik a fakivitel folyton fokozódó növekedéséről, mely máris egy külön fakikötő létesítését tette sürgősen szükségessé.Azon faipari telepek közt, melyek hazánkban főleg az utóbbi évtizedben létesültek s a melyek erdeink okszerű kiaknázását s a faanyag kereskedelmi áruvá való nationális előkészítését tették feladatukká, úgy terjedelme, mint kitűnő berendezése által bizonyára az első helyet van hivatva elfoglalni a Guttmann S. H. czég beliscei faipari telepe, mely 1884-ben létesült s 1885-ben már működését is megkezdte. A Dráva jobbpartján egy vízmentes magaslaton, honnan fertői kilátás nyílik Baranya bérczeire, mintegy 130 holdnyi területet foglal el e nagyszabású telep. A Dráva felé eső részén terülnek el a nagy kiterjedésű farakodók, ott vannak felhalmozva a gondosan osztályozott faáruk, a különféle méretű tölgyfa gerendák és deszkák, a dongáknak egész halmaza, mind gondosan összerakva, esőtől, erős napfénytől kellőleg védve, hogy kiszáradjanak anélkül hogy összerepedeznének. Meglepő e faanyagoknak tisztasága , egyenletessége, ami igen jó anyagra s szakavatott gondos kezelésre, mutat. A telep egészen be van hálózva vasúti vágányokkal, össze van kötve a Dráva-parttal, sőt magával az erdővel is, a minthogy ily nagy arányú telep okszerű működése nem is képzelhető e nélkül. Még nagyobb kiterjedést nyer majd e telep, ha elkészül a most tervezett s már felsőbb hatósági tárgyalás alatt álló mintegy 50 km. hosszú vasútvonal, mely egy újabban 6 és fél millió frt árán beszerzett erdő fáit fogja ide szállítani, de e mellett egyéb áru- és személyszállításra is be lesz rendezve. A telepnek legérdekesebb és legfontosabb részét természetesen a fűrészgyár képezi melyben az erdőből kiszállított fák megfelelő méretű gerendákká és pallókká lesznek feldolgozva. Egy óriási csarnokban 50 fűrészgép van folytonos munkában, részint szalag- részint körfűrészek. Épen most állítanak fel egy óriás méretű körfűrészt, amehznek nincs párja Európában, s amely képes lesz másfél méter átmérőjű törzseket deszkává fűrészelni. A fűrészgépek hajtására három gőzgép szolgál ; az egyik 300, a másik 160, a harmadik 25 lóerejű, mely utóbbi a javító műhelyek munkagépeinek s a villamos világítás dynamo-gépjének a hajtására is szolgál. A gépek áttételei mind föld alatt vannak s e valóságos labyrinth magában is felette érdekes képet nyújt a mintegy 15 cm. vastag áttételi tengelyek és kerekek bonyolult kombinácziójával. Ide, a pinczerészbe hull le a fürészpor is s ezzel fűtik az 5 gőzkazánt, a melyek azonban nem képesek az összes fürészport megemészteni s abból még átlag 4 vasúti kocsival el kell szállítani. Már fentebb említek, hogy az egész telep be van hálózva vasúti vágánynyal. A fát az erdőről kis vasúti kocsikon hozzák s azokon hordják szét a telep megfelelő helyeire is. A vasúton állandóan 4 vonat közlekedik, kis locomotivokkal s összesen 400 vasúti kocsi áll a szállítás rendelkezésére, mely kocsik darabja 250 írtba kerül. A telepen természetesen van megfelelő gép- és kocsi javító műhely, sőt a kocsik ott is készülnek, csupán a kéregöntetű kerekek és a tengelyek valók a Ganzféle gyárból. A gyár — az erdei favágással együtt — mintegy 5000 munkást foglalkoztat, magán a telepen, a gépeknél, a fa kezelésénél mintegy 400 állandó munkás talál foglalkozást. A gyárból egyenként mintegy 50.000 köbméter faáru kerül ki. A munkások részére külön munkás házak vannak építve, éspedig igen czélszerűen akként, hogy minden munkás család lehetőleg el legyen különítve a másiktól s egészségesen lakjék. Kamra Kamra Konyha Szoba Szoba Konyha Konyha Szoba Szoba Konyha Kamra Kamra 675. ábra. Munkásház 4 család számára. Kamra Veranda | Veranda | Kamra Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Szoba Kamra | Veranda !fj. Veranda Kamra 676. ábra. Tisztviselőház 4 család számára. GAZDASÁGI mérnök 43. szám.