Gazdasági Mérnök, 1891. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-08 / 10. szám
112 A cseregalagonya és crategus fajok közt több szép piros gyümölcsű van. A fehér gyümölcsű fák közt első helyen említendő a Symphoricarpus racemosus, melynek nagyszámú fehér hólyag alakú gyümölcse tél közepéig a fán marad és a zord időben a rigó táplálékául szolgál. A somfajok közt is van néhány szép gyümölcsű. Van aztán számos Lonicera (kutyacseresznyefa). Nem kell feledni a mahonia fajokat sem, melyeknek bogyói soká maradnak ez örökzöld levelű bokrokon. Fekete bogyókat hoz a fagyas liguster és a Rhamnus catharticus. A bogyós gyümölcsű fákon kívül van még különböző más szép gyümölcsfaj. Ilyen például az eczotia Rhustyphina hosszú, barnavörös magcsöveivel, továbbá a bérese Clematis Vitaiba, mely őszszel el van borítva nagyszámú fehér magcsomókkal. Szép, érdekes gyümölcse van néhány jávornak, így az Acer pseudoplatanus erytrocarpumnak, mely egész nyáron nagyszámú szép veres-szárnyas magcsokrokat tart. Az Acer rubrum és Acer tartaricumnak is van szép gyümölcsű fája. Fölemlítendő aztán még a Koelrenteria paniculata hólyagszerű csaknem hófehér magtokokkal. A Glediolák közt előfordulnak válfajok karminpiros maghüvelyekkel, szintúgy az ákáczok közt is lehetnek ilyenek. Nagyon ismeretes a kecskerágó Evoaymus europae is, mely őszszes gyönyörű rózsaszínű és világos carminpiros magot hoz, melyek felpattanva élénk sárga magokat mutatnak. Ezekben a szép gyümölcsü fanemek távolról sincsenek kimerítve s ha azokra nagyobb figyelem fog fordíttatni, még számos más is előtérbe fog hozatni, hogy a díszkertekben a szemlélőt gyönyörködtessék. —K+ A mezőgazdák szövetkezete. Az országos magyar gazdasági egyesület az utóbbi időben fokozottabb erélylyel felkarolja a gazdaközönség érdekeit és legújabban a mezőgazdák szövetkezetének kezdeményezésével egy oly lépést tett, mely azzal tesz tanúságot, hogy az egyesület intéző körei felismerték a korszellem követelményeit s az egyesület immár nem csak elméleti, hanem gyakorlati irányban is a gazdaközönség helyzetének javításán munkálkodik. Az orsz. m. gazdasági egyesület köréből a gazdák szövetkezetének megalakítására vonatkozólag közrebocsátott felhívásból kiemeljük a következőket: Az újonan alakulandó Mezőgazdák szövetkezete ezeget fogja viselni s czélja lesz: 1. Mezőgazdasági termények, gabonanemüek, takarmány, alomanyagok és szalma, fa, gyümölcs és szőlészeti termékek közvetlen értékesítése. 2. Tenyész-, haszon- és hizó-állatok, lovak eladása, hizó-juhok kivitele, gyapjú-eladás stb. 3. A hadsereg és egyéb vállalatok szükségleti czikkekkel való ellátása, remondák szállítása stb. 4. Ingatlan birtokok vétele és eladásának, bérleteknek közvetítése, gazdatisztek elhelyezése. 5. A gazdák szükségleteit képező fogyasztási czikkek, mint korpa, kőszén, olaj, kenőanyagok s egyéb anyagok, eszközök és gépek, műtrágyák stb. nagyban eszközök beszerzése. Vetőmag és tenyészállatok közvetítése. E feladatok megoldására egy kellő szervezettel ellátott, Budapesten székelő szövetkezet alakul, mely míg egy részről központi irodájában hozzáértő személyzettel intézi ügyeit, addig igyekezni fog az ország különböző részeiben vidéki szövetkezeteket hozni létre, fiókot állítani fel Bécsben és Fiuméban s így működését mindinkább deczentralizálva, azt az egész országra kiterjeszteni, a gazdaközönséget annak minden rétegébe kiható országos szervezetbe kapcsolva egybe. Hogy a szövetkezet a kellő anyagi alapon indulhasson meg, korlátolt felelősséggel üzletrészekre alakul. Minden üzletrész 100 frt (két évi egyenlő részletekben eszközölt befizetéssel), az üzletrészenként elvállalt felelősség pedig 200 frt. A földbirtokosok földadójuk minden megkezdett 500 frt összege után egy, a bérlők pedig jövedelmi adójuk minden megkezdett 200 frtja után szintén egy üzletrészt kötelesek jegyezni, 20 üzletrésznél többnek jegyzésére azonban senki sem kötelezhető. Az üzletrészek 5°/0 kamatot hoznak