Geodézia és kartográfia 2018 (70. évfolyam, 1-6. szám)
2018 / 6. szám - Klinghammer István: 200 éve született Magyar László, az MTA levelező tagja, Közép-Afrika kutatója
Klinghammer István: 200 éve született Magyar László, az MTA levelező tagja, Közép-Afrika kutatója A hercegnővel kapott testőr- és elefántvadász sereggel együtt, mintegy négyszáz főt számláló karavánnal tett kutatóutak közül a Kimbunda országokba tett bejárások voltak kiemelkedők. Ezek során készítette Magyar László a legrészletesebb térképét, amely 1857-es megjelenése után a kérdéses területek ábrázolásához forrástérképül szolgált (Dél-Afrika térképe..., 1857). Térképén a Kimbunda országokat nyugatról az Atlanti óceán, északról és keletről a Koanza folyam, délről pedig a Kilengyes és Kakonda tartományok határolják. A térkép később háttérbe szorult, mert újabb és pontosabb térképek jelentek meg. Kétségtelenül, a térképen a földrajzi helymeghatározásokban hibák, tévedések vannak. A hibák arra engednek következtetni, hogy Magyar vagy nem volt eléggé jártas a csillagászati helymeghatározásokban, vagy nem álltak rendelkezésére megfelelő pontosságú műszerek. Apjához 1851-ben írt levelében ő is említi, hogy tengerészeti ismeretei ellenére „hat hónapig egy jeles nauticus professzornál a nevezett célra órákat fizettem, hol magamat elegendőleg kiképezve, és a szükséges műszereket megszerezve” látta jónak felszerelnie magát (Hunfalvy, 1857) Ebből inkább arra lehet következtetni, hogy a Dél-Amerikából hozott műszerek már nem voltak birtokában, semmint arra, hogy nem értett volna a mérésekhez. Megfelelő csillagászati mérésekre alkalmas eszközök hiányában a távolságbecslés is alkalmas helyzet- meghatározáshoz. A megtett távolságokat azonban szinte következetesen túlbecsülte, így érthető, hogy útjainak végpontját mindig egy-két földrajzi fokkal keletebbre, északabbra tette. Ennek persze az az oka, hogy néhány fős kutatóút során a csoport haladásából és az eltelt időből a megtett utat könnyebb megbecsülni, de több száz fős karavánnál ez csak nehezen állapítható meg. Magyar a térképével kapcsolatban említi, hogy „a főbb pontoknak fekvését személyes tapasztalásom után astronomiai figyelések útján határoztam meg. A hegységek irányát, de kivált a nagyobb folyók forrását, futását és torkolatát, kevés esetet kivéve, személyesen vizsgáltam meg s astronomiai figyelésekkel határoztam meg” (Hunfalvy 1859) Sajnos arra nincs utalás, hogy a méréseket mely pontokra, milyen eszközzel és módszerrel végezte. A hibákkal együtt is jelentős érdemekkel bír ez a térkép. A távolságmérésekben állandónak mondható eltérései ellenére az egyes topográfiai-földrajzi elemek egymáshoz viszonyított helyzete jól egybevethető a más térképeken ábrázoltakkal. Sőt sok esetben az ábrázolás részletesebb, mint más DÉL AFRIKA fÖlDSÉPX к .• ui ‡• -1 и Ui i/ii^ 9* •* ^ i , * a déli |Г‡ ‚lik s a kolHiho.4KZ.ll on KMik fokai között. Крмйс*11 с MAGYAR LASZLO 3. ábra. Magyar László Dél-Afrika térképe (Hunfalvy János (szerk.): Magyar László utazásai 1849-57 években. Voll. Pest, Eggenberger, 1859) 2018/6 (70. évf.) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA