Gazdasági Mérnök, 1902. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-16 / 11. szám
XXVI. évfolyam. 11. szám. Budapest, 1902 márczius 16. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP Kifizetési díj: Egész évre 24 kor. fél évre 12 k. negyed évre 6 k. Alapította : Szerkeszti : DONDA BÉLA GONDOS VIKTOR 1877-b®n. mérnök. Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST, IX. KERÜLET SOROKSÁRI UTCZA 5. SZÁM. ....... ■› Olvasóinkhoz! A szerkesztésemben megjelenő «Gazdasági Mérnök» számolván azon sajnálatos és elmaradott viszonyokkal, melyekkel vidéki városaink legtöbbjében a csatornázás, vízzel való ellátás, városszabályozás, útépítés s közvilágítás terén találkozunk, e fontos műszaki, egészségügyi és gazdasági kérdések fölkarolását helyezte munkaprogrammjának élére. Ez okból tervszerű beosztással czikksorozatokat közöl a városépítés e különböző ágainak köréből s másrészről állandó rovatot nyitott Városok czímmel a hazai városok technikai ügyeinek összefoglalására. Mindkét tekintetben gondoskodtam arról, hogy a lap közleményei úgy szakszerűségük, mint aktualitásuk és hazai vonatkozásaik által kiérdemeljék azt a figyelmet, melyben a szakkörök a «Gazdasági Mérnök» huszonötéves fennállása óta állandóan részesítik, így jelenleg Pirovits Aladár székesfővárosi mérnöknek, az országszerte ismert kiváló szakirónak tollából hosszabb önálló tanulmányt közlünk Vidéki városaink csatornázása és vízzel való eltiltása tárgyában. E dolgozat, mely körülbelül15—20 folytatásban jelenik meg lapunkban, kiterjeszkedik e nagy horderejű kérdésnek minden részletére úgy technikai, mint hygienikus, mint pénzügyi szempontból. Ismerteti a fennálló állapotokat, leírja és megbírálja a már végrehajtott vagy megtervezett csatornázási és vízszerzési, illetve vízvezetési műveket; részletesen ismerteti egy magyar város vízvezetéki- és csatornázó-berendezéseit; végül — ami legfontosabb — konkrét javaslatokat tesz a financziális nehézségek megoldására. E kiváló czikksorozat eddig egyedül áll e téren az egész magyar műszaki irodalomban s már ezért is nélkülözhetetlen az összes városi mérnöki, illetve közigazgatási hivatalok számára. Ezenkívül valószínűleg legközelebb már egy másik nagyobb terjedelmű, folytatásos tanulmány közlését kezdjük meg, melynek tárgya «Vidéki városaink rendezése». Szerzője Orbán Ignácz, Makó város főmérnöke, ki hivatásánál és hosszú gyakorlatánál fogva ép oly» kompetens e tárgykörben, mint Pirovits Aladár az előbbi téren. Természetes, hogy e dolgozat is, mint Pirovits mérnöké, szakszerű ábrákkal bőségesen lesz illusztrálva. Gondoskodtam továbbá arról, hogy a városainkban ugyancsak napirenden levő közvilágítás kérdésében szintén hivatott tollból hozzunk közleményeket és pedig úgy a kőszéngáz, mint a villamos s acetylén világítás felől. Végül «Városok» czímű rovatunkban mindig bőséges szemlét hozunk a vidék gazdaság- technikai életéből s szaktudósítóink rendes értesítései nyomán úgyszólván minden érdemleges momentumot közlünk, ami vidéki városaink műszaki munkálataira vonatkozik. Mindezek után kérjük olvasóinkat, hogy czikkeikkel, közleményeikkel s értesítéseikkel járuljanak hozzá ezen országos ügyeknek alapos tárgyalásához s egyúttal támogassák lapunkat azon körökben, melyek ezen kérdésekkel közelebbről érdekelve vannak. E kettős kérdésünket elsősorban magukhoz a városi hatóságokhoz intézzük. Gondos Viktor: Hazai városaink egészségügye. Városcsatornázás és vizzel való ellátás. Különös tekintettel hazai viszonyainkra és a tudomány mai álláspontjára. Irta : Pirovits Aladár székesfővárosi mérnök. (Folytatás.) A városcsatornázás és vízvezeték szükségességének időpontja. Ha az itt kitűzött feladat lényegét tekintjük szemünk előtt, a továbbiakban mindenekelőtt arra nézve kell tisztába jönnünk, hogy elkezdve a kis községtől, hol van az a határ, amelyen innen, az itt többször hangoztatott közegészségügyi intézményekre az illető