Gépészek Országos Szövetsége - Hivatalos Lap, 1937 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

Gépészek Országos Szövetsége képest sokkal kevesebb, de a már meglevőknek ipari kihasználása teljesnek mondható, így az 1925. év őszén feltárt 3200 m®-es hajdúszo­­boszlói első forrás alig egy év után már négy községet látott el villamos energiával és 630 lóerő teljesítményű gázmotor van felszerelve. A kisebb források már régebbi idő óta haszno­sítottak (többnyire malomhajtásra). A szolnoki, aránylag a legkisebb hozamú forrás kihasználá­sáról alább külön fogunk megemlékezni. A földgáz összetételére nézve majdnem tiszta metángáz 85—91 °/o 4, CO 2, N, néhol CO és H-val keverve. A metán kg­ént kb. 11.900 kalória, köbméterenként kb. 8500 kalória alsó fűtőértékű, a levegőnél lényegesen könnyebb (fajsúlya 0.716, levegőre vonatkoz­tatva 0.56), tökéletes elégésnél 2450 Co fokot tud fejleszteni. Nem mérgező és explozivitás szempontjából sokkal kevésbbé veszedelmes, mint akár a világítógáz, akár a generátorgáz. Fémes szennyeződéstől úgyszólván tökéletesen mentes és így tisztasága folytán a legkényesebb ipari üzemek is használhatják. Nemzetgazdasági szempontból ipari felhasz­nálási esélyei nagyobb jelentőséggel bírnak, mint energiatermelési lehetőségei, ezúttal azon­ban csupán motorikus felhasználási lehetőségeire óhajtunk kitérni. A földgázt minden különösebb tisztítási el­járás nélkül, akár kazánok alatt elégetve, akár belső égésű (robbanó) motorokban hasznosítva, az energiatermelés szolgálatába lehet állítani. Tapasztalati számértékeket tekintetbe véve, egy tényleges lóerő előállításához gőzgépes üzemnél, tehát kazánok alatt elégetve kb. 6000—7000 kalória, azaz kb. 0.9 m 3., a gázmotoros üzem­nél kb. 2400 kalória, tehát 0.3 m 3. atmoszfe­rikus nyomású földgáz szükséges, mindkét esetben teljesen modern, közepes nagyságú (300 LE.) gépegység tekintetbe vétele mellett. A nagy eltérés nemcsak a gőztelep és motori­­kus telep különböző gazdasági hatásfokából adódik, hanem abból a tapasztalati tényből is, hogy gazdaságos tüzelésnél igen fontos a me­tángáz és levegő helyes keverési arányának pontos betartása, ami kazánüzemnél csak kissé is változó terhelésnél nehéz, míg gázmotoros üzemnél magától adódik. Maga a földgázmotor nagyjában a rendes gázmotor szerkezetével azonos; némi különb­­ség adódik abból, hogy kompressziója lényege­sen magasabb, a belső részek melegigénybevé­tele intenzívebb és így a kipuffogó szelepeknél és a nagyobb hengereknél a dugattyúk külön hűtése indokolt. A gáznak levegővel való ke­verési aránya természetesen egészen más, mint az alacsony hőértékű gázoknál. A villamos gyújtás a metán lassú égési sebessége miatt mint alacsony feszültségű megszakító gyújtás kerül előnyösebben kivitelre. A Ganz-gyár a gázmotorokat, ellentétben az egyébként rokontermészetű és üzemű Diesel­­motorokkal, nem álló, hanem az általában szo­kásos fekvő — vízszintes — elrendezésben ké­szíti. Bármennyire is közelfekvő az a gondolat, hogy a modern gázmotorok a mai, teljesen ki­forrott szerkezetű Diesel-motorokhoz hasonlóan vertikális hengerekkel, esetleg azokkal azonos, csupán különleges részletekben eltérő kivitelben készíttessenek, helyes elgondolás alapján meg­maradt a gázmotorok kezdettől fogva bevált vízszintes elrendezése. Erre az elhatározásra nem az álló és fekvő motorok sokat vitatott viszonylagos előnyei és hátrányai voltak be­folyással, hanem annak világos felismerése, hogy a gázmotorok termikus feladatának a fekvő mo­­tor különleges kiképzésű elégési tere és szelep­elrendezése felel meg jobban. Bármennyire is rokontermészetű a Diesel-motor a gázmotorok­­kal, a tüzelőanyag melegkihasználási feltételei a kettőnél különbözők. A Diesel-motornál egy bizonyos, előre megállapított kompressziós nyo­más, vagy elégési nyomás mellett minél maga­sabb kompresszió-hőmérsékletre törekszünk, hogy a betáplált tüzelő­anyag gyors és biztos elégé­sét biztosítsuk. Ennek a célnak a Diesel-motor egyszerű, hengeralakú, aránylag kevés hűtőfelü­lettel ellátott kompressziótere a lehető legjobban megfelel. A gázmotornál a termikus folyamatot a beszívott és komprimált gázlevegőkeverék ön­­gyuladási hőfoka befolyásolja. Itt nem cél a magas kompresszióhőmérsék­let, sőt arra törekszünk, hogy lehetőleg magas kompressziónyomást alacsony hőmérséklet mel­lett érjünk el, mely célra az intenzívebben hűt­hető vízszintes elégési tér jobban megfelel. Egyszerűbben kifejezve: az ideális Diesel-motor álló elrendezésű, az ideális gázmotor pedig Manométereket, Légűrmérőket, Pyrométereket, Huzatmérőket, Hőmérőket, mindezeket regisztráló szerkezetben is, úgyszintén elektromos és ellen­­álláshőmérőket, Volt-, Ampere-, és Wattmérőket, Galvanométereket a legjobb kivitelben gyárt és javít MARX és MÉREI elektromos műszerek és feszméze­k­­gyára, BUDAPEST, VI., BULCSU­ UTCA 7- Telefon: 2-933-86 és 2-933 88.

Next