Mezőgazdasági Mérnök, 1968 (9. évfolyam, 1-20. szám)
1968-10-14 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM. Élénk élet az alapszervezetekben MEGÉLÉNKÜLT AZ ÉLET a pártalapszervezetekben. Kommunistáink vezetőségválasztásra készülnek szerte az országban. Mint ilyenkor mindig, számot vetnek az elmúlt időszak munkájával, lemérik az eredményeket, felvetődnek a gondok, problémák, s szembe kell nézni az esetleges kudarcokkal is. Hogyan, miképpen készülnek a választásokra, milyen feladatokat jelent ez egy alapszervezet vezetőségének, erről beszélgettünk Süpek Zoltánnal a mezőgazdaság-tudományi kar I. alapszervezetének titkárával. A mostani választások több tekintetben jelentenek újdonságot. Most először választ a tagság a vezetőségi tagoktól külön titkárt. A másik, ami szerintem nagyon egészséges jelenség, a vezetőségek nem mondanak le, hanem egész egyszerűen lejár a mandátumuk. Az előkészítő taggyűléseken, amelyek egyetemünk minden alapszervezetében időben lezajlottak, most először nemcsak jelölő és szavazatszedő bizottságot választott, hanem már jó előre megválasztottuk a vezetőségválasztó taggyűlés elnökét is. Szeptemberben ülést tartottak a pártcsoportok is, s így a párttagságnak módjában állt széles körűen megvitatni az eltelt két esztendő munkáját, véleményt alkotni a saját és a vezetőség munkájáról. A pártcsoport-értekezleteken elmondottak képezik a gerincét az alapszervezeti vezetőség beszámolójának. Reagálunk az ott elhangzottakra. A napokban megválasztandó új vezetőség rendkívül nagy hasznát veszi majd a pártcsoportok észrevételeinek. Meglátja, hol van javítanivaló, hol lesz szükség nagyobb segítségre, támogatásra. Nagyon felelősségteljes, komoly munka hárul, illetve hárult a jelölő bizottságokra. A rendelkezésükre álló, közel egy hónap alatt felkeresték az alapszervezet minden tagját, s egyéni beszélgetéseken ismerkedtek meg valamennyi kommunista véleményével. Mindenki elmondta, kit szeretne látni az új vezetőségben a titkár és a reszortfelelősök posztjain. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy minden kommunistát külön-külön keressünk fel, hogy a pártcsoportok tagjai se befolyásolhassák egymást és mindenki valóban a saját, önálló véleményét juttathassa kifejezésre. Néhány érdekes, a munka során feltétlen megszívlelendő javaslatot tolmácsoltak már vezetőségünknek a jelölő bizottság tagjai. A választásokkal kapcsolatban például szintén régi mulasztásra utal a többek megjegyzése, hogy hiányolják az alapszervezet vezetőségéből a nőket, jogosan szeretnének több elvtársnőt látni a vezetőségben. VÉLEMÉNYEM SZERINT, nagyon egészséges folyamat a pártvezetőségek időközönkénti újjáválasztása. Azokat az újjáválasztott, jól dolgozó régi vezetőségeket, amelyeket a tagság ismét megtisztít bizalmával jól egészítik ki a pártmunkába feltétlenül új színt hozó új vezetőségi tagok. Egy bizonyos idő eltelte után a vezetőség munkája úgy érzem, egy kissé egysíkúvá válik. A felfrissítés szerintem nélkülözhetetlen. Úgy vélem, az egyetemen, de másutt is, minden becsületes kommunista alkalmas a vezetőségi tagságra, ha akar dolgozni és tisztességgel elvégezni a rábízott feladatokat. Állítom, hogy alapszervezetünk valamennyi tagja képes eredményeket produkálni. Természetesen a vezetőség munkája csak akkor lehet gyümölcsöző, ha nemcsak ők, hanem minden párttag, minden aktivista ugyanígy akar és tesz is valamit, ha mindenki vállal egy részt a közösség munkájából. Bizonyos, hogy az új vezetőség munkája még eredményesebb, egy-két vonatkozásban könnyebb is lesz. Mi voltunk ugyanis az első vezetőség az alapszervezetek megosztása után. Kezdetben sokat kellett tapogatóznunk, itt-ott bizonytalankodtunk, főként szervezeti kérdésekben. Például az alapszervezetek egymás közti kapcsolatára, vagy az állami vezetéssel való kontaktusára gondolok. Ezeknek az érintkezési formáknak a színvonalas kidolgozása képezi majd az új vezetőség feladatainak egyikét. Az új vezetőség ezt az energiát már az első naptól a tényleges pártmunkára fordíthatja, hiszen a formális szervezeti keretek mér kialakultak és megszilárdultak. röviden ÜLÉST TARTOTT a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tudományos Tanácsa, amely dr. Dimény Imre miniszter elnökletével megvitatta a mezőgazdasági tudományos kutatás legújabb eredményeit, valamint a termelésés műszaki fejlesztéshez szükséges tudományos tevékenység soron következő feladatait. ★ AZ IRODALOM-ESZTÉTIKAI előadássorozat keretében október 2-án Romantika az Irodalomban címmel dr. Szabolcsy Gábor irodalomtörténész megtartotta első előadását a diákotthonban. A következő előadásra — Kritika realizmus címmel — október 16- án este fél 8 órakor kerül sor a Gorka teremben, is EGYETEMI ÖNTEVÉKENY EGYÜTTESEINK — a népi tánccsoport, az énekkar és a pol-beat együttes — november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulóján az idén is fellép a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban rendezett ünnepségen. ★ FIGYELEM! A KISZ-bizottság így élünk mi pályázatának beadási határideje november 1. AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJAIRA: 10 FILLÉR Biológusnapok A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT Országos Biológiai Választmánya rendezésében szeptember 21—23 között Balatonfüreden rendezték meg a XI. Országos Biológus Napokat. A tanácskozás céljáról, bonyolításáról dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanár, a TIT Országos Biológiai Választmánya elnöke a következőket mondta: — A SZOT helyi színháztermében tartott magasszintű tudományos tanácskozásunk céljának az előadói továbbképzést tekintettük. De célunk volt az új ismeretek gyors továbbítása, tájékoztatás a tudomány vívmányairól a közép- és felsőfokú intézményekben működő pedegógusokhoz. A meghívottak, mondhatni az ország legkiválóbb előadói, tudományos munkatársak, pedagógusok, orvosok, agrárszakemberek voltak. A mintegy kétszáz jelenlevő — akik között lengyel, német és jugoszláv szaktekintélyeket is találhattunk — tíz előadást hallhatott. Az előadásokat tematikájuk szerint három csoportba sorolhattuk. Az első csoportba négy előadás, dr. Ádám György egyetemi tanár, dr. Csányi Vilmos egyetemi adjunktus, dr. Grastyán Endre egyetemi docens és dr. Kontra György főiskolai tanár tolmácsolásában a tanulás és emlékezés „kettős folyamat” — elméletével, biokémiájával, a tanulással, mint a biológiai reguláció speciális formájával foglalkozott. A második csoportba azok az előadások sorolhatók, amelyek az állatok életfolyamataira való abiotikus és biotikus tényezőket és azoknak a gyakorlatban való eredményes kihasználását vizsgálták. Ezekről a kutatásokról dr. Tangl Harald Kossuth-díjas kutatóintézeti h. igazgató és dr. Anghi Csaba ny. állatkerti főigazgató számolt be. Végezetül a transzplantáció immunbiológiai problémáival, a növényi szövetek, szervek átültetésével foglalkozó előadások hangzottak el. E témakör előadói dr. Maróti Mihály egyetemi docens, dr. Törő Imre akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár és dr. Kesztyűs Lóránd, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár voltak. — Saját előadásomban — mondotta a továbbiakban dr. Hortobágyi Tibor — a Balaton elsődleges termelőinek, a mikroszkópikus növényeknek, (kovamoszatok, zöldalgák) életét, a tó anyag- és energiaforgalmát ismertetem. Itt szeretnék szólni az előadások utáni és az esték folyamán spontán kialakult színvonalas vitákról, melyeken keresztül az előadók saját ismereteiket is bővíthették. A Biológus Napok programjában az előadások mellett filmestek, szakmai kirándulások is szerepeltek, pl. hajókirándulás Szántódra, a veszprémi Vadas- és Növénypark megtekintése. László Ferenc Kitüntetettjeink Szíve, szándéka szerint, valamennyi diákja, kollégája, munkatársa felkereste volna dr. Kolbai Károly, Kossuth-díjas professzort, hogy együtt örüljön a magas állami kitüntetésnek, amelyet legutóbb kapott. Ám sokan, nagyon sokan vannak, szétszóródva az országban barátok és tanítványok, s a jó kívánságok tolmácsolása nekünk jutott. Kolbai professzor neve összeforrt a gödöllői egyetemmel, nemcsak tanszékvezetőként, tanárként volt az úttörők között, hanem akkor is, amikor a „hol és hogyan tovább” kérdése felmerült. Bizonyított szóval és tettel, úgy is, hogy vasárnaponként hátizsákjával bebarangolta a környéket, gyűjtögetve azokat a növényeket, amelyekkel érdemes foglalkozni. Az élő szón túl, több száz szakcikkben, könyvben adta át tapasztalatait, s aki személyesen megismerte, tudja róla, embernek is kiváló. A makacs homok engedett akaratának, s hosszan sorolhatnók, mennyivel vitte előre a növénynemesítést. A Munkaérdemrend arany fokozatával államunk, egy életművet jutalmazott, s reméljük, ha felgyógyul, újra találkozhatunk személyesen is dr. Kolbai Károly professzorral. Több évtizedes, eredményes munkát, egy élet erőfeszítéseit méltatta államunk, amikor dr. Berend József tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozta a Munkaérdemrend arany fokozatát. Ő is az elsők között volt, akik tanárként s egyúttal szervezőként kerültek Gödöllőre Nem volt sima út, gyakran maguknak kellett képletesen szólva az utat is építeni amelyen tovább haladhattak. Sokat vállalt magára kezdettől. Tanszék vezető és dékán volt egyszerre, s nagy érdemeket szerzett az agrárközgazdasági tárgyak kialakításában. Hányan szereztek diplomát az ő segítségével? — van-e, aki számon tartja. Aki az életét, az emberek nevelésére szánta, a szakemberképzésre, többnyire az után tudakozódik, sikerült-e úgy átadni tudását, ahogy szerette volna. Tanítványai úgy érzik, igen! Valamennyien, akik tisztelik, szeretik Berend professzor urat, együtt örülnek kitüntetésének. ÚJDONSÁG: Az audiovizuális nyelvi labor A SZEMINÁRIUMI ÉPÜLETBEN még hiába keresnénk, de a nyelvi lektorátuson már ott láthatjuk a készülő audiovizuális nyelvi labor alkotóelemeit, felszereléseit, amelyeket hallgatótársaim hamarosan birtokukba vehetnek, természetesen apellálva a műszaki osztály gyors munkájára. Több mint egy órán keresztül beszélgettem Rudnay Károly tanár úrral, az idegennyelvi lektorátus vezetőjével, akitől nem is annyira a nyelvlaboratórium funkcionálásáról érdeklődtem, hanem arról, milyen pluszfeladatokat ró az új nyelvoktatási mód kivitelezése a tanszékre és a hallgatókra, milyen program-, illetve tantervmódosítást igényel, milyen kedvező lehetőségeket biztosít a nyelvtanuláshoz. Általánosabban fogalmazva: mit várnak nyelvtanáraink ettől a még egészen új módszertől? A lektorátuson töltött óra azt is bizonyította: nyelvtanáraink nagyon komolyan készülnek arra, hogy a Párizsból és Zágrábból elinduló modern gépi nyelvoktatást egyetemünkön is meghonosítsák, eleget téve ezzel a XX. századi technika követelményeinek. Lehet, hogy a kezdet itt is nehéz lesz, de úgy érzem, a lelkes jobbatakarással leküzdjük majd a nehézségeket. A nyelvi laboratórium csaknem teljes mértékben a társalgási készség javítását szolgálja majd. A hat társalgási téma közül négy már magnószalagra került.. A Budapestet, szülőfalunkat ésvárosunkat, valamint Gödöllőt bemutató, egyetemünkről, kollégiumunkról és a diákéletről szóló társalgások szövegeit, kérdésfelelet formájában, született oroszok olvasták rá a szalagokra. A 25 magnetofonról fülhallgatón hallhatók a kérdések és feleletek. Az oktatásnak különféle részmegoldásai lehetnek. Előfordulhat, hogy a fülkében ülő hallgató a kérdésre maga adja meg a választ, s egy-egy válasza után meghallgathatja szalagról a kontroll feleletet is. Felvetődhet a kérdés: nem vezet-e ez az önállóság majd csupán testi ottléthez, lazsáláshoz? Ezt szűri ki az a tény, hogy a vezérlőfülkében ülő tanár „összekötheti” magát közvetlenül az ábrándozó egyénnel, aktívabb munkára serkentve őt, esetleg eszébe juttatva a még korántsem idejét múlt hagyományos osztályozási rendszert. Létezhet olyan variáció is: a tanár összekapcsolja mondjuk a 6-os és a 21-es fülkét, hogy a hallgatók egymással társalogjanak, természetesen oroszul és a tanár ellenőrzésével. A felsoroltakon túl menetközben még sok módszerrel bővülhet a kivitelezés. TÖBBEN KÉRDEZHETNÉK: hol itt a vizualitás, miért audiovizuális az új módszer elnevezése. Erről sem feledkezett meg a lektorátus. Rudnay tanár úr sorra megmutatta a saját kezűleg készített, rengeteg jól sikerült színes diát, amelyek sok esetben művészi szinten illusztrálják a társalgási témákat Ezeken kivetítik színesítve a hallottakat. Lehetőség nyílik arra, hogy a kollégiumban is felszereljünk néhány ilyen nyelvi labort, természetesen — anyagi okokból — kisebb kapacitással. A lektorátus szívesen kölcsönzi átjátszásra a szalagokat, amelyekről a szorgalmasabbak este a kollégiumban is tanulhatnak. A legnemesebb törekvése ennek a még fiatal módszernek, hogy az adott keretek között, a régi óraszám mellett, eredményesebbé tegye a nyelvoktatást, fokozva a beszédkészséget és gazdagítva a szókincset. MIT VÁRHATUNK ettől a sokat ígérő, de napjainkban még igen költséges módszertől? Rudnai tanár urat idézem: — Nagyon sokat! Szeretnénk az adott keretek között, korszerű gépek segítségével többet nyújtani annál, amit eddig adni tudtunk. Azt szeretnénk, ha a mi lelkesedésünk hallgatóikat is elragadná. Ha ez sikerül, nyugodtan mondhatjuk majd- elértük célunkat. Sinka Sándor Kedvező lehetőségek a nyelvtanuláshoz Kérdés-felelet a 25 magnón Művészi szinten illusztrált témák 1968. OKTÓBER 11.