Geodézia és kartográfia 2018 (70. évfolyam, 1-6. szám)

2018 / 6. szám - Klinghammer István: 200 éve született Magyar László, az MTA levelező tagja, Közép-Afrika kutatója

Klinghammer István: 200 éve született Magyar László, az MTA levelező tagja, Közép-Afrika kutatója A hercegnővel kapott testőr- és ele­fántvadász sereggel együtt, mintegy négyszáz főt számláló karavánnal tett kutatóutak közül a Kimbunda orszá­gokba tett bejárások voltak kiemel­kedők. Ezek során készítette Magyar László a legrészletesebb térképét, amely 1857-es megjelenése után a kér­déses területek ábrázolásához forrás­­térképül szolgált (Dél-Afrika térképe..., 1857). Térképén a Kimbunda országo­kat nyugatról az Atlanti óceán, észak­ról és keletről a Koanza folyam, délről pedig a Kilengyes és Kakonda tartomá­nyok határolják. A térkép később hát­térbe szorult, mert újabb és pontosabb térképek jelentek meg. Kétségtelenül, a térképen a földrajzi helymeghatáro­zásokban hibák, tévedések vannak. A hibák arra engednek következtetni, hogy Magyar vagy nem volt eléggé jár­tas a csillagászati helymeghatározások­ban, vagy nem álltak rendelkezésére megfelelő pontosságú műszerek. Apjához 1851-ben írt levelében ő is említi, hogy tengerészeti ismeretei elle­nére „hat hónapig egy jeles nauticus professzornál a nevezett célra órákat fizettem, hol magamat elegendőleg kiképezve, és a szükséges műszere­ket megszerezve” látta jónak felsze­relnie magát (Hunfalvy, 1857) Ebből inkább arra lehet következtetni, hogy a Dél-Amerikából hozott műszerek már nem voltak birtokában, semmint arra, hogy nem értett volna a mérések­hez. Megfelelő csillagászati mérésekre alkalmas eszközök hiányában a távol­ságbecslés is alkalmas helyzet- meg­határozáshoz. A megtett távolságokat azonban szinte következetesen túlbe­csülte, így érthető, hogy útjainak vég­pontját mindig egy-két földrajzi fok­kal keletebbre, északabbra tette. Ennek persze az az oka, hogy néhány fős kuta­­tóút során a csoport haladásából és az eltelt időből a megtett utat könnyebb megbecsülni, de több száz fős karaván­nál ez csak nehezen állapítható meg. Magyar a térképével kapcsolatban említi, hogy „a főbb pontoknak fek­vését személyes tapasztalásom után astronomiai figyelések útján határoz­tam meg. A hegységek irányát, de kivált a nagyobb folyók forrását, futását és tor­kolatát, kevés esetet kivéve, személye­sen vizsgáltam meg s astronomiai figye­lésekkel határoztam meg” (Hunfalvy 1859) Sajnos arra nincs utalás, hogy a méréseket mely pontokra, milyen eszközzel és módszerrel végezte. A hibákkal együtt is jelentős érdemek­kel bír ez a térkép. A távolságmérések­ben állandónak mondható eltérései ellenére az egyes topográfiai-földrajzi elemek egymáshoz viszonyított hely­zete jól egybevethető a más térképe­ken ábrázoltakkal. Sőt sok esetben az ábrázolás részletesebb, mint más DÉL AFRIKA fÖlDSÉPX к .• ui ‡• -1 и Ui i/ii^ 9* •* ^ i , * a déli |Г‡ ‚lik s a kolHiho.4KZ.ll on KMik fokai között. Крмйс*11 с MAGYAR LASZLO 3. ábra. Magyar László Dél-Afrika térképe (Hunfalvy János (szerk.): Magyar László utazásai 1849-57 években. Voll. Pest, Eggenberger, 1859) 2018/6 (70. évf.) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Next