Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

. Megmutatta ezt a lyoni eset, melynek bekövet­kezésére nem is gondoltak. Rájött erre a tényre Vieille is, ki számos eljárási szabályt tett már közzé hivatalos minőségében. E szerint Francziaországban mindenki, a­ki acetylén aparátus alkalmaz, köteles az installá­­czió leírását szintúgy a tervekeket a rendőrséghez beterjeszteni. A­ki használati engedélyt nyert, tartozik a készüléket vagy nyílt helyen tartani, vagy a­mennyiben zárt helyen tartaná, úgy szük­séges, hogy a helyiség jól szellőzött és világos legyen. Azonban semmiképen sem engedhető meg, hogy a készülék pinczehelyiségben helyez­tessék el. Azok a hengerek, melyek folyékony acetylént tartalmaznak, nyílt helyen helyezendők el s külső burokkal kell őket körülvenni, hogy a naptól megóvassanak, de egyszersmind arra is kell ügyelni, hogy a takaró s a henger közt elégséges levegő hagyassák. Azonfelül az összes hengerek hivatalosan meg­vizsgáltatnak, s csak azután használhatók folyé­kony acetilén tartására. Hogy ezek az évrendszabályok nem túlságosan szigorúak, azt megmutatták a fentebb közlett esetek. Annyi tény, a­mit a történt szerencsétlenségek szomorúan igazoltak, hogy az acetylén behatóbb ismeretére van szükségünk, hogy azt teljes biz­tonsággal használhassuk fel a világításra. Trajan díszhajója. — Egy képpel. — Az utóbbi évtizedek ásatása és fölfedezései a múlt idők c­­ivilisatiójára vonatkozólag sokféle meglepetést szerzett az emberiségnek. De a leg­utóbbi fölfedezés oly fölötte fontos és érdekes, hogy azt ily mérvben még csak nem is remélhet­tük. A vizek mélységeinek egy oly áldozata került napvilágra, a­mely közel 2000 éve lehetett ott elrejtve. Róma közelében nem messze Genzanától terül el a természet és műkedvelők által annyira látogatott kékvizű Nemi tó, a­melynek szépségeit és a körülötte uralkodó fenséges csendet az ősök is oly módon szerették meg, hogy egy sűrű lige­tében az Egeria-forrás szomszédságában építettek templomot Diana tiszteletére és erről nevezték el a tavat örök sima színe miatt „Diana tükrének... Egy régi hagyomány szerint, Trajan vagy Ti­berius császárnak egy fényes hajója sülyedt volna el a tóban és úgy látszik, hogy a traditió nem volt alaptalan, sőt meg is erősíttete ezt, ama bronzzal diszített gerenda feltalálással, a­mely a tónak más czélokra történt kikutatása alkalmával 1535-ben napvilágra került. Ez a gerenda egy római múzeumban még jelenleg is látható. Néhány héttel ezelőtt a régiség­gyűjtők szíveit az a hír rezegtette meg, hogy a tó tulajdonosának, Orsini herczegnek, kezdeményezésére az oly sokáig félbe­maradt kutatásokat az e czélra szerződtetett bú­várok segítségével folytatni fogják. Az olasz la­pok nemrégiben hírt adtak arról, hogy az elsü­­lyedt, teljesen iszappal födött hajót — melynek építtetőjül, habozva bár, Tiberiust vagy pedig Tra­jan császárt nevezik meg — 80—90 lábnyi mély­ségben megtalálták. Sok fáradság után végre sike­rült a búvároknak egy bronz oroszlánt és farkast valamint még más tárgyakat is felhozni. Az olasz közoktatási miniszter és a tudományos körök váll­vetve iparkodnak a kincs­kiemelési kísérleteket minden eszközzel lehetőleg előmozdítani. Képzel­hető tehát, hogy mily lázas érdeklődéssel kísérik eme vállalat eredményeit. És máris feltehető, hogy e hajó maga nagy pompája lehetett, ha meggon­doljuk, hogy az akkori idők uralkodói mily pom­pához és kényelemhez voltak szokva és ha fel­tesszük, hogy ez az alkotás összhangban volt idil­likus környékével. Habár jól tudjuk, hogy a ró­maiak eleinte nem bírtak vizen úszó palotákkal és hogy ezeknek létesítése nem is lehetett erede­tileg az ő eszméjük, mégsem tagadható határozot­tan az, hogy ily úszó palotákat építettek volna, midőn tekintetbe vesszük a rómaiak művészeté­ben és irodalmában amaz oly gyakran nyilvánuló jellemzetes vonást, hogy azok egyszerűen a más nemzetek civilisajiójának nyomán támadtak és honosultak meg nálunk. A Nemi tóban felfedezett hajó igen hasonló lehetett a syrakusai II. Heron és IV. Atolomeus azon építményeihez, a­melyeknek mesés fényéről Athenaeus a görög történetiró tesz említést. És ha helyes az a feltevés, hogy ez a hajó a Tra­­jane volt, akkor talán helyes az a feltevés is, hogy az a damaszkuszi híres műépítésznek, Apollo Dorusnak volt a műve, a­ki Trajan aldunai (turn­­szeverin) hídját is építette. Trajan e remek­művű úszó palotáját Reinero Arcani műépítész reconstruálta. 1. ábra. Trajan díszhajója GAZDASÁGI MÉRNÖK 1 sz­ám Kisebbszerű vágóhíd. — Négy ábrával. — A közegészség és köztisztaság követelményei ma már kisebb városokban és községekben is mindinkább tért hódítanak. Ennek tulaj­donithat­­juk azt is, hogy a fokozottabb igényeknek meg­felelő vágóhidak építése mindinkább közszükség­ként jelentkezik, mely elől már egyetlen rende­zettebb város vagy nagyközönség sem zárkózha­­tik el. Ilyen kisebb fogyasztásnak megfelelő, igen czél­­szerűen elhelyezett és épült vágóhidat mutatunk be az 2—5. ábrákban. Alapul szolgált ennek ter­vezésénél egy oly kisebb mérvű fogyasztás, mely havonként egyelőre 25 darab szarvasmarha, 100 drb sertés, 100 borjú és néhány juh vágását teszi szükségessé; az épületek és azok be­

Next