Geodézia és kartográfia 2010 (62. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 3. szám - Szabó Gergely - Szabó Szilárd: A Shuttle Radar Topography Mission (SRTM) során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata hazai mintaterületeken

Dr. Szabó G. - Dr. Szabó Sz.:A Shuttle Radar Topography Mission során nyert adatbázis pontosságának vizsgálata... Az elkészült adatbázis átlagos vízszintes pon­tossága Európában átlagosan 8,8 m, magassági pontossága pedig 6-8 m (Internetes hiv-3, 2009). Anyag és módszer A kutatás során több vizsgálatot végeztünk két mintaterületen. A beregi mintaterületen (Gulács és Tarpa körül) a növényzet szerepét, valamint az SRTM magassági pontatlanságait vizsgáltuk egy sík területen (1. ábra). Az adatbázisok létrehozásához és a mérések elvégzéséhez IDRISS 32 R2 szoftvert használ­tunk. Első lépésként 1:10 000 topográfiai térké­pek segítségével létrehoztuk a mintaterület digi­tális domborzatmodelljét (a továbbiakban DDM) szabálytalan háromszögekből (TIN), majd ezt rácsmodellé (GRID) alakítottuk. A raszter-para­métereket (pixelméret) úgy állították be, hogy a rács­tulajdonságok megegyezze­nek az SRTM jellemzőivel. Az így nyert domborzati modell magassági pontossá­ga ± 0,7-1,5 m (Iván, 2007; Winkler, 2007). A 2. ábrán a bal oldali kép mutatja az így elkészített modellt, míg a jobb oldali képen az SRTM modell látható. A következőkben vektoros poligonokat hoztunk létre lé­gifelvételek segítségével egyrészt az erdőterüle­tekről, másrészt pedig a felszíni kiemelkedésektől mentesnek tekinthető szántókról és rét-legelőkről, majd ezeket a poligonokat raszterizáltuk. Kivon­tuk egymásból a topográfiai térkép alapján készí­tett digitális magasságmodellt és az SRTM felü­­letmodelljét (Az S­DDM,S­­­DFMsrtm), majd az adatbázison klaszter analízist végeztünk. Másik mintaterületünk Egertől ÉK-re, a Bükk­­alján található (3. ábra). E mintaterületnél a fő cél a domborzat hatá­sának a tanulmányozása volt, valamint annak vizsgálata, hogy milyen pontosan georeferálták az SRTM adatbázisát. A kinyert adatokat MS EXCEL és SPSS13 szoftverek felhasználásával értékeltük ki. A két domborzatmodell különbségének adatait klasz­­teranalízissel csoportokba soroltuk (Ward-mód­­szer), majd meghatároztuk az így nyert osztályok statisztikai paramétereit (kvartilisek, középérték, szórás). 1. ábra A síksági mintaterület Tarpa környékén az erdőfoltokkal 2. ábra A szintvonalak alapján készült modell (balra) és az SRTM modell (jobbra) 3. ábra A bükkaljai mintaterület elhelyezkedése és az erdővel fedett területek GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 32 2010/3 (62)

Next