Mezőgazdasági Mérnök, 1973 (14. évfolyam, 1-18. szám)
1973-06-10 / 10. szám
KISZ-vezetéki momolgált NACSA JÁNOS tanársegéd a traktorok-autók tanszéken. Személyében először választottak egyetemünkön az oktatóidolgozói KISZ-alapszervezetek csúcsvezetőségi titkárt, április végén. Most, mint új reszortos került be az egyetemi KISZ-vb-be. Nacsa János ezenkívül a KISZ városi bizottságának szervező titkára is. d) Az újonnan alakult csúcsvezetőség titkáraként, tulajdonképpen csak a jövő feladatairól kérdezhetünk, hiszen az oktatói-dolgozói KISZ-alapszervezetek összefogott munkájának még nincsenek meggyökeresedett hagyományai! — Először talán elmondom, hogy miért alakult meg az oktatói-dolgozói KISZ-csúcsvezetőség, és hogy milyen feladatokat akarunk megoldani! — A múlt év tavaszán az egyetemi tanács és a KISZ- bizottság együttes ülésen foglalkozott az ifjúsági törvény végrehajtásában egyetemünkre háruló feladatokkal. Ezen a tanácsülésen elhangzott, hogy a hallgatókat érintő rendeletek mellett, az egyetemen dolgozó és oktató fiatalokkal is foglalkozni kell, megfelelő képviseletet biztosítva számukra az egyetemi közéletben. Ezért, még a múlt évben, az egyetemi KISZ-bizottság jóváhagyásával határozat született az oktatói-dolgozói csúcsvezetőség létrehozására. A csúcsvezetőség feladata, hogy koordinálja az alapszervezetek munkáját, képviselje azokat az egyetemi KISZ-bizottságban és segítse az egyetemünkön dolgozó és oktató fiatalok érdekvédelmi ellátását. A csúcsvezetőségnek ezen kívül elő kell segítenie a hatáskörébe tartozó alapszervezetek tagjainak politikai, ideológiai továbbképzését és szabad idejének célszerű felhasználását. A jövő feladatai közé tartozik, hogy a szervezettség fokozásával megmozgassuk az egyetemünkön dolgozó és oktató, mintegy 300 fiatalít és így elérjük azt a szintet, amely alapján kérhetjük az oktatóidolgozói KISZ-bizottság létrehozását. Az alapszervezetek programját — a sajátosságoknak megfelelően— a közös kirándulások szervezésétől a különböző politikai rendezvények beiktatásáig, változatosan kell összeállítanunk és tartalmassá kell tennünk! Tekintettel arra, hogy kialakult hagyományai sem a csúcsvezetőségnek, sem az alapszervezetnek nincsenek — kivéve a technikai alapszervezetet, amely több éves múltra tekinthet vissza —, most kell kialakítanunk azt a követelményrendszert, amelyet tagjainkkal szemben támasztunk. Ám ehhez biztosítanunk kell a rendszeres alapszervezeti élet feltételeit is. — Fiatal oktatóink nagy részt vállalnak a hallgatók nevelésében, a jövőben azonban nagyobb mértékben kell ismertetnünk és elismertetnünk társadalmi tevékenységüket! Igaz ugyan, hogy az oktatónevelő munka alapszervezeteink tagjainál elválaszthatatlanul kapcsolódik a KISZ-ben végzett munkához, de a pluszként végzett egyetemi közéleti tevékenység elismertetése még nem mindenhol megoldott kérdés! S bár elfoglaltságukat és érdeklődésüket tekintve heterogén összetételűek az oktatóidolgozói KISZ-alapszervezetek, bebizonyosodott, hogy KISZ-tagjaink igényiig a közösségi életet. Ezért, az alapszervezeti taggyűléseket a jövőben lehetőleg úgy kell előkészíteni, hogy alkalmasak legyenek mind a szervezeti élet fejlesztésére, mind tagjaik mozgalmi tapasztalatainak növelésére és a szabad idő kellemes eltöltésére. A csúcsvezetőség tervében szerepel a szervezeti együttműködés a