községnek feltétlen szüksége még nincsen s mikor válnak ezek az illető városra nézve nélkülözhetlenekké. Mindaddig mig a község lakossága oly gyér, hogy a szennyeket képes maga az anyaföld feldolgozni — a közegészség ügye veszélyezettnek nem tekinthető, feltételezvén természetesen, hogy teljesen jó minőségű vizet szolgáltató kutak állanak az illető helység rendelkezésére. És amidőn az illető község ezen a czimen hijjával van a szenynyes vizek és fekáliák rendszeres eltávolítására szolgáló csatornahálózatnak, a közegészségügy ez iránti követelményeivel szemben adminisztratív teendőkre kell szorítkozni; t. i. közigazgatási úton kell gondoskodni arról, hogy a hygiénia követelményei kielégíttessenek. Saját autonóm jogkörében kell az illető községnek a nyert szabályrendeleteket, a közegészségügyi szolgálat útján végrehajtani. Minden községben a rendelkezésre álló mérnök és orvos a közigazgatás vezetőségével egyetemben, a szabályrendeleteknek megfelelőleg működjenek közre, és végezzék a közegészségügyi közigazgatás teendőit. A szolgálati utasításoknak a közegészségügyi teendők végrehajtó szervei között az eredményes együttműködés szempontjából a legteljesebb öszhangot kell létesíteniük, így mondja ezt Pettenkofer a nagynevű hygienista is: «Im Leben sind wesentlich drei Stände die natürlichen Träger und Vertreter der hygienischen Interessen der Gesammtheit, die Aerzte, die Verwaltungsbeamter, und die Ingenieure. Diese müssen zusammen wirken, wenn etwas Zusammengehen sollt. Minden községnek oly mértékben van rendben az egészségügye, amily mértékben a közegészségügyi közigazgatás lelkiismeretesen és szigorúan végzi feladatát. A küszöbön levő közigazgatás reformja (a városi törvények revíziója) útján a közegészségügyi közigazgatás teendőit is oly körültekintően kell megállapítani s e mellett a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolni, hogy a fenforgó kérdésben további kívánságok ne támadhassanak. Reméljük, hogy most egy új politikai korszak virradtával el fog jönni az is, amit a jelen kérdés tekintetében kívánnunk kell, hogy t. i. a modern hygiénia és modern technika vívmányait egy modern közigazgatás hazai városaink javára fogja felhasználni, hogy a múltak mulasztásai pótoltassanak, és ezt a modern közigazgatás első ténykedései között bizonyára a szükséges műszaki alkotások megvalósítása iránti törekvéseket fogjuk látni eredmény gyanánt. Midőn valamely város lakossága oly sűrű, hogy a szennyesvizek mennyisége és a föld feldolgozó képessége között kívánatos egyensúly nincs meg, legfőképen pedig akkor, amidőn az egyébként rendelkezésre álló kutak nem szolgáltatnak kellő mennyiségű és kifogástalan minőségű, jó ivóvizet, a legelső követ,élmény a közegészségügyét szolgáló művek megvalósításának sorrendjére nézve az, hogy az illető város vízvezetéket létesítsen, mert a talajnak beszennyezése esetleg veszélyeztethetik a kütvizek megromlása folyán az emberek egészségét ; de ami a fő dolog, hogy a sűrű lakosságot a kutak nem is tudnák vízzel kellőleg ellátni. Itt ugyanis figyelembe kell venni, hogy a lakosság sűrűsége okozati összefüggésben lévén a város kulturális fejlődésével s ez, valamint az ipar és kereskedelem terén beálló mozgalmak a vízszolgáltatással szemben mind nagyobb és nagyobb igényeket támasztanak, amikhez végül hozzájárul az a körülmény is, hogy a lakóházaknak modern irányban való létesítésére nézve napjainkban már úgyszólván mindenütt megvannak az igények, melyek a vízszükséglet kielégítése szempontjából figyelmen kívül szintén nem hagyhatók. Ezen felfogás helyessége mellett bizonyítanak a városok czéljaira készülő vízvezetéki és csatornázó tervek, melyekben a fejenkénti és naponkénti vízfogyasztás czímén felvett vízegységek az itt elsorolt feltételeknek felelnek meg. Rendszeres vízvezeték létesítése a szennyesvíz szaporodást oly mértékben mozdítja elő, hogy ennek eltávolítása további új létesítmény