Mezőgazdasági Mérnök, 1972 (13. évfolyam, 1-19. szám)
1972-04-08 / 6. szám
GYULA BÁZISGAZDASÁG LETT Aláírták a szocialista együttműködési szerződést kapcsolatok elmélyítésére is Tavaly nyáron, amikor a szovjet mezőgazdasági gépészmérnök hallgatók a Gyulai Állami Tangazdaságban töltötték háromhetes cseregyakorlatukat, kiderült, hogy keresve sem lehetett volna megfelelőbb, a gyakorlatra minden szempontból alkalmasabb gazdaságot találni, s a gyakorlat határainkon túl is elismert sikerének egyik záloga éppen ebben, a gazdaság sikeres kiválasztásában rejlett. A gyakorlat tapasztalatai és a szovjet fél kifejezett kérése nyomán, már akkor felvetődött a gondolat — jó lenne, ha a gyulai gazdaságra, mint a mezőgazdasági gépészmérnöki kar bázisgazdaságára, az elkövetkező években is számíthatnánk. Az elképzeléseket tettek követték. Rövidesen megkezdődtek az előzetes tárgyalások, a két fél érdekeinek egyeztetése, s március utolsó napjaiban szocialista együttműködési szerződés aláírásával perfektuálódott az elképzelés. A szerződésnek, természetesen, csak egy részét képezi a szovjet hallgatói csoport Gyulán való gyakorlatoztatása. Bár, mint dr. Mikecz István dékán kifejtette, ez is nagy segítséget jelent az egyetemnek, illetve a karnak. A szovjet fél ugyanis régi partnerünk, kapcsolatainknak komoly tradíciói vannak, s egyáltalában nem mindegy, milyen adottságokkal és felszereltséggel rendelkező gyakorló gazdaságban foglalkoztatjuk a moszkvai cserepartnereket. Az együttműködés kiterjed a szakmai és tudományos A gépészmérnöki kar oktatói lehetőséget biztosítanak például a szakmai kérdések konzultálására, a felvetődő kívánságoknak megfelelőenelőadásokat tartanak a gazdaságban. Továbbá, a szerződés értelmében, javaslataikkal segítik egyes növények vagy ágazatok gépesítési technológiájának kialakítását. Kívánság szerint a kar hallgatói is részt vesznek a gazdaság egyes részfeladatainak a kidolgozásában, például diplomatervek, vagy tudományos diákköri dolgozatok formájában. A kar támogatja továbbá a tudományos cselekmények végzésére irányuló törekvéseket, valamint a Gyulai Állami Tangazdaság szakmai utánpótlását, mind a beiskolázásnál, mind pedig az egyetemi tanulmányok során. A szerződés egyik, mindkét fél számára rendkívül előnyösnek ígérkező pontja kimondja, hogy a kölcsönösen felvetődő igények szerint — az adott lehetőségeken belül — a kar és a gazdaság kísérleteket állít be Gyulán az új, korszerű eljárások kipróbálására. Ebből a néhány kiragadott gondolatból is kiderül, hogy az 5 esztendőre megkötött szerződés milyen nagyszerű perspektívákat rejt magában mindkét fél számára, s ennek a megállapodásnak a szellemében milyen mély és gyümölcsöző kapcsolatok alakulhatnak ki az egyetem gépészmérnöki kara és a Gyulai Állami Tangazdaság között, ha — és ez minden bizonnyal így lesz — a most pontokba foglalt kereteket megfelelő tartalommal töltjük ki. Csomós István, a Gyulai Állami Tangazdaság igazgatója és dr. Mikecz István dékán aláírják a szocialista együttműködési szerződést (Fotó: Hudetz József) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini....111111111111111111111 > 111111 и 111111 ■ 11111111111....ii 111111111111111111111....11111111111111....1111: i m 11111111111 ■ i ■ 111111 и 111 ii 1111111 и 11........ i SUTTOGÓ POFA és — Hát te milyen újságot olvasol? — A lapunkat, a Mezőgazdasági Mérnököt. — Jé, még sohasem láttam ... — Ha akarod, féláron, húsz fillérért, neked adom. — Nincs húsz fillérem! — Nem baj, ingyen is a tiéd lehet. — Kösz. Na, nézzük csak... — Mit keresel? — A bűnügyi jelentéseket. Gyilkosságot, meg effélét. — Gyilkosság az nincs! — Esetleg egy verekedés ... ? — Az sincs. — Botrány?? — Botrány van! — Mi? — Vagy nincs a lapban botrány? Egyszerűen nem csinálnak botrányt. Ki hallott még ilyet?! — Akkor nézzük a filmcsillagok magánéletét, szexfotót, miegymást! — Miegymás sincs. — A Bimm-Bummegyüttes gödöllői hajviseletéről csak írnak valamit? a „MÉRNÖK” — Hová gondolsz?! Ami mindenkit érdekelne, azt elkendőzik! — De hát a lóversenyeredmények! — Nincs benne ló, csak bolha. — A bolhacirkusz új műsora?! — Nem. Csak kisebb csípések vannak. Pedig itt olyan, de olyan nagyot kellene csípni, hogy az csuda! — Kibe? — Hogy-hogy kibe?!... Azt nem tudom. De, hogy csípni kellene, az biztos. — Engem megcsípett valami. — Te mindig felszedsz mindenféle izét. — Az agyamba csípett. — Őrizd meg a hidegvéred! Mi az? — Hát, hogy miről ír akkor egyáltalán a lap? Mondd már, te olvastad! — Miről is? Hát, hogy ... Azt nem tudom. De, hogy nem ír semmiről, az tuti! — De milyen semmiről nem ír? — Ne faggass! Látom, teljesen értelmetlen vagy. Miért pont engem kérdezel? Mások jobban tudják, hogy milyen semmiről nem ír semmit a lap. Nem ír, és kész! — És, ha mégis ír? — Akkor is kész! — Úgy látszik, te kész vagy! Nem is tartalak fel tovább. Elmegyek, veszek egy Mici Mackót, hogy az órán legyen mit olvasni. — Jó, én meg megyek, megkeresem a csoporttársaimat. Valahol itt kellene lenniük az egyik szemináriumi teremben. — Na, szia, itt van az újságod, visszaadom. Úgy sincs benne semmi! — Nem kell! — Akkor mit csináljak vele? — Hmm ... Dobd el! — Jó. Rá is lépjek? — Várj csak egy pillanatra! Mi van itt az első oldalon?! — Mi? — Az, hogy az egyetem épületét lebontották, és a szerkesztőség kéri a még bujkáló hallgatókat, hogy most már jöjjenek elő! tormai Г MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK Szilánkok A természet és a technika csodáit egybeötvözve szállt le a tavaszi este a városligeti Felvonulás térre. Az égen vörösen, büszkén kigömbölyödve őrködött a telihold. A Leninszobor egyedül állt a hatalmas reflektorok fényében. A háttérben, mint feszes, zárt sorba rendeződött harcosok álltak a magas nyárfák, arcukat a fényforrás felé fordítva. Mindenütt csend és sötét volt, csak Lenin állt a fényben. Sokáig néztem e csodálatos, szinte misztikus képet. Ezen az éjszakán találkoztam először az élő, a közöttünk, a velünk élő Leninnel. ★ Mozgalmas volt az elmúlt időszak a gazdász első évfolyam életében. Egy hét szünet, kedves ismert meleghozó névnapok, színházlátogatás, mozi, közös sportesemények. Mind jó alkalom a társak megismerésére, az egymás közötti kapcsolat elmélyítésére, arra, hogy tanulócsoport helyett közösség elnevezéssel illethessék magukat. Egyszerű, szinte hétköznapi események ezek, amelyekre nem is fordítunk különösebb figyelmet, pedig fontos állomások egy alig — az elsősök által — ismert intézmény, az egyetem életében. E közös programok hatására kialakuló közösségek munkája emeli a KISZ-munka, a tanulmányi munka színvonalát. A már most megalapozott egymás közötti jó kapcsolat meghatározza az előttünk álló feladatok sikeres elvégzését, az előttünk levő 5 év baráti légkörben való eltöltését. Elismerés és köszönet illeti azt a sok egyszerű, csendben tevékenykedő hallgatót, aki e szép és nemes cél érdekében annyit tett az elmúlt időszakban. ★ Mindenki által jól ismert az a mondás, amelyet paraszt bácsikáink ízesen mondogatnak, vagyis hogy „A gazda szeme hizlalja a jószágot”. Igen. Lassan tudomást sem veszünk erről a kifejezésről, főként nem vesszük észre a benne rejlő mondanivalót. Nem elég a modern technika, technológia, takarmányozás, szükség van az állatok szeretetére is. Ilyen elveket valló szakemberrel pedig aligalig találkozunk. Ezzel szemben dolgozóink egy része iszákos, durva, talán kissé szadista is. Mindezt pedig állataink bánják, és közvetve a zsebünk is. Nem elég a jó körülmények biztosítása, a bánásmód legalább olyan fontos. Ezt azonban, sajnos, az egyetemünkön sem tanítják. K. T. Gondolatok a FÓRUM-ról A számunkra gyászosan végződött március 29-i Magyarország NSZK nemzetek közötti barátságos labdarúgómérkőzés után, egy kis késéssel, úgy este fél kilenc körül megkezdődött a KISZ és a kollégiumi rádió második, majd 3 órás FÓRUM adása. A hallgatóktól írásban és telefonon beérkezett kérdésekre a két kar dékánja, dr. Bálint Andor és dr. Mikecz István professzorok, dr. Bánházi János, a gépészmérnöki kar pártalapszervezetének titkára, dr. Debreczeni Béla, a mezőgazdaságtudományi kar II. oktatói pártalapszervezetének titkára, valamint Molnár József, a hallgatói pártalapszervezet szervező titkára válaszolt. Mivel a Fórum, nyilvános rádióadás, nincs szándékunkban megismételni a kérdéseket sem, s a feleleteket sem. Csupán néhány gondolatot szeretnénk fűzni az elhangzottakhoz. Miután a Fórum meghívott vendégei ez esetben a dékánok és párttitkárok voltak, érthető, hogy a kérdések zöme tanulmányi jellegű volt és a pártépítés helyzetével, problematikájával foglalkozott. Az sem véletlen, hogy közeledvén a diplomavédések és államvizsgák napjai, az V. éveseket az utolsó nagy egyetemi erőpróba és a végzés utáni problémák izgatták a legjobban. S úgy véljük, az adott válaszok sok vitás kérdést megnyugtatóan rendeztek, kielégítették a hallgatók kíváncsiságát. Annak ellenére, hogy a kérdések zömét ügyesen, lényegretörően fogalmazták, valóban közérdekű problémákat feszegettek hallgatóink, egy valami ismét szöget ütött többünk fejében. Nem egy olyan kérdéssel ostromolták a Fórum vendégeit, amely teljes tájékozatlanságról tanúskodott. Olyan dolgokra gondolunk, mint például a népművelési speciálkollégium, a nyelvi szakkörök, amelyekről öles betűkkel, bő terjedelemben adtunk számot a Mezőgazdasági Mérnökben, több helyen — a kollégiumban is — plakátok hívták fel a figyelmet megalakulásukra, de szóba kerültek több KISZ-gyűlésen, összejövetelen. Ez az, ami bizony erősen elgondolkodtató. Talán mégsem BENEDEK PROFESSZOR EGYETEMÜNKÖN A könyveiről és előadásairól országszerte híres dr. Benedek István, volt pszichológus professzor és elmegyógyász igazgató főorvos április 26-án du. 2 órai kezdettel előadást tart az I. előadóteremben a pszichés defektusok témaköréből. A minden bizonnyal nagy érdeklődést kiváltó előadása — „Korszerű lelki nyavalyák” — foglalkozik majd a különféle eredetű szorongások problematikájával, a vizsgadrukkal, lámpalázzal, az érzelmi sérülésekkel, stresshatásokkal, a drogok és kábítószerek hatásaival, stb. Ismerve Benedek professzor széles körű átfogó ismereteit, nagy tudását, kiváló előadó- és adomázó készségét — úgy véljük — minden különösebb propaganda nélkül is ez lesz a Vöröskereszt, a KISZ és a szakszervezet egyik legsikeresebb, legnagyobb érdeklődésre számottartó rendezvénye. SZÁMÍTUNK RÁTOK! Számítunk Rátok vagyis azokra, akik a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumban érettségiztetek és most egyetemünk hallgatói vagytok! Bizonyosan nem tudjátok, hogy 1971. november 28-án megalakult a „jászapáti gimnázium és szakközépiskola baráti köre”. A kör tagja lehet az iskola minden olyan volt növendéke, tanára, aki úgy érzi, hogy támogatni tudja és kívánja, a nagy múltú intézet fejlesztésének és munkája előbbrevitelének ügyét. A kör tagjaitól azt várja, hogy: — lehetőségeik szerint kísérjék figyelemmel az iskola életét, eredményeit; másrészt tájékoztassák az iskolát sorsuk, segítési lehetőségeik alakulásáról, megkereshetőségükről; — segítsenek felkutatni az iskola volt diákjait, és megnyerni őket a kör célkitűzéseinek; — tanácsaikkal, kapcsolataikkal politikailag, erkölcsileg támogassák az iskolát szocialista nevelési célkitűzéseinek elérésében, szép szokásaink, hagyományaink, ápolásában, fejlesztésében; — kapcsolódjanak be a kör valamelyik