tulajdonosaiknak s a szövetkezet tőkés tartozékaikat képezvén, mint minden egyéb értékpapír, tőkeelhelyezésre is alkalmasak. A szövetkezet megalakul, ha legalább is 1000 üzletrész jegyezve van. Ekkor a szövetkezet rendelkezni fog 100,000 frt üzletrészszel és 200,000 frt biztosítéki alappal, melynek realitására bármely bank vállalkozand. E 300,000 frtnyi tőke fogja az új intézménynek úgy üzleti alapját képezni, mint az eszközt, melynek segélyével részben maga, részben pedig valamely más pénzintézettel összeköttetésben tagjainak hiteligényeit is a lehetőségig kielégítheti. A szövetkezet ügyeit egy az igazgatóság s ennek kebeléből választott végrehajtó bizottság fogja vezetni, kellő számú szakavatott hivatalnokokkal s ugyancsak ez ítélendi meg a nyújtandó hiteleket is stb. Hiszszük és reméljük, hogy fenti tervezetünk a magyar gazdaközönség tetszését megnyeri és saját jól felfogott érdekéből mielőbb jegyezi a meginduláshoz szükséges üzletrészeket, hogy az új szövetkezet folyó évi márczius hóban megalakulva, még e tavaszon a vetőmag, műtrágya és egyéb szükségletek beszerzésénél már megkezdhesse működését.» Aláírva : Gróf Andrássy Aladár, gróf Széchenyi Imre, Tolnay Lajos, Reusz Henrik, Beniczky Gábor, gróf Dessewffy Aurél, Adler Mór, Forster Géza, Brüll Mór, Baranyai István, Baross Károly.•***- - Heinsdorf gabnavizsgáló készüléke. (Négy ábrával.) A gabnaneműek minőségének megállapításánál fontossággal bír nem csak azok súlya és színe, hanem sikér- és fehérje-tartalma is. Ezt pedig csak úgy lehet megítélni, ha a szemek szétvágatnak vagy eltöretnek. Sok kereskedő a fogával szokta a szemeket szétharapni, de ez nem czélszerű, nem is mindenkinek van jó foga ahhoz. A gabnakereskedők és malátagyárosok tehát már régtől fogva különös készülékeket használtak, hogy azzal nagyobb számú magot vágjanak szét. Ily készülék volt a Groebeckféle gabnavizsgáló. Újabb időben Heinsdorf a hannoverai sörgyár igazgatója szabadalmaztatott egy gabnavizsgálót, melynek képét a 285—288 ábrán mutatjuk be, s az nem csak a gabnakereskedőkre nézve bír érdekkel, hanem a gazdákra nézve is. E készülék egy a lapból, melyen soronkint 50 lyuk van és egy h keretből, meg a d kicserélő-lapokból áll. A kicserélő-lapokon 50 mélyedés van, melyekbe egy fél mag tér és ezek éppen az a lapon levő lyukakra illenek, mikor ez a h keretbe tétetett. Egyfelől két szegecs, másfelől egy szorító tartja azt. A felső alap lyukai a metszésnél egy e fedő által takartatnak be, hogy az elvágásnál ki ne ugorjanak. A lyuksorok kétoldalán szögbe hajlított sín fut, melyek a tartalék kicserélési lap tartására szolgálnak és egyúttal a készülék megtöltésénél megakadályozzák azt, hogy a magok minden oldalon lehulljanak. A kezelése következő : kihúzzuk a d tartalék kicserélési lapot; kinyitjuk az alatta fekvő e fedelet és kihúzzuk a mennyire csak lehet, a c kést; úgy hogy a felső a lap lyukain át látni lehet az összes alatta levő d lap mélyedéseit. Erre azután a megvizsgálandó gabnaszemeket rászórjuk a lapra, kissé ferdén tartva a készüléket, hogy a felesleges magok lecsúszhassanak. Mikor aztán a lyukak telehulltak magokkal, becsukjuk balkézzel a fedőt is a kést a jobbkézzel betoljuk, úgy, hogy minden mag a közepén ketté vágatik. Most aztán a jobbkézzel félre toljuk a szorítót és lassan kicsúszni engedjük a d kicserélő lapot a benne levő fél gabnaszemekkel. Ezen eljárás ismétlése előtt felnyitjuk az e fedőt, kihúzzuk a c kést, megtisztítjuk a felső alap lyukait a netán bennük levő félmagoktól, betoljuk aztán a tartalék - kicserélő lapot a keretbe, megtöltjük a készüléket magokkal mint előbb és a fedő lezárása után betoljuk a kést. --•M— 285—288. ábrák. Heinsdorf gabnavizsgáló készüléke. GAZDASÁGI MÉRNÖK 10. szám. A Dunagőzhajózási társaság új helyi díjszabása. Az ez idei hajózás megnyitásának napjától számítandó érvényességgel a Dunagőzhajózási társaság vonalain új helyi díjszabás lép életbe. Az új díjszabás általában megfelel az eddigihe-