Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1933 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-01 / 1. szám

.1. J.L .'­. L.:ÍJI Ji 11:IL] XXXIX. évfolyam Budapest, 1955. január 1.­1. szám. Megjelenik minden hó 1-én Hirdetések díjszabás szerint. GÉPÉszEK Országos Szüvetsége HIVATALOS LAP Előfizetési ár: évi 6 pengre, a szöv. tagjainak dijtalan. Laptulajdonos és kiadó: A„GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE“ Felelős szerkesztő: Kiss GYÖRGY szövetségi elnök, a Székesfőváros kelenföldi áramfejlesztő telepének főgépmestere. Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, I., LÁGYMÁNYOSI­ UTCA ! Telefon : 59-3­42 sz. Csekkszámla­szám: 15529, meghívó. A Gépészek Országos Szövetsége 1933. február 11-én, szombat este fél 9 órai kezdettel, a Magyar Kereskedelmi Utazók Országos Egyesülete VI. Jókai­ U. 4. sz. alatti összes helyiségeiben, szövetségünk székházalapja javára zártkörű TÁNCESTÉLYT Rendezőség. rendez, melyre t. Címet és b. családját tisztelettel meghívja a Jegyek előre válthatók a Szövetség hivatalos helyiségében (1. Lágymányosi­­utca 7.), valamint a rendezőbizottság tagjainál és a táncestély napján este a pénztárnál. A jegyek ára, a felülfizetések és adományok a Szövetség 15529. számú postatakarék­­pénztári csekkszámláján is befizethetők. A zenét Kóczé László hírneves cigány- és jazz-zenekara szolgáltatja. A felülfizetéseket Szövetségünk hivatalos lapjában nyugtázzuk. Személyjegy 1­80 fill. Családjegy 4­50 fill. Kérjük a tagokat, hogy ismerőseik nevét, kiknek meghívót szántak, jelent­sék be sürgősen, hogy a meghívókat idejében elküldhessük. OOOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOŰ Boldog újévet! Nem a megszokás adja szánkba a két szót, ha­nem fohászként tolul elgyötört lelkünkből mindnyájunk ajkára s száll a Magyarok Istenéhez egy­ jobb, egy szebb, egy boldogabb jövőért. Mert elmondhatjuk ismét, hogy: „Megbűnhödte már e nép a multat s jövendőt.“ Hiszen vissza sem merünk már tekinteni a múlt­ra, mert még a meglett emberek is csak a gyermek­koruk emlékében lelnek megnyugvást s hazánk meg­­csonkitott teste fölött a jövőbe néző merész szemek is csak akkor tükröznek boldogságot, ha erős képze­letük a leszaggatott részeket a törzsükkel ismét egy­beforrva látják. Mert ezeket a borzalmas sebeket nem gyógyítja semmi más. S mig vérünk csurog, nem le­het itt boldog újéve senkinek. Csonka-Magyarországon boldog senki sem lehet! Csak az élősdiek, kik hazánk megcsonkitott tes­tén rágódnak s kicsurgó vérünkből táplálkoznak, csak ezek nem érzik ezt a szörnyű vérveszteséget, de mi, dolgozó emberek, akik a saját vérünkkel tápláljuk ha­zánk elalélt testét, hogy legyen ereje kivárni azt az időt, amikor ismét egybeforrhat testének hóhérkezek­kel letépett részeivel, mi is gyöngülni érezzük tagja­inkat, mert nekünk is fogytán van már az életerőnk, melynek forrása a mezőgazdaság és az ipar. És hogy ha ez a forrás kiapad, megbénul az ország vérkerin­gése. Mert ha nincs termelő erő, nincs táplálék és egyébb közszükségleti cikk s a tudomány, irodalom és művészetnek sem lesz létalapja. Minden művelt állam fokmérője az ipar, mert a tudomány is főként ennek a szolgálatában áll. 8 minél fejlettebb egy állam az ipar terén, ott­ a mezőgazdaság is új erőre kap s az ezek által megerősödött nemzet lelkében magasabban szárnyal az irodalom és a művészet is. Magyarország jöveddn nagysága is e kettőtől várható. Mindenek felett tehát ezt a két célt kell szolgálja mindenki, a kormányfőtől le az utolsó napszámosig, hogy beteljesedésbe mehessen valamikor ez a kí­vánság : Boldog újévet ! Meg kell váltsuk ismét hazánkat! — ez legyen most a jelszavunk és mindenki tehetsége szerint ki kell vegye a részét a mentési munkából. Mert Magyar­­ország jövendő nagyságán alakul ki és épül fel az egyedek boldogulása.

Next