szekciójába (ezek a segítségkérés és -adás lehetőségeit hivatottak megkönynyíteni). A szekciók a következők: politikai — jogi; irodalmi — sport; pedagógiai; tudományos; egyéb — ipari — mezőgazdasági stb. Tagsági díj nincs. Az anyagi támogatás lehetséges formái: a köz jelvényének megvásárlása; önzetlen anyagi hozzájárulás később meghatározandó célokra: előfizetés az iskola „Március” című lappja, amely egyben a baráti kör lapja is; egyéb, a kör tagjainak speciális helyzetéből adódó támogatás. A jászapáti gimnázium és szakközépiskola idén lesz 60 éves ez idő alatt 3304 diák hagyta el éretten az alma matert. Az itt eltöltött évek küzdelmes, de szép időszakot jelentettek mindenkinek; ez az iskola a maga szokásaival, hagyományaival, színvonalas oktató-nevelő munkájával hasznos útravalóval bocsátotta útra a növendékeket. ★ Az évforduló alkalmából megrendezésre kerül egy iskolatörténeti kiállítás, ahol viszontláthatjuk régi tankönyveinket, füzeteinket, jelvényeinket és egyéb emlékeinket. A 60. évforduló méltó megünneplése 1972. szeptemberének második felében lesz. Számítunk mindazokra, akik most egyetemünk polgárai, de érettségi vizsgájukat a jászapáti gimnáziumban tették le! Legyetek Ti is tagjai a baráti körnek! Birkás Márta a „baráti kör” tagja Dr. Haas Mély megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy március 25-én tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Haas Árpádné nyugalmazott egyetemi docens, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, kiváló dolgozó, a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa. Mindnyájan volt kollégái, munkatársai és tanítványai —, akik ismertük, szerettük és tiszteltük dr. Haas Árpádnét, emlékét kegyelettel megőrizzük, őszinte, becsületes, emberséges lényét nem feledjük. mindig a sokat szidott propagandaszervekben van a hiba? Ami a szervezést, a lebonyolítást illeti , ismét csak dicséret és köszönet jár a kollégiumi rádió kollektívájának. Kiállítás A „Gödöllői tavasz” eseménysorozat keretében Hudetz József, fotólaboratóriumunk vezetője, a Városi Tanács felkérésére önálló fotókiállítást rendez. A kiállítás a Munkácsy úti általános iskolában tekinthető meg, április 8. és április 13. között. Öntevékeny együtteseink Egerben és Szegeden Az ünnepek után a Csárdásegyüttes és az irodalmi színpad tagjai elutaztak az egyetemi és főiskolai hallgatók országos kulturális seregszemléjének színhelyeire, Egerbe, illetve Szegedre. Sajnos, az agrárosok szereplésére mindenütt lapzárta után került sor — az eredményhirdetésre még később —, ezért egyelőre csak „szorítani” tudunk táncosainknak és irodalmi színpadosainknak, s a fesztivál eseményeiről, a gödöllőiek eredményeiről csak legközelebb számolnak be kiküldött munkatársaink a Mérnök olvasóinak. Reméljük, szép sikerekről. ünnepse« Ünnepi külsőt öltött március 25-én az egyetemi ifjúsági klub. A virágokkal és zászlókkal díszített teremben pontban délután 1 órakor megszólalt Schubert Bölcsődala, s az úttörők sorfala között szüleik karján „bevonultak” a nap hősei — Bódis Tímea, Csapó Veronka és Csapó Eszter, Csorba Csaba, Juhász Gergely, Madarász Tamás, Nagy Mónika, Szabó László, Túróczi Gergely, Gyenesei Anita, és Batista Soldavilla America Laura nevű kislánya, valamint Kaszap Krisztina, a városi tanács dolgozójának kicsinye — a névadó szülők és a hozzátartozók kíséretében. A „hivatalos aktus” után az ovisok és az úttörők műsora tette még bensőségesebbé, hangulatosabbá a társadalmivá szélesült családi eseményt. Az egyetem hivatalos szervei, a párt- és a szakszervezet ajándékokkal — bébiholmikkal és egy-egy cserépbe ültetett fenyőcsemetével — kedveskedett a kicsinyeknek és szüleiknek. Az ajándékokat dr. Faragó Ferenc adjunktus nyújtotta át. Nevet kap a kis Gyenesi Anita (Fotó: Hudetz József)