kari KISZ- bizottságokkal a nevelőmunka hatékonyabbá tétele és a hallgatók társadalmi tevékenységének fokozása érdekében. Eddig inkább a fiatal oktatókról beszéltünk. Vajon az egyetemünkön dolgozó KISZ- tag fiatalok hogyan kapcsolódhatnak be a felvázolt program végrehajtásába? — Mint említettem, eddig az oktatói-dolgozói alapszervezeteknek nem volt koordinált munkaprogramjuk! Az ifjúsági törvény többek között előírja az egyetemünkön dolgozó fiatalok munkakörülményeinek, szociális helyzetének és társadalmi tevékenységének felülvizsgálatát is. A csúcsvezetőség a jövőben feladatának tekinti, hogy a rájuk vonatkozó határozatok végrehajtását ellenőrizze, s így a technikai alapszervezet tagjainak az érdekeit is képviselje. Ez változás a múlthoz képest és lehetőséget ad arra is, hogy a gazdasági igazgatóság területén kívül dolgozó fiatalok érdekképviselete is biztosítva legyen. Természetesen, az érdekképviselet mellett közös programokat is szervezünk, amelyek mind a négy alapszervezetet érintik. — összefoglalva az eddigieket, még egyszer hangsúlyozom, hogy munkánknak még nincsenek hagyományai, s mindenekelőtt azokat kell kialakítani! Ez szervezeti és szervezeten kívüli feladatot is jelent. A szervezeti feladatokról már szó esett. Ami a szervezeten kívülieket illeti, mindenek előtt a különböző tanácsokban, bizottságokban tevékenykedő fiatalok munkájának segítésé kell megoldanunk. Biztosítani kell, hogy az adott kérdés vitája előtt kikérhessék és felhasználhassák az alapszervezet véleményét is. • A csúcsvezetőség előtt álló feladatok ismertetése után röviden szeretnénk hallani valamit a városi KISZ-bizottságban végzett munkádról!! — A városi KISZ-bizottságban szervező titkárként, a szervezeti élettel kapcsolatos feladatokat látom el. A végrehajtó bizottságban én vagyok felelős az egyetemi KISZ-bizottság munkájáért. Konkrétan a választások lebonyolításáért és a szervezeti élet megfelelő színvonalon tartásáért. Adott esetben a titkári feladatokat is ellátom. A városi KISZ-bizottsághoz tartozó KISZ-alapszervezetek körülményeikben, lehetőségeikben és szellemi potenciálban messze elmaradtak az egyetemtől. Ezért az egyetemi KISZ-szervezet a termelőmunkát végző fiatalokat tömörítő KISZ-alapszervezetek segítségével, a különböző politikai körök vezetésébe való bekapcsolódással nagy mértékben hozzájárulhatna a városi és az egyetemi KISZ-szervezetek kapcsolatának javításához és ezzel a városi alapszervezetek szervezeti életének fellendítéséhez. "" Beszélgetésünk végén kíváncsian várjuk, hogy melyek azok a kérdések, amelyek Nacsa Jánost, mint oktatót és KISZ-vezetőt a legjobban foglalkoztatják. Annál is inkább, mivel ezeket a kérdéseket tulajdonképpen önmagának teszi fel. A mi feladatunk csupán a rögzítés! — Az egyik legnagyobb probléma a szervezeti élet ellaposodása, amelyhez hozzájárul az is, hogy a választások előkészítése nem volt megfelelő. Időig is későn jöttek ki az egyetemi rendelkezések, s mind a körültekintő káderkiválasztás, mind a politikai felkészítés elmaradt! Az alapszervezeti választások megkezdése előtt tartott titkári értekezleten elmaradt a módszer és a politikai feladatok ismertetése. Ennek tudható be, hogy az alapszervezeti választási taggyűléseken nem domborodott ki a választás politikai jellege! " Milyen reményekkel indulhatunk a következő KISZ- kongresszusig ?! — Az elmúlt két év alatt két egyetemi titkárt és harmincegynéhány egyetemi vbtagot választottunk. Úgy gondolom, nem kell részletezni, hogy az elvi irányításban bekövetkezett magas fluktuáció nem hathat pozitívan a szervezeti életre! A funkcionáriusok sajnos nem támaszkodnak eléggé az alsóbb szintű KISZ- vezetőkre, ezért elszigetelődten őrlődnek saját területük problémáiban! Ezen változtatni kell! A jelenlegi személyi feltételek jók, viszont hiányzik a KISZ-vezetők jártassága, rutinja a szervezeti munkában. A különböző szintű KISZ-vezetők között ki kell alakítani azt a munkakapcsolatot, amely biztosíthatja a megosztott és jól szervezett feladatvégzést! • Milyen az egyetemi ifjúság? — Olyan, amilyennek neveljük! Bebizonyosodott, hogy tartalmas programmal jól meg lehet mozgatni az egyetemi ifjúságot. Egyes rendezvények gyér látogatottsága miatt viszont, nemcsak ők a felelősek! Ha minden KISZ-vezető úgy dolgozna, ahogy azt elvárják tőle, akkor nem beszélhetnénk passzív tagságról. Nemegyszer a KISZ-vezetők hanyagsága jelentkezik úgy, mintha a tagság lenne passzív! • Mezőgazdasági Mérnök? — Az előttem megkérdezett KISZ-vezetők már utaltak a Mérnök szerepére. Véleményem szerint, a Mérnök egyike a legalkalmasabb propagandaeszközöknek, amelyek a KISZ-munka hatékonyságát elő tudják segíteni. Ezért a Mérnöknek tudatosan kell beépülnie a KISZ-bizottság agitációs propaganda munkájába! A jövőben jobban meg kell teremteni e tevékenység feltételeit. Például azt, hogy az egyetemi KISZ-vb — politikai programja ismeretében — biztosítsa a Mérnök számára a munkájához szükséges propagandaanyagokat! T. L. ! Javasolom: Alapítsunk diákmúzeumot! Az elmúlt év nyarán a diákhagyományok szerepével és továbbfejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatban pályázatot hirdetett a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztálya, majd november elején e témakörben az Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatóinak rendezésében ankétot tartottak. A selmeci hagyományok folytatói egy jól sikerült kamarakiállítást is rendeztek a diákmúlt emlékeiből. Ruhákat, eszközöket, jelvényeket, igazolványokat, ceremóniák fényképeit láthattuk. A bemutatott anyag megerősítette azt az elképzelésem, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a Művelődésügyi Minisztériummal, a Hazafias Népfronttal és a szakmai szervezetekkel együttműködve hozza létre a MAGYAR DIÁKMÚZEUMOT. Hazánkban ugyanis nincs olyan intézmény vagy állandó helyi kiállítás, ahol a magyar diákélet hajdani és mai emlékei — történeti korok időrendjében vagy akár intézménytípusonként — lennének bemutatva. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum csak az alsó- és középfokú oktatás anyagát gyűjti, a debreceni és sárospataki kiállításon csak a helyi diákélet néhány dokumentuma látható, egyéb gyűjteménykísérletek inkább csak elméletileg léteznek.) A soproni kiállítás anyagának nagy része az ankét után is együtt maradt. A bemutatott dokumentumok sokrétűsége arra enged következtetni, hogy tervszerű és intézményes gyűjtőmunkával — viszonylag rövid idő alatt — állandó kiállításon bemutatható, jól szemléltethető törzsanyagot lehetne összehozni. A gyűjtőmunka az utolsó órákban indulna meg, hiszen az első világháború időszakának diákjai — akik még ismerték és művelték a régi diákszokásokat és megőrizték