Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1937 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
54284 ./ / . kom. évfolyam. Budapest, 1937. január 1. szám Gépészek Országos Szüvesége HIVATALOS LAP Megjelenik minden hó 1-én. Laptulajdonos és kiadó : Szerkesztőség és kiadóhivatal: — A„GÉPÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE“ BUDAPEST, Előfizetési ár: évi 6 pengő, Felelős szerkesztő és kiadó: XI., LÁGYMÁNYOSk^arr a szöv. tagjainak díjtalan. KISS GYÖRGY — szövetségi elnöky Hirdetések dijszabás szerint. a Székesfőváros kelenföldi áramfejlesztő telepének főfelügyelője Csekkszámla sz^n . Telefon: 2593^17^^* AZ UJ ESZTEZSEDÖ KÜSZÖBÉN tekintsünk vissza az elmúlt évre s a rendes kereskedő gondosságával készítsük el az óesztendő mérlegét. Vessük össze az elért eredményeket, a kiharcolt sikereket a fájó kudarcokkal, az elkerülhetetlenül bekövetkezett fiaskókkal. Csodálkozva fogjuk látni, hogy az elmúlt esztendőben, — bár a panasz ebben az évben sem fogyott ki ajkainkról, — mégis sok-sok eredményről számolhatunk be, sok-sok célt sikerült elérnünk, vagy legalábbis megközelítenünk. Persze az emberi természetből következik, hogy a győzelmek öröme sokkal hamarabb és szinte nyom nélkül megy időlegesen feledésbe, mig a közelmúlt vereségeinek fájó sebe nehezen gyógyul és váratlanul ismét felszakad. Hosszú, igen hosszú idő kell ahhoz, hogy a kudarc emléke elhalványuljon s annak helyébe a kellemes emlék nyomuljon. Ez azonban előbbutóbb, pontos törvényszerűséggel, bekövetkezik. Innen van az, hogy a múlt mindig jobbnak, derűsebbnek, elviselhetőbbnek tűnik fel, mint a jelen, vagy a közelmúlt. Pedig ha azt a régmúlt időt alaposan megkaparjuk, jobban emlékünkbe idézzük, a legtöbb esetben és persze nagy átlagban, kitűnik, hogy az bizony sokkal kevésbé volt boldog. Akkor sem jutott nagyobb falat kenyér, akkor is volt adóvégrehajtás, csőd, rosszul sikerült vállalkozás. Akkor is mérhetetlenül drága volt minden, amit meg kellett vásárolnunk s alig fedezte az előállítási költségeket annak az ára, amit mi akartunk eladni. Akkor is küzdelmes munkával kellett megkeresni a mindennapi kenyeret s még hozzá, — ismét csak nagy átalánosságban, — nem is volt meg a mai kényelem, a 8 órás munkaidő s a szórakozás. Hogy csak egy csekély példát említsünk, nem lehetett az ebédnél, vagy vacsoránál egy gomb elcsavarásával a rádióból a legkitűnőbb cigányzenét élvezni. Viszont talán sokkal jobban esett a kispörkölt a budai kiskocsmában egy szál cigány mellett. Ennek azonban az a titka, hogy fiatalabbak voltunk! Végeredményben meg kell állapítanunk, hogy ma mégis csak jobb helyzetben vagyunk, mint voltunk csak néhány évvel ezelőtt is, a teljes gazdasági depresszió éveiben^-e^akhogy ezt nem vesszük észre, vagy nem akarjuk észrevenni. Az emberek, — bármily furcsa, — a mai világban igen szívesen panaszkodnak s szinte restelkedve vallják be, ha jól megy soruk s nincs panaszra okuk. Talán nagyon is hozzászoktunk a panaszhoz, hiszen a gazdasági válság rohamosan következett be s igen sokáig tartott. A javulás ezzel szemben a kismutató észrevehetetlenül lassú tempójában, szabad szemmel alig megfigyelhető „gyorsasággal“ közeledik, de mégis közeledik. Ha érnek bennünket apróbb-nagyobb kellemetlenségek, jusson eszünkbe Herczeg Ferenc örökéletűen szép mondása: Vonuló felhők fölött örökké kék az ég ! Ha győzni akarunk, ha kitűzött céljainkat meg akarjuk valósítani, akkor ennek első és legfontosabb előfeltétele : legyen önbizalmunk ! Enélkül nem foghatunk hozzá semmihez sem, úgysem sikerül! Ne kívánjunk magunktól többet, mint amit meg tudunk tenni, de ne akarjunk mindent a rossz sorsunkra, a nehéz viszonyokra és a kedvezőtlen körülményekre ráfogni. Lássuk meg magunkban a hibát s ha lehet küszöböljük ki azt. Ne nézzük irigykedve mások sikereit, hanem okuljunk, tapasztaljunk, tanuljunk ! A szerencse forgandó, az egyiknek sikerül, a másiknak nem ! Nekünk azok között kell lennünk, akiknek sikerül ! Persze nem csupán sorsjeggyel és jószerencsével, hanem izzadságos komoly munkával és törhetetlen kitartással. Ha tehát elkészítjük, ennek a fáradságos 1936. évnek amérlegét, mentsünk hitet és bizalmat sikereinkből, felejtsük el kudarcainkat s szögezzük le, hogy ennek a sokszor keservesen szidott óesztendőnek nincs is más vétke, csak az, hogy — ismét egy évvel öregebbek lettünk ! ' '5.: — mi —