Geodézia és kartográfia 2010 (62. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 3. szám - Szabó Gergely - Szabó Szilárd: A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata hazai mintaterületeken
Dr. Szabó G. - Dr. Szabó Sz.:A Shuttle Radar Topography Mission során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata... Az elkészült adatbázis átlagos vízszintes pontossága Európában átlagosan 8,8 m, magassági pontossága pedig 6-8 m (Internetes hiv-3, 2009). Anyag és módszer A kutatás során több vizsgálatot végeztünk két mintaterületen. A beregi mintaterületen (Gulács és Tarpa körül) a növényzet szerepét, valamint az SRTM magassági pontatlanságait vizsgáltuk egy sík területen (1. ábra). Az adatbázisok létrehozásához és a mérések elvégzéséhez IDRISS 32 R2 szoftvert használtunk. Első lépésként 1:10 000 topográfiai térképek segítségével létrehoztuk a mintaterület digitális domborzatmodelljét (a továbbiakban DDM) szabálytalan háromszögekből (TIN), majd ezt rácsmodellé (GRID) alakítottuk. A raszter-paramétereket (pixelméret) úgy állították be, hogy a rácstulajdonságok megegyezzenek az SRTM jellemzőivel. Az így nyert domborzati modell magassági pontossága ± 0,7-1,5 m (Iván, 2007; Winkler, 2007). A 2. ábrán a bal oldali kép mutatja az így elkészített modellt, míg a jobb oldali képen az SRTM modell látható. A következőkben vektoros poligonokat hoztunk létre légifelvételek segítségével egyrészt az erdőterületekről, másrészt pedig a felszíni kiemelkedésektől mentesnek tekinthető szántókról és rét-legelőkről, majd ezeket a poligonokat raszterizáltuk. Kivontuk egymásból a topográfiai térkép alapján készített digitális magasságmodellt és az SRTM felületmodelljét (Az SDDM,SDFMsrtm), majd az adatbázison klaszter analízist végeztünk. Másik mintaterületünk Egertől ÉK-re, a Bükkalján található (3. ábra). E mintaterületnél a fő cél a domborzat hatásának a tanulmányozása volt, valamint annak vizsgálata, hogy milyen pontosan georeferálták az SRTM adatbázisát. A kinyert adatokat MS EXCEL és SPSS13 szoftverek felhasználásával értékeltük ki. A két domborzatmodell különbségének adatait klaszteranalízissel csoportokba soroltuk (Ward-módszer), majd meghatároztuk az így nyert osztályok statisztikai paramétereit (kvartilisek, középérték, szórás). 1. ábra A síksági mintaterület Tarpa környékén az erdőfoltokkal 2. ábra A szintvonalak alapján készült modell (balra) és az SRTM modell (jobbra) 3. ábra A bükkaljai mintaterület elhelyezkedése és az erdővel fedett területek GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 32 2010/3 (62)