azok kellékeit — lassan eltávoznak az élők sorából, s az utánuk következő nemzedékek már jóval kisebb mértékben rendelkeznek tárgyi emlékekkel. Azonban nemcsak a múlt, hanem a jelen diákemlékei is megérdemlik, hogy megmentsék őket az enyészettől. Az egyetemi-főiskolai kiállítások anyaga — bezárásuk után — gyakorlatilag a semmibe vész. A kiállított tárgyak — ha ezeket együtt is tartják egy-két évig, ami igen ritka — esetleg az ifjúsági szervezet szobájában porosodnak, de legkésőbb az elkerülhetetlen nemzedékváltáskor, a szemétbe kerülnek. Kár értük! Megérdemelnék a megőrzést, hiszen egy kor ifjúságáról adnak érdekes, pótolhatatlan képet. (Folytatás a 4. oldalon) A megyei klubok életéből Megyei klubjaink élete egyre színesebb, változatosabb; kirándulások, összejövetelek, kiállítások követik egymást, gyors egymásutánban. Most három klub tavaszi programjából nyújtunk ízelítőt, írásban és képben. Otthon, Bácsban A Bács megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a Bács megyei KlSb-bizottság — a hagyományokhoz híven — ez év tavaszán ötödször látta vendégül az Agrártudományi Egyetemen tanuló megyei diákok negyven fős csoportját. A klub tagjai két napot töltöttek szülőföldjükön. A gazdag program minden egyes pontja , egyszerre jelentett a kezdő szakemberek számára ismeretszerzést és szórakozást. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézetben kezdték meg a sétát Vér Róbert vezetésével. A német gyártmányú, altalajfűtéses üvegház és a hozzá tartozó hőközpont megtekintését a paradicsommag előállító üzem gépsora követte. A gépsor kapacitására jellemző, hogy az országos igény többszörösét — hetven mázsát — vonnak ki évenként. A Kecskemétszikrai Állami Gazdaság szikrai üzemegységében a javítóműhelyt szemlélték meg, közben szorgosan segédkeztek egy tűz eloltásánál, amely egy fafeldolgozó üzemben keletkezett, s mely a nagy szélben gyorsan terjedt. A szélvihar a kiszáradt talajból porfelhőiket kavart, s homokesőjével megzavarta a megyei klub későbbi programját. A záróprogramnak szánt borkóstolás így a délutáni órákat tette még kellemesebbé, ahol a társaság végigkóstolta a gazdaság borkülönlegességeit. A nótázással vidámabbá tett borkóstolást tőserdői séta követte, a holt Tiszaughoz. Bensőséges estet töltöttek együtt a klubtagok a Kertészeti Főiskola hallgatóival. A klub vezetőjének — Bátai Imrének — bevezető mondatai után a kialakult asztaltársaságok a megye gazdasági helyzetéről beszélgettek. A barátság tovább mélyült, az otthon és az otthontól távolt tanuló hallgatók között. A klub nagy súlyt fektet az ország más főiskoláin tanuló diákok klubéletének megismerésére. A baráti szálak nemcsak otthon, Bács megyében szorosak a leendő fiatal szakemberek között, hanem a megyei klubok közös programot kívánnak kidolgozni. A találkozóhely Kecskemét lenne. Elképzeléseiket és ötleteiket egyeztetve, reméljük, sikerül szakmailag is hasznos összhangot találniok. A második nap délelőttjét kecskeméti körsétával kezdték. Az idegenforgalmi nevezetességekben gazdag városarc mellett a színházi, a sport- és kulturális létesítményeket tekintették meg. A társaság kiment Katona József síremlékéhez is és lerótta kegyeletét Kecskemét s környéke nagyjainak sírjánál. A városnézés befejezésével — érintve Bugacot — Kiskunfélegyházára érkeztek, ahol a Kiskun Múzeum gazdag anyaga keltette fel az érdeklődést. A múzeum büntetőjogi része, a Petőfi-emlékkiállítás, a kún emlékek és a kézműipari kellékek ízelítőt nyújtottak a táj szokásaiból, nyelvkultúrájából. A dinamikusan fejlődő városoktólt és a nagy tanyavilágtól a késő délutáni órákban búcsúztak el a hallgatók. A csoport megismerkedett egy vidék kultúrtörténetével, láthatta a gyorsan fejlődő mezőgazdaság eredményeit, nehézségeit. Ezúton mond köszönetet mindezekért a klub a lelkes szervezőknek és a kísérőknek, Garabi Gyulánénak és Móré Lászlónak. Sára József Szakmai program honismereti és Szekszárd úticéllal szervezett kirándulást a Tolna megyei diákklub. A szekszárdi vasútállomáson Szakáll László, a MAB megyei titkára fogadott bennünket. Az első nap szakmai programmal telt el. Délelőttre szakember-találkozót szerveztek a tiszteletünkre a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek területi szövetsége székházában. E találkozóra húsz termelőszövetkezeti és tíz állami gazdasági szakembert hívtak meg. Nem volt előre tervezett előadás, de mesterkélt hangulat, mesterségesen kialakított mondanivaló sem. Elsősorban spontán beszélgetések zajlottak a klub diákjai és a megye szakemberei között. Szó esett a munkahelyi problémákról, az egyetemünkön végzett fiatal szakemberek elhelyezkedési lehetőségeiről, az egyetemi szakemberképzésről. A találkozó programjának, a beszélgetések spontán voltának bizonyítéka az, hogy egyegy téma körül komoly vita alakult ki a gyakorlati szakemberek és a hallgatók között. A szakember-találkozó lényege az volt, hogy megismertesse a klub tagjait a megye gyakorló vezető szakembereivel úgy is, mint leendő kollégákkal és a beszélgetések alapján segítséget kapjunk a további szakmai fejlődéshez — mondta Gulyás Tamásné, Jankó Veronika, a klub egyik alapítója. Délután az Állattenyésztési Kutató Intézet alsótengelici kísérleti gazdaságába látogattunk. Az itt elköltött ebéd után Csonka Károly, a gazdaság vezetője megmutatta a modern szarvasmarha-telepet — természetesen kívülről —, majd egy előadás keretében, táblázatok bemutatásával és diák vetítésével megismertetett bennünket a gazdasággal. Az ország egyik legmodernebb telepére bekerülő állatokat legelőn nevelik. Ezt a borjúállományt mutatták meg az általános ismertető után. A gazdaságból, a rövid idő és az állathigiéniai okok miatt csak keveset láthattunk, de ez is meggyőzött bennünket arról, hogy itt magasfokú elméleti tudás nagy gyakorlati tapasztalattal párosul. Szekszárdra visszaérve megvacsoráztunk, majd Fadd- Domboriba, éjszakai szálláshelyünkre buszoztunk. Egy motelben aludtunk a Duna holtágának partján. A társaság egy része kihasználta a lehetőséget, a jó időt és éjszakai fürdőzést rendezett. Másnap idegenvezető segítségével megismerkedtünk Szekszárd múltjával, s egy kicsit a jelenével is. Ezután a Sióhoz mentünk. Kishajóval bejártuk a torkolati szakaszt, sétáltunk a Gemenci erdőben, majd visszahajóztunk Keselyűsre. A reprezentatív Szarvas csárdában ebédeltünk, s indultunk vissza Szekszárdba, a vasútállomásra. Röviden összegezve a két nap tartalmát, jól sikerült, Szakmailag hasznos kirándulás volt. Kukovics Sándor A Somogy megyei diákklub nagysikerű kiállítást rendezett Rumi Attila fafaragóművész alkotásaiból. Ez alkalommal a megyei termelőszövetkezetek vezetői is találkoztak a klub tagjaival. (Fotó: Rockov Frigyes)