Geodézia és kartográfia 1985 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 2. szám - Karsay Ferenc - Probocskai Endre - Liebhaber Imre: A budapesti Árpád-híd felújításának geodéziai munkálatai

A budapesti Árpád-híd felújításának geodéziai munkálatai Dr. K­a­r­s­a­y Ferenc szakági főmérnök, Probocskai Endre osztályvezető és Liebhaber Imre üzemmérnök (Földmérő és Talajvizsgáló V.) DK 528.482 A magyar fővárosban 1976-ban kezdődött el a Duna hídjainak felújítása a Margit-hídnak és környékének átépítésével. Követték ezt a Petőfi­­híd és a Szabadság-híd munkálatai, ahol a METROBER, a FŐMTERV, az UVATERV, a Közterületfenntartó Vállalat, a Hídépítő Vállalat az Aszfaltútépítő Vállalat, a BKV és még több, mint harminc vállalat mérnökeivel, munkásaival együttdolgozva a felmérés, a kitűzés és az el­lenőrző mérés feladata a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatra várt. Ugyanez az együttes folytatta felújító tevékenységét Budapest legészakibb köz­úti hídjánál, az Árpád-hídnál is. A 928 m hosszú híd (1. ábra) mind a főváros, mind az ország forgalmának fontos létesítménye. A fővárosnak azért, mert mint a leghosszabb és legszélesebb híd kapcsolatot teremt az északi kerületek között, bevezeti a forgalmat a Margit­szigetre, és gyorsvillamosjárata az érintett ke­rületek lakóit közelebb hozza a városközponthoz. Az országos közúti hálózatnak pedig azért do­mináns csomópontja, mert — mint e Duna szakasz legészakibb közúti hídja — az országnak Buda­pestre északról, keletről és nyugatról befutó főútvonalait összekapcsoló körgyűrű egyik leg­fontosabb műtárgya, csomópontja. Az átépítéssel megszűnik az a különlegessége, hogy évtizedekig félkész állapotban volt. A fő­városnak talán legkalandosabb sorsú hídja. A századelőn (1908-ban) határozták el építését, de csak a harmincas években írtak ki rá pályázatot. A mélyépítési munkálatokat még 1941-ben kezd­ték el, a megépített rész a háború végén a többi Duna-híd sorsára jutott, felrobbantották. 1948- ban Sávoly Pál tervei szerint folytatták az építést, és 1950. november 7-én adták át a forgalomnak. Akkor az ország gazdasági helyzete miatt nem készült el teljes szélességében, de a pilléreket úgy építették, hogy később, szükség esetén, az akkor 2x1 forgalmi sávú és villamos közlekedésre is alkalmas felszerkezetet az eredeti tervben sze­replő 2x2 sávos közúti pályára lehessen széle­síteni. A most átépített és 1984. augusztus 20-án a forgalomnak átadott híd 2 x3 sávos közúti pá­lyára és középen a közúti forgalomtól elzárt vil­lamos vasúti zónára tagozódik (2., 3. ábra). A híd átépítése önmagában nem oldotta volna meg Budapest északi részének forgalmi nehéz­ségeit. Ezért a feladat nemcsak magának a hídnak a korszerűsítése volt, hanem a hozzá csatlakozó budai és pesti feljáró szakaszok, terek, csomó­pontok, vezetékek és szervízutak átépítése is. Ezért a híd kibővítése része annak az átfogó prog­ramnak, amely Budapest tömegközlekedési út­vonalainak korszerűsítését tűzte ki célul. A Bécsi úttól a Vörösvári úton, az Árpád-hídon keresztül a Róbert Károly körút — Hungária körút útvo­nalon — most még mint egy félgyűrű mentén — az 1-es jelzésű gyorsvillamos fogja az utasfor­galmat lebonyolítani az építendő Lágymányosi-híd 3 -CJS-c­ ­. ábra. A budapesti Árpád-híd alaprajza és hosszmetszete

Next