Gazdasági Mérnök, 1909. január-december (33. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-17 / 42. szám

l az aeroplánról, melyekben már tárgyalta annak fő jellemzőit: a m­otort a csavarlapátot, a kissé meghajlított és ferdén állított föntartó (stabili­záló) síkokat, sőt az automatikus stabilizálást is. Az utána fellépett Henson monoplánja (1842), Wenham biplánja (1866), Hiram Maxim sok siku gépje (1894, London, 1. ábra), Clement Áder­nek „ Avion“ nevű, denevérre emlékeztető ornitoptere (1897, Páris, 2. ábra), W. Kress aeroplánja (1900, Bécs) alig számbavehető utakat tettek és igy velük, a később jövőktől értékesíthető tapasztalatok nem voltak szerez­hetők. Hasonlókép: Pénaud (1871, Páris, a Cayley munkáinak méltatója), Tatin (1879, Páris) Horatio Philipps (1893, London, 3. ábra), Law-4. ábra, Hargrave monoplan-mintája. Felület 2 m3, szélesség 78 cm, súly 1­7 kg. Gőzzel hajtva 150 m-nyi utat repült. rence Hargrave (1863, Sydney, 4. ábra), Wellner (1893, Brünn), végül S. P. Langley (1896, Washington, 5. ábra) különben igen érdekes mintáival sem. Valamennyi előzőnél nagyobb hatása volt a repülőgép mai formájának kialakulására a berlini Otto Lilienthal munkásságának. Lilienthal előbb hosszasan tanulmányozta a madarak szárnyait és repülését, vizsgálta a szél hatását különböző alakú sík- és kissé hajlott lapokra. Idevágó tapasztalatait és vizsgálati­nak ered­ményeit 1889-ben és 1894-ben könyvalakban adta ki. 1891-től 1896 ban bekövetkezett halá­losan végződő lezuhanásáig repülni próbált, különböző magaslatról a széllel szemben motor nélkül ereszkedvén le, előbb monoplánjával, majd biplánjával (6. ábra). Az elsőnek síkjai 14 m2-t, az utóbbié 24 m 2-t tettek. Biplánja két parallel síkjával, kis függőleges és kis vízszintes lapból alkotott farkszerű kormányszerkezetével már magában foglalta a Wright-féle aeroplánnak főbb elemeit. Lilienthal számos követőre talált, ami egyrészt alaposan előkészített és rendsze­resen végrehajtott kísérleteiben, de másrészt kísérletezésének nem költséges és számtalanszor ismételhető módjában leli magyarázatát. Nagy- Britániában Pilcher; Amerikában Chanute, Herring és Avery, majd (1900 ban) Wilbur és Orville Wright; Franciaországban Ferber tüzér­kapitány (1899), majd Archdeacon, Voisin kisér-Az acélból épült gép 4­25 m széles és 11­5 kg súlyú volt, motorja 1—2 HP-s gőzgép, amely alig 3­­­2 kg-ot nyomott. Képes volt 250 - 300 m magasra és körülbelül 900 m távolságra röpülni, léteztek ezen a módon. A legelsők ezek közül,­­ akik könnyű automobilmotorral fölszerelt aerop­­lánnal számbajövő utakat tettek, a Wright testvérek (1903—1905), majd Santos Dumont (1906, Páris). Már a Wright-éktől elért sikerek hírére meg­mozdult az egész francia társadalom. Egyesek és társulatok együttvéve milliókra rugó díjakat tűznek ki, gyárakban kezdenek foglalkozni aeroplánépítéssel és igen könnyű motorok s alkalmas alakú csavarlapátok gyártásával; ki­tartó és merész kísérletezők egész sora — Delagrange, Farman, Blériot stb. — indul neki a levegőnek; lelkes adakozók pénzéből a Sorbonne-on tanszéket állítanak föl, majd külön kísérleti laboratóriumot alapítanak a repülés kérdéseinek tanítására és vizsgálatára, szóval az egész vonalon megkezdődik a küzdelem a levegő meghódításáért. Ennek az eleddig önzet­len s mondhatni úttörő küzdelemnek legelső nagy étape-ja az az aviatikai verseny, mely a Champagne szívében, Reims közelében ez év augusztus 22 és 29 között lejátszódott. A franciák mellett a németek foglalkoznak valamennyi nemzet között legtöbbet a repülés problémájával. Németországban azonban ez idő­­szerint még nincs talaja a repülőgépeknek s ezek építésére alig 3 hónapja alakult, mint első a Wright-társaság Berlinben. Ellenben a kor­mányozható léghajók építésére és azok repülé­sének tudományos vizsgálatára hatalmas áldoza­tokat hoztak, így pl. a Zeppelin-féle léghajókra önkéntes adakozásból 6Va millió­­­t, törvény­hozó után 3 milliót, egyéb léghajókra 20 5 milliót stb. Arra az irányra, melyben a német­­országi aviatika halad, igen jellemző egyrészt az idei majna-frankfurti első léghajós kiállítás, másrészt a Göttingában a tudományos aviatika céljaira 30,000 M magánpénzen berendezett 5. ábra. Langley „aerodrom“ nevű aeroplán-mintája 6. ábra. Lilienthal röptében. (Gr. Lichterfelde mellett.) 7. ábra. Reims vidéke. Mérték 1 : 50.000. —. —.— kerékpáros útja.­­)—|—|- automobil és kocsi útja............... gyalogos útja. GAZDASÁGI MÉRNÖK 42. szám

Next