Premontrei gimnázium, Gödöllő, 1942
ban mintaszerűen van földolgozva, jobbat kívánni sem lehet, és teljesen kidomborodnak benne a tanterv VI. osztályra vonatkozó szándékai. Ugyanezt mondhatni az Egerről is. Ez utóbbinál azonban nagy nehézségijén van az ember. Az Egerből általában nem áll rendelkezésre annyi példány, hogy mindenki olvashassa, így csak néhányan tapasztalhatják, hogy a csekély nyersanyagból mit remekel Vörösmarty. (NB! A tankönyvünk 42. lapján egy kis sajtóhiba van: a „Kirohanás a Boldogasszony templomába“ még a második énekhez tartozik, a ..III.“ egy sorral lejjebb írandó. „A törökök tanácsa“ elé.) A két szomszédidért (házi olvasmány) így foglaltuk össze az iskolában: Kinek milyen volt a benyomása? Tetszett-e? Unalmas volt-e? Ha igen, oka: a mai embertől távol áll az eposz, szívesebben olvas regényt. Mi kapja meg benne először az embert? A szörnyűségek. Összeállítjuk. Milyenek az emberei? Milyen az egyéniségük? Milyenek a szenvedélyeik? Kire emlékeztet Enikő? (Perczel Etelka). Van-e benne epizód, mint mondjunk annak idején a Toldinál a bika megfékezése? Nincs. Van-e részlet, mely nem volna szorosan a főtárgyhoz kapcsolva? Van-e kitérés? Semmi? Tehát milyen a szerkezete? Kerek, nincs benne fölös rész, minden a főtárgyra irányul. Fölhívjuk a figyelmet a pátoszra, erőre. Ezek a kitűnőségei. — Az egésznek van-e valami alapgondolata? Milyen megállapítást tükröztethet vissza az egész esemény? Kielégíti Tihamért a bosszú? Nem. Mi lesz a vége? Megőrül. Mi üldözi? Tettének tudata. Tehát alapeszmének vesszük: „a lelkiismeret hatalma erősebb minden bosszúnál“. (Alszeghy—Krisits—Sík VIII. o.). A következő órán a diáriumba leírjuk a lényeget röviden a következő pontok szerint (otthon semmit sem írtak róla! legföljebb aki akar): Műfaj — Alapeszméje — Kitűnőségei — Romantikus vonásai — Szereplői, lelkületük — Gondolatmenete. — Bővebb tartalmát a Vaczulikból. (A Zalán Futását teljesen a VIII. osztályra hagytuk. Nagy kár, hogy kimaradt a tankönyvekből utolsó verse, a Fogytán van a napod. Értékes adalék Vörösmartyhoz az emberhez.) PETŐFI SÁNDOR: Petőfi: Arcképemmel. . . Előzmények: Petőfi gödöllői látogatása 1845. augusztusában. Mednyánszky Bertát, a vers ihletőjét ekkor ismerte meg. Hozzá írta: — A tárgyalás szempontjai: milyennek látja egyéniségét maga a költő és mi a jellemző a versből a költőre. Szóval: az ember és a költő hogyan nyilatkozik meg benne. Mit küld M. B.-nak? Lelke arcképét. Milyen ez a „lelke arcképe“? Milyen tulajdonságait emeli ki? Nyíltságát, becsületességét, rendíthetetlenségét, erkölcsi szilárdságát, dicsőségvágyát, szerelmét Berta iránt. Miért éppen ezeket emeli ki? Mert ezeket tartja a legjelentősebbeknek. Ebből világnézetére is következtethetünk